Design/Formatervezés

Expo Center: az állatorvosi ló

2006.05.19. 11:31

A pécsi ECHO Kritikai szemle májusi számából, Cseri László: A siker szimbólumai című írásából.

Cseri László:
A siker szimbólumai
Több beruházás is elkészült vagy készülőfélben van Pécs városában. Ezek a hivatalos álláspontok szerint mind sikertörténetek eredményei, de ha mögéjük nézünk, gyakran igénytelenséggel, szakszerűtlenséggel, felelőtlenséggel vagy csupán közönséges ostobasággal találjuk magunkat szembe. Első pillanatban nehezen érthető, hogy egy Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó, s a lehetőséget el is nyerő városnak miért nincs igénye arra, hogy legalább néhány nevezetesebb beruházása kapcsán megpróbálkozzék az európai normáknak, vagy ha az elérhetetlennek tűnik, csupán a józan ész követelményének valamelyest megfelelni.(...)



Expo Center: az állatorvosi ló

Talányosan kezdődött a pécsi Expo Center története. A város ötletpályázatot írt ki a vásártér északi részének hasznosítására, amelyen számos kiváló elme vett részt, s amelyet egy pécsi származású, fővárosi tervező nyert meg. De már menet közben kiderült, hogy miközben a pályázaton dolgoznak a versenyzők, a város egyik cége, a PVV Rt. megbízásából a „Liszt-díjas” Bachman Zoltán professzor és csapata javában munkálkodik az út másik oldalára szánt, nagyszabású, több ütemet magában foglaló, sokmilliárdos beruházás tervein. Az akkori főépítésznek, Gömöry Jánosnak, minderről fogalma sem volt, nem tartották érdemesnek még arra sem, hogy tájékoztassák, milyen építkezések is várhatók a város egyik jeles pontján. A tervpályázat tehát fölöslegesen mozgatta meg az alkotó fantáziákat, s a semmiért dobtak ki pénzt az ablakon. Az Expo Center pedig megkerülhetetlen valósággá vált. A két és fél milliárdos létesítményt az elmúlt év szeptemberében kellett volna átadni rendeltetésének, de ez nem történhetett meg, mert bár külső jelei alig voltak, de valójában egy súlyosan rokkant épületet hoztak létre tervezők és kivitelezők, kalákában.

Volt egy pillanat ez év elején, amikor az Expo Center ki nem fizetett alvállalkozói azon morfondíroztak, miként is szervezzenek tüntetést a Széchenyi térre. A városháza előtt táblákkal, feliratokkal kívántak demonstrálni, követelve pénzüket, elvégzett munkájuk ellenértékét, közel 600 millió forintot. Petíciót is szerettek volna átnyújtani Toller László polgármesternek, mert úgy érezték, hogy a város is felelős mindazért, ami történt. Pedig a polgármester többször, nyomatékosan is kifejtette, hogy magánberuházásról van szó, az önkormányzat elhatárolja magát az eseményektől. A PVV Zrt. magáncég, függetlenül attól, hogy ki alapította — közölte az év polgármestere cím várományosa az egyik közgyűlésen az Expo Centerről kialakult vitában. Az Expo Center nem nevezhető kudarcnak, jelentette ki, csupán nincs befejezve. „Úgy gondolom, nem a sikertelenség, hanem a siker szimbóluma ez a kétmilliárdos beruházás, s remélem, hogy a nyáron ott tombol és tapsol mindenki azokon a rendezvényeken, amiket ott fognak rendezni. Ennek előrebocsátásával kérem, hogy mérsékeljük a felszínes megjegyzéseket ebben az ügyben” — humorizált a polgármester.

   

Ami biztosan állítható az az, hogy a létesítmény tervezője a Pécsi Tudományegyetem százszázalékos tulajdonában lévő PMMF Politechnika Kft. tervező kollektívája volt. A sátorszerkezet generálkivitelezője a KIPSZER Fővállalkozási és Tervező Rt., amely a KIPSZER Kft.-t és a pécsi Bayer Centert bízta meg a kivitelezéssel. Ezek a cégek további alvállalkozókkal dolgoztattak, ők ugyancsak foglalkoztattak alvállalkozókat, hogy a rendszer még áttekinthetetlenebb legyen. A létesítmény beruházója a Pécsi Rendezvényszervező Kht., amelyet a PVV Zrt. hozott létre. Utóbbi a város százszázalékos tulajdonában lévő társaság. Túl ezen, a városnak szorosabb kötődése is kimutatható az Expo Center beruházásával, hiszen a közgyűlés 27/2005. számú határozata hatalmazta fel a polgármestert egy jelzálogjogot alapító szerződés aláírására. Ez arról szólt, hogy a város egyik ingatlanára a Magyar Fejlesztési Bank javára jelzálog legyen bejegyezve 1,7 milliárd forint erejéig a Pécsi Rendezvényszervező Kht. részére nyújtott hitel fedezetéül. Ezt a közgyűlés, az 518/2005. számú, október 13-án kelt határozatában közel 1,8 milliárdra módosította, s ebből a hitelből épült fel az Expo Center.

Az alvállalkozók tüntetése persze elmaradt, miután alaposan átgondolták mit nyerhetnek és mit veszthetnek. Többségük hamar rájött arra, hogy egy tüntetésnek súlyos következménye is lehet: megrendelést ezen a vidéken az önkormányzattól soha többé nem kaphatnak. A vállalkozók egy részének követelése jogos volt, hiszen a munkát tisztességesen elvégezték. Nyilvánvaló azonban az is, hogy akadtak olyan vállalkozók, akik kívánnivalót hagytak maguk után, mert a végeredményt, vagyis a romhalmazt nem természeti jelenség hozta létre, hanem az építtető, a tervezők és kivitelezők harmonikus tevékenysége.


A hiányosságok erdejében
   

Tény, hogy már a 2003-as engedélyezési terv statikai műleírásában közölte a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) egyik szakembere: „a nagysátor ponyvaszerkezetének jelen engedélyezési terven szereplő formája statikai szempontból nem optimális”. Javasolta, hogy a kiviteli tervek elkészítése előtt ezt változtassák meg. Érdekes módon így is kiadták az építési engedélyt, pedig felelős statikus nem volt. A javasolt módosításra viszont később nem került sor. A BME más szakértőinek anyagából kiderül például, hogy minden igyekezetük ellenére sem jutottak olyan terv birtokába a sátorszer-kezetről, amelyet kiviteli tervnek lehetne minősíteni. A kivitelezett központi sátorszerkezet viszont lényegesen eltért az engedélyezési tervben szereplő szerkezettől. A leginkább szembetűnő eltérés a központi szerepű, 20-30 tonnás rácsos ív elmaradása. A sátor építése során is több, a szerkezet működését lényegesen befolyásoló módosítást hajtottak végre. Az engedélyezési terv-hez képest megváltozott a ponyvaszerkezet alap-anyaga. Nem készült a sátor ponyvaszerkezetéről sem megfelelő részletességű kiviteli terv, sem a szerelés minden lényeges mozzanatát feldolgozó szereléstechnológiai terv. Nem volt, aki a felelős statikus tervező összes feladatát vállalta és ellátta volna. Így a sátor felszerelése során törvényszerűen jelentkező nehézségek felmerülésekor a közreműködők rögtönöztek, nem teljesen végiggondolva a módosítások következményeit, és végső soron nem tudták megoldani a sátor kifeszítésének problémáját. A szerelés folyamán a ponyva erős mechanikai hatásnak lett kitéve. Több esetben durva betonéleken húzták az anyagot. A kivitelezés színvonalát és gondosságát a sok helyen keletkezett szakadások, sérülések, és a műanyagot roncsoló szennyeződések minősítik.

 


A megépített nagysátor rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, állapították meg, javítása után sem éri el a ponyvaszerkezetekkel szemben támasztott követelményeket. A szakértők az elbontást javasolták a további károk és költségek megelőzése érdekében. Használata életveszélyes, hangsúlyozták. A ponyva oly mértékben laza, érveltek, hogy már néhány kilométeres szél is jelentős alakváltozásokat hoz létre. Tavaly augusztus 1-jén, körülbelül 30 km/órás szélben következett be az első ponyvaszakadás. Emiatt a központi sátor szerelését felfüggesztették. November 17-én, mint-egy 70 km/órás szélsebesség hatására újabb szakadás történt. A hivatalos, a meteorológiai intézet által mért szélsebesség maximális értéke hajnali 04.00 órakor 19.0 m/s volt, ami 68.4 km/h sebességnek felel meg. Ennek ellenére a másnapi jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatok „rendkívüli” időjárást, és hurrikán erejű, 175 km/h szélsebességet említettek, bár a ponyváknak — mint rövididejű terhelést — 288 km/h-s szelet is ki kellene bírniuk, hívják fel a figyelmet a szakértők. A ponyva tartós használatra alkalmatlan, állapította meg a jelentés, minthogy gyártója, a spanyol Industrial SEDÓ cég képviselője 2005. október 27-én, a helyszínen tapasztaltak alapján, az anyagra adott garanciát visszavonta. Nagyfokú felelőtlenség lenne ennek ellenére tovább használni, érveltek. Felhívták a figyelmet arra, hogy a létesítmény több száz ember befogadására készült, tehát az ilyen épületeknél mind a tervezéstől, mind a kivitelezéstől a legnagyobb gondosság vélelmezhető.

Egy januári bejárás alkalmával újabb szakvélemény született, amely szerint a sátor semmiféle normának nem felelne meg Európában, de még Afrikában sem. A beruházó állítja, hogy a tervezési és kivitelezési hibákat sorozatban naplózták, ám azokra semmiféle választ nem kaptak. A kivitelezők viszont nem értik, hogy ha menet közben észlelték a hibákat, miért nem állították le az építkezést.




Felelősök nincsenek

Azért nem zajlik semmiféle vizsgálat az Expo Center botrányos körülmények közt felhúzott épületével kapcsolatban, mert a pécsi polgárokon kívül senki-nek sem fűződik ehhez érdeke — hangzott el a beruházásról szóló vitában az Értelmiségi Klub egyik estjén. Hiszen nyilvánvaló, hogy a kudarcnak minden érintett fél valamilyen arányban részese. Igen figyelemreméltó például az a kézzel írott jegyzőkönyv, amely 2005. október 26-án kelt, nem sokkal azelőtt, hogy november elején a beruházó szakértőt kért fel annak kivizsgálására, hogy a ponyvaszerkezet alkalmas-e biztonságos használatra, s melynek eredménye az életveszélyes állapot megállapítása volt. A jegyzőkönyv első pontja ugyanis a következőket tartalmazza: „A kivitelező KIPSZER FT. Rt., valamint a létesítmény felelős tervező képviselői kijelentik, hogy tárgyi épület kivitelezése a rendelkezésre álló tervek alapján biztonsággal és a szerződés szerinti minőségben befejezhető. Kijelenti továbbá, hogy úgy az acélszerkezet, mint a sátor-szerkezet a fenti tervek alapján a teljes befejezés után statikailag teljesen biztonságos, üzemeltetésre alkalmas lesz. A sátorszerkezet jelenlegi állapotában biztonságos, továbbépítésre alkalmas.” A jegyzőkönyvet a következők írták alá: Horváth Tamás, az építési munka irányítója, Bocsor Tibor, a KIPSZER termelési vezérigazgató-helyettese, Bayer József vállalkozó, dr. Bachman Zoltán vezető tervező, dr. Galaskó Gyula, vezető statikustervező, dr. Metzing Ferenc, vezető statikustervező és Majoros Gábor, a sátorszerkezet tervezője.
Az is furcsa sajátos pécsi jelenség az Expo Center ügyében, hogy bár az épület használhatatlan, ez év január elsejétől kinevezték Meixner Andrást programigazgatónak. Meixner egyébként a város kulturális bizottságának elnöke, a két poszt összeférhetetlennek tűnik. Ő erre a felvetésre azt válaszolta, hogy jogi szempontból nincs összeférhetetlenség, ha pedig olyan kérdést tárgyal a bizottság, amely érintené az Expo Center kulturális tevékenységét, akkor majd nem szavaz.

Szerző: Cseri László (szöveg), Vargha Mihály (fotó)

Az írás megjelent az ECHO Kritikai szemle, Pécs májusi számában