Értékmentés határon innen és túl
Hajdúság Párcium Értékmentő Egyesület néven megkezdte munkáját az ország első, a kulturális örökségvédelem területén dolgozó civil szervezete.
Az egyesület a Debrecen-Párcium Értékmentő Egyesület, és a nagyváradi székhelyű Párciumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhelybizottság együttműködési megállapodása alapján jött létre. A közös szervezet célja, hogy feltárja és minél szélesebb körben ismertté tegye a Hajdúság, valamint a romániai Bihar, Szilágy, és Szatmár-megye hagyományait, nevezetességeit. A két szervezet kölcsönösen segíti egymás helytörténeti kutatásait, valamint regionális és országos rendezvényeken közösen mutatják be a Párcium értékeit.
Az egyesület elnöke Filep Mária mesélt a kezdetekről és a célokról.
Ez év kora tavaszán alakult az egyesület, de előzményei voltak a párciumi kapcsolataink, az ottani műemlékvédőkkel és épp tavaly ősszel a Párciumi Honismereti Konferencián fogalmazódott meg közösen az igény, egy olyan regionális kulturális közösségvédelemmel foglalkozó civil szervezet létrehozására, amely történelmi egységében és összefüggésében míveli az értékvédelmet határon innen és túl. 16 évvel ezelőtt Debrecenből indult a határnyitás Sopron irányában, valamint a határnyitást itt keleten úgy kurucosan, hajdú módjára, mi indítjuk, még végezzük, de ennek az egyesületnek a létrejöttét, napjainkban követi Szeged környékén és Felvidéken egy hasonló kulturális örökségvédelem szempontjából régióban gondolkodó szervezet létrehozása, amihez a mi alapszabályunkat és működési rendszerünket használják fel.
A legfontosabb a kapcsolattartásban a határon túli kutatómunka segítése, pont két nappal ezelőtt kerestek meg az ottani természetvédők egy nagyon régi szakanyagnak a felkutatását kérték tőlünk, ami Érmelléke madárvilágát katalogizálja, hiszen egy ezzel kapcsolatos kiállítást szeretnének létrehozni, amelyben mi segítünk. Ugyanilyen kutatómunkával kerestek meg Érkövőkútiak a Szent korona történetének a kutatásával kapcsolatban. A továbbiakban a szeptemberi nemzetközi örökségvédelmi napokat úgy szeretnénk megrendezni, hogy a határon túl bemutatnák a párciumi értékvédelmet, a Kő kövön marad címszó alatt. Az augusztusi Párciumi Pikniken való bemutatkozásunk az örökségvédelem témakörét dolgozza fel, bemutatja a Hajdúságot a párciumiaknak, illetve a Parcium értékeit a hajdúságiaknak. Rendkívül fontos lenne, ha az idegenforgalom a figyelmét már nemcsak Erdély belső területeire és egzotikus külföldi utakra fordítaná, hanem hatvan kilométerre is olyan történelmi vidéket tudnának feltérképezni, amely méltán példaértékű.
Mind a két területen Romániában és Magyarországon egyaránt az örökségvédelmet jelenleg a pénz határozza meg. A határon túl ezek az értékvédő szervezetek és az ottani lakosság, aki tisztában van értékeivel, jobban tudja, hogy mire kell vigyázni, hiszen számára, majdnem, hogy létkérdés a történelmi hagyományok rögzítése, továbbadása, megmaradása, mi nálunk ez a jellegű helytörténeti kutatómunka sajnálatos módon egy kicsit elsikkadt, hiszen mi itt élünk, itt magyarok voltunk eddig is, és magyarok vagyunk most is, tehát a történelmünket tudomásul vettük, ha egyáltalán tudjuk. Az ottaniak nem akarják elfelejteni, hogy mi legyen, ezt nekünk tanulni kell és át kell hozni. Az értékvédelem, mint említettem, anyagi háttere van, és ahol még szegényebbek az emberek, ott még kevesebb pénz jut értékvédelemre. Ha létezik, megvalósulhat az uniós támogatási rendszerben a regionális partnerség, akkor ebben tudunk segíteni, anyagi segítséget tudunk nyújtani a határon túliaknak.
A legfontosabb a munkánk megismertetése, hiszen egy terület értékvédelme vagy örökségvédelme az ottani közönségen múlik és az ottani közösség akkor tudja igazán értékelni, ha meg is ismeri. Minden egyes közös programban Debrecen és Partium közös múltja vetül vissza, hiszen ki tudta, hogy a szent korona, mielőtt Debrecenbe került, Kossuth Bóni Sámuelre, egy Érkövőkúti nemesre bízta, aki azért nem hozta rögtön Debrecenbe a szent koronát, mert hírét kapta, hogy az oroszok már Debrecent körülvették. Elvitte az Érkövőkúti birtokába, ahol a pincéjébe rejtette. Ezek azok a helytörténeti ismeretek, amivel soha nem találkoznánk, ha a helyiekkel nem beszélnénk.
Bene Kornélia írása a radio.hu-n jelent meg
