Evolúciós ház

Variálható alaprajzok alapvetéseit elemezve, Gerrit Rietveld Schröder-házának eredményeit véve mintául hozta létre a BÉ-TERV Építésziroda Budaörsre tervezett családi házát, amely egyszerű tömegével, őszinte anyaghasználatával visszafogottan, ismerősen mutat a budaörsi domboldal heterogén utcaképében.

Még egy a megrendelői vágyakat tökéletesen kielégítő, az ott élők igényeihez, életviteléhez tervezett ház esetében is előfordul, hogy az évek múlásával időről időre felmerül a gondolat: „De jó lenne ide még egy szoba!”, „Úgy hiányzik egy másik háló!”. Amikor egy család gyarapszik, változik, az igényei is átalakulnak, azonban kevesek tervezhetnek időről időre új házat. Ezt a problémát oldotta meg okos, előrelátó tervezéssel a BÉ-TERV Építésziroda.

A Farkasréti út, amely a Madárhegy és a Spanyolrét mentén egészen Gazdagrétig vezet, nem volt mindig sűrűn lakott része Budaörsnek, erre utal a telek közvetlen szomszédságában található kis, míves oromzatú barokk kápolna elnevezése is: Starentanz, vagyis seregélytánc kápolna. A több mint kétszáz éves műemlék kápolnát 1808-ban építette Helly József, és feltehetőleg a Budapest felé vezető zarándokútvonal egyik utolsó stációja volt. A Farkasréti útra merőleges, a hegy felé felfutó keresztutcákon ma már kizárólag családi házak és magánvillák állnak. Ötszáz méterre a főváros közigazgatási határától mára ez lett Budaörs egyik legkedveltebb villanegyede.

Ebbe vegyes környezetbe tervezett családi háznál nagy teret kaphatnak a tervező szabad gondoltai. A megrendelővel folytatott beszélgetések eredményeként a tervezési koncepció egy 120 és 200 m2 közötti alapterületű, kétszintes ház irányába mutatott. Mivel a tulajdonos házaspárnak a telken már állt egy viszonylag nagy lakóépülete a saroktelek Farkasréti út felőli részén, az újonnan tervezett ház esetében pedig elvárás volt, hogy a későbbiekben akár több generáció számára is megfeleljen, ezért a józan ész egy kisebb, de okosabb elrendezésű alaprajzi elrendezés felé billentette a mérleget.

A tervezők úgy igyekeztek több évtized elvárásainak megfelelő házat alkotni, hogy az alaprajzi elrendezés a módosuló igények szerint variálható legyen. Elgondolásuk szerint a háznak mindig az adott pillanatban kell megfelelőnek lennie, vagyis az épületnek magában kell hordoznia a későbbi átalakítások, új funkciók teremtésének lehetőségét is - az épületnek tehát együtt kell tudnia fejlődni a benne élőkkel.

Az egyszerű, alacsony hajlásszögű tetővel zárt, két hasábból képzett tömegforma nemcsak a nappali kiterjesztéseként működő nagy teraszt zárja körbe, de a meglévő lakóház formai kiegészítéseként is értelmezhető. Az épület telepítése során a „felső kert” terepadottságait, valamint fa- és növényállományát is figyelembe vették a tervezők, ennek köszönhetően egy barackfát és egy fügebokrot is meg lehetett őrizni.

A tömegformálásnál szerepet kapott az is, hogy a megrendelő a felső, északi szomszédtól térfalszerűen zárt elhatárolást kért. Ennek érdekében az L-alakú tömeg a hegy felé beforduló, kétszintes épületszárnyával észak felé zártabb, míg a belső udvar és a kedvezőbb tájolás felé nyitottabb lett.

Az építtető és kivitelező családfő a frissen nősült fiának; később a fiatal házaspár gyarapodó családjának szánta az új épületet, ahol akár a nagyszülők is élhetnek majd. Az ő kívánságuk volt, hogy a szobákat mindkét szinten össze lehessen nyitni, de felmerült egy könyvtárral kiegészített dolgozószoba kialakításának ötlete is az emeleten, amennyiben ez a többi funkció mellett még belefér a keretekbe. A megrendelők a határozott funkcionális követelmények mellett számos esztétikai elvárást is megfogalmaztak: tiszta színeket, egyszerű, de nemes anyagokat szerettek volna látni az épületen belül és kívül is: „lehetőleg legyen tiszta fehér, de mégsem túlzottan steril.”

Megfogalmazták azon igényüket is, hogy az épület kifelé - az utcai front felé - zárt, a kert felé nyitott legyen, a terasz pedig hasznos átmenetet képezzen a nappali és a kert között. Emellett jelezték, náluk a főzés családi esemény, a külön kamra pedig a konyha elengedhetetlen tartozéka; de mindenekfelett: „fényt, sok természetes fényt kérünk, még a lépcsőházban is.”

Mindezt figyelembe véve a tervezők számára végül a szobaszám és az alaprajzi elrendezés – akár utólagos – variálhatósága tűnt az egyetlen járható útnak. A megvalósult épület ezeket a funkcionális elvárásokat és esztétikai igényeket egy olyan épület megalkotásában öntötte formába, amely igényes és környezetbe illeszkedő anyaghasználattal, átgondolt és előrelátó tervezéssel és némi játékossággal mutatja meg az itt élők szellemiségét.

A ház korszerű energetikai megoldásainak hála (padlófűtés, A-A kategóriás hőszigetelés, valamint megújuló energia hasznosítására is alkalmas napelemes rendszer) az épület egy új, környezettudatosabb kor elvárásainak is képes lesz majd megfelelni.

A budaörsi családi ház változtatható alaprajzi elrendezésével, környezettudatos megoldásaival, hiteles építészeti nyelvezetével tűnhet ki a mai családi házak sorából, bizonyítva ezzel a tervezők régi sejtését, hogy a kevesebb néha több, a kisebb néha a nagyobb.

Kovács E. Barbara