És a hajó megy tovább

A szabadtéri színpad látványa Révfülöpön egy hajót szimbolizál, melynek képzeletbeli orr része a víz fölé nyúlik, akár egy parti stég, napozó terasz.
Tervező: Krizsán András

Révfülöp, a Balaton északi partján, a Fülöp hegy déli lábánál fekvő település, a Káli-medence kapuja. Természeti adottságait kihasználva a tóparti község mindig is együtt élt a vízzel. Életét és jövőjét az évszázadok óta itt működő révátkelő jelentette. Kedvező környezeti adottságai és gyönyörű természeti szépségei miatt Révfülöp napjainkban közkedvelt üdülőhellyé vált. Vízparti területei még az 1920-40-es években indultak fejlődésnek. Akkor épült meg a település jellegzetes új hajóállomása, valamint a Révfülöpi Fürdőegyesület megalakulását követve hamarosan a Casino (ma Ibolya cukrászda) épülete. A parti épületek környezetét rózsakert és platánfákkal övezett parti sétány tette hangulatosabbá.

A Balatoni Fejlesztési Tanács az idén pályázatot hirdetett a vízparti területek turisztikai fejlesztésére, idegenforgalmi megújítására. Révfülöp nagyközség önkormányzata sikeresen indult a pályázaton és anyagi fedezetet nyert fejlesztési terveinek elkészítésére. Irodánk, a MODUM Építésziroda kft ajánlatát elfogadva, Krizsán András építész vezetésével került sor a vízparti promenád teljes rekonstrukciójára. A fejlesztési terv több kiemelt beruházást, és új épületet is tartalmaz, melyek közül az egyik legfrekventáltabb a jelenlegi focipálya telkén kialakítandó, a parti sétányhoz kapcsolódó szabadtéri színpad.

A közvetlen vízparti ingatlan egyedülálló fekvése miatt különleges építészeti megoldást igényelt, amely során több előírást és jogszabályt is figyelembe kellett venni. A terület további adottságát jelentette, hogy egy nagy esővíz levezető árok húzódik a telek keleti határán, amely jelenleg esztétikailag rontja a vízparti terület szépségét. Fontos koncepcionális igény volt az is, hogy a focipálya megmaradjon jelenlegi helyén és a parti sétány az előírásoknak megfelelően végig szabadon megközelíthető legyen. Részletesen felmértük az ingatlanon található nagyméretű fákat, és ahhoz igazítottuk a tervezett épület beépítését. Ennek érdekében egy olyan tájba simuló építményt terveztünk, az esővíz levezető árok fölé, amely a helyi környezeti adottságokat maximálisan kihasználva, rejtőzködő módon simul a tájba és kulturált szórakozást biztosít az idelátogatóknak. Az építmény elsősorban kertészeti elemekkel, terméskő támfalakkal, dombkiemelésekkel, zöldtetőkkel operál, megőrizve a vízparti táj nyugalmát, békés hangulatát.

A szabadtéri színpad látványa egy hajót szimbolizál, melynek képzeletbeli orr része a víz fölé nyúlik, akár egy parti stég, napozó terasz. A nézőtér egy alig másfél méter magas domb, kerti padokkal, ülőkékkel. A nézőtérre egy enyhe lejtőjű füves rámpán lehet feljutni, megkerülve a meglévő fűzfa tövében elhelyezkedő dombba épített jegypénztárt és technikai épületet. A szükséges kiszolgáló helyiségek (mosdó, vécé, színészöltözők) a mesterséges dombba helyezve, rejtett módon helyezkednek el, a vízparttól több mint 30 méter távolságban. Színháztechnikai szempontokat figyelembe véve az öltözőkből, egy kettősfalu enyhe szögben összezáró, fedett kerítés fal között lehet közvetlenül a színpadra jutni. Ez egyben, a szomszédos Szigeti strandfürdő öltöző kabinsor vonalát követve, valóságos kerítésként is lezárja a színpadot a strand felöli oldalról.

A vízparti sétány átjárhatóságát a kerítésfalban kialakított átjárók biztosítják. A támfalak, kerítések, kerti építmények a környék jellegzetes természetes építőanyagából, permi vöröshomokkőből készülnek. Az épületegyüttes ilyen módon a természeti táj részeként, azzal egységes harmóniát alkotva jelenik meg.

képek és szöveg Krizsán András