Erődrendszer a Duna és a Vág folyók torkolatánál
Közös magyar-szlovák világörökségi helyszín jelölés Komárnóban január 15-én.
A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közös, világörökségi listára vételi felterjesztést nyújt be, 2007. január 31-diki határidővel az UNESCO Világörökség Bizottságához. Címe: “Erődrendszer a Duna és a Vág folyók torkolatánál Komárno- Komárom városokban”. A magyarországi erődök 2000, a szlovák oldalon található erődök 2002 óta szerepelnek a Világörökség tentatív listán.
Az elmúlt években a komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemléki Ingatlanfejlesztési és Hasznosítási Kht. és a komarnói Pro Castello Comaromiensi Alapítvány már folyamatosan együttműködött az erődök műemléki helyreállításában, az eredeti értékek megőrzésében. Annak a történelmi múltnak a megmutatásában, amit az erődrendszer építészeti, védelmi, hadászati megjelenése hordoz. Elmúlt korokat, védelmi műveleteket és támadói hadászati tetteket idéznek hitelesen az erőd földművei, épületei, belső terei, a megmaradt hadtechnikai objektumok és eszközök. Épp ezért a fejlesztés egyik fő célja olyan turisztikai és kulturális központ létrehozása, amely nemcsak fontos történelmi emlékhely, hanem műemlékeivel, kiállításaival, rendezvényeivel, programjaival megismertet a terület históriájával, katonaéletével, hadikultúrájával is.
A világörökségi felterjesztést hivatalosan a magyar oktatási és kulturális és szlovák kulturális tárca képviseletében a két államtitkár: Arató Gergely és Augustín Jozef Lang írja alá 2007. január 15-én, 11 órakor Komárnóban a Tiszti Pavilon dísztermében.
A Világörökség Bizottság előreláthatóan 2008. nyarán dönt a felvételről.
Magyarország 1985-ben csatlakozott „a világ kulturális és természeti örökségének védelméről” szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez. A Világörökségi Listán szereplő, jelenleg 8 helyszínével Magyarország előtt nagy lehetőségek nyíltak meg, ugyanakkor a csatlakozással az állam vállalta az Egyezmény célkitűzéseinek valóra váltásából következő kötelezettségeket is.
A világörökségi együttműködés jellegéből következik, hogy az részben nemzetközi, részben magyarországi szervezeti keretek között folyik, amelyhez elengedhetetlenül hozzátartozik az állam és az érintett helyi/területi önkormányzatok és társulásaik, egyéb tulajdonosok, valamint civil szervezetek együttműködése is. A munkában kiemelkedő szerep hárul a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságára, amelynek Titkársága a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal önálló szervezeti egységeként látja el feladatát.
Az Egyezményhez való viszonylag késői csatlakozás ellenére Magyarország rövid időn belül egyre növekvő aktivitással és eredményességgel vett és vesz részt az együttműködésben; 1997-ben hat évre az UNESCO Világörökség Bizottság tagja lett. 2002-ben a Világörökség Bizottság egy évre magyar elnököt választott és Budapesten tartotta 26. ülését, amelyen elfogadta a stratégiai jelentőségű „Budapesti Nyilatkozatot”. A hatéves VÖB tagság lejártával Magyarország kiemelt szerepet kapott az Európai Régió Időszaki Jelentéstételének 2003-2006 közötti folyamatában.
Hazánk adottságainál és helyzeténél fogva különösen érdekelt a határokon átnyúló helyszínekkel kapcsolatos, az Egyezmény szellemének megfelelően a VÖB által is kiemelten támogatott, együttműködésben. A Világörökségi Listán jelenleg szereplő nyolc magyarországi helyszín közül kettő (Aggteleki cseppkőbarlang, Fertő-tó vidéke) egy-egy szomszédos országgal (Szlovákia, Ausztria) közös. Ugyancsak közös a legújabb világörökségi jelölés, a „Komárom / Komarnoi erődrendszer” előterjesztés.
A közeljövőben kerül a kormány elé a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága a jelentése az elmúlt négy esztendő munkájáról, az egyezmény magyarországi végrehajtásáról.
forrás: KÖH
