Értelem és érzelem a dizájnban
A Bauhaus iskola, illetve az építészet és tárgytervezés fúzióján alapuló új, funkcióelvű modernista látásmód folyamatos kritika alatt áll a posztmodern fordulat időszaka óta. A design területén ez abból is kitűnik, hogy ezredforduló környékén a tárgy- és tértervezés egyre konceptuálisabb, kísérletezőbb és önmaga szerepére is rákérdező pozícióban tűnik fel.
A Bauhaus iskola, illetve az építészet és tárgytervezés fúzióján alapuló új, funkcióelvű modernista látásmód folyamatos kritika alatt áll a posztmodern fordulat időszaka óta. A design területén ez abból is kitűnik, hogy ezredforduló környékén a tárgy- és tértervezés egyre konceptuálisabb, kísérletezőbb és önmaga szerepére is rákérdező pozícióban tűnik fel.
A kortárs tervezés területéről ma már szinte teljességgel eltűntek a funkcióelvű modernitás dogmái. A belső terek szervezésében a használati kívánalmak kielégítése helyett napjainkban az életérzésre, az életmód sajátosságaira adott válaszok kerültek előtérbe, ami az értelem és érzelem sajátos egyensúlyát és összefüggéseit eredményezte. A funkció tökéletes megjelenítése helyett a használók egyfajta támpontként, vizuális és stiláris segédeszközként használják tárgyi környezetük és lakóterük egyes elemeit. Magyarázatokat, életmódjuk tárgyakba fordított illusztrációit keresik a tervezett belső terekben.
Erre a változásra, ennek a folyamatnak az összetevőire adott a KLUDI egyfajta értelmezést az idei Lakástrend & design kiállításon felépített standja.
Az egész miliő általános megjelenése egyfelől rámutatott a kortárs tárgy-, és enteriőrtervezés, illetve a progresszív divattervezés kapcsolódási pontjaira, másfelől részleteiben a fürdőszoba-kultúra új távlataira, funkcionális lehetőségeire világított rá. Hiszen bár sokat beszélünk arról, hogy űzött, zaklatott, stresszes mindennapjainkban a felfrissülés, relaxáció, feltöltődés kiemelkedő fontosságú helyiségévé vált az ezredforduló éveiben a fürdőszoba, mégsem feltétlenül látjuk át teljes egészében az ebben az átalakulási folyamatban rejlő lehetőségek széles skáláját. A KLUDI Fónagy Dóra és Somogyi Gábor által közösen tervezett idei standja éppen arra vállalkozott, hogy láttassa és bemutassa a kiaknázandó lehetőségek sokrétűségét, sokszínűségét.
A végeredményt látva nem hagyományos funkciókba, funkcionális sémákban gondolkodtak az alkotók, hanem a fürdőszoba látvány-, és használati elemeit, különféle zónáit úgy rendezték össze, hogy azok az ellazulás, az aktív, feltöltő relaxáció jelképes elemei legyenek. Így az ellazulás helyeként szolgáló szófa-formába rendezett, kibomló papírcsík-bálák a személyiség kibontását is jelképezték, míg a papírtekercs-falú zuhanykabin a száraz és nedves érzetek együttes fontosságára utalt. A háttérvetítés és zene a relaxáció, feltöltődés közbeni képi és vokális asszociációk bevillanó elemeiként voltak érthetőek, míg az UV-reagens festékkel fröcskölt, foltszerűen világított tér a fürdőszoba sterilitása köré szőtt dogmát törte meg.
A kreatív „alkatrészként”, csomópontként kissé rejtve megjelenő zuhanyszerelvények, csaptelepek a fürdőszobapult-, és kád alakzatok átiratain mutatták meg valóságos arányaikat, és térbeliségüket. Mindazonáltal a túlzottan is konkrét, szájbarágós kiállítási megjelenítéshez képest az egész stand hangulatában volt valami nagyon inspiráló együttállás, ami a fürdőszobát nem a kötöttségek, hanem a lehetőségek terepének láttatta.
A stand legbelső, lényegi csomópontjait tehát a cég fürdőszobaszerelvény-családjai adták. A lényegi, puritán harmóniát sugárzó Kidó, a dinamikus és modern New waves, és az antikvitás lágy harmóniáját tükröző formavilágú Amphora. A következő rétegnél megjelenik a sikeres design másik összetevője, nevezetesen a csapatmunka. A sokféle, sokfelől érkező inspiráció megteremtésében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói és oktatói workshopja mellett Matíz Aliz stylist, sőt egy street art alkotó, az 1000% csoport tagjaként is dolgozó Orosz Richárd is szerepet kapott.
x
KLUDIdesign
Budapest XI., Bartók Béla út 20.
Tel.: (1) 385-0034
06 (80) 200 313
www.kludi.hu
