Ez nem múzeum, hanem élőhely — Pannonhalma új turisztikai beruházást tervez
A pannonhalmi bazilika belső helyreállítása kapcsán folyó vitákhoz hasonló diskurzus várható a Bencés Főapátság újabb – egyelőre csak tervezett – építészeti projektje kapcsán is. A konvent nyugalmat szeretne, ezért a turisták tömegeit nem a főkapun, hanem a várfalon nyitott bejáraton, vagy az arra fölvezető lépcsőn át engedné be.
A Műemléki Tervtanács vitáján jártunk.
A pannonhalmi bazilika belső helyreállítása kapcsán folyó vitákhoz hasonló diskurzus várható a Bencés Főapátság újabb – egyelőre csak tervezett – építészeti projektje kapcsán is. A konvent módosítana a jelenlegi, csoportosan bejárható turistaútvonalon, s a jövőben lehetővé tenné az egyéni, audioguide segítségével vezetett látogatást is. Ehhez funkcionális átszervezésekre és építészeti beavatkozásokra van szükség, melyet turisztikai fejlesztésre szóló pályázati pénzekből fedeznének – derült ki a Műemléki Tervtanács június 30-ai ülésén.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát elmondta, hogy a turistaútvonal látszólagos szűkítésével egyfelől nyugodtabbá válhatna a konvent és a gimnázium élete, másfelől a látogatók igényeit is korszerűbb formában, alacsonyabb belépőjegy-árakkal lehetne kielégíteni. Ugyanakkor szigorú határok között megmaradna a régi útvonalon vezetett, csoportos bejárás lehetősége is. A főapát hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet komoly kihívás a kolostor számára, ugyanis olyan igényeket kell összehangolni, melyek nehezen férnek meg egymással. A főapátság számára nem a turizmus fejlesztése a fő cél, hanem a közösség egybentartása – ennek érdekében a konvent szeretné kézben tartani a Pannonhalmát célba vevő turizmust, hogy az a kolostorban születő értékek megszületését a továbbiakban ne zavarja. Ez nem múzeum, hanem élőhely – mondta.
A tervezőktől, Czigány Tamástól és Páll Anikótól megtudtuk, hogy az apátság közösségével folytatott egyeztetések során nyilvánvalóvá vált: a főbejárat és a gimnázium körüli területen keverednek a turisztikai és kolostori-oktatási funkciók, gyakran túlterhelve a kapu és a templom előtti ún. Hóman-bástya közötti részt. Szintén kritikus pont a kerengő déli szárnya, amely a hozzá csatlakozó barokk szárny fő közlekedőterének részét képezi, összekötve az ebédlőtermet és a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségeket a főapáti térsorral – itt valószínűleg határolószerkezetekre (üvegfalakra) lesz szükség. Az építészek kifejtették, hogy az új útvonal szerint a látogatók az eddigi gyakorlattól eltérően a turistafogadó-épületből (tervezte: Skardelli György) nem a főkapuhoz vezető sétányon indulnának el, hanem a hegy keleti oldalán futó ösvényen, s a Hóman-bástya (a gimnáziummal egy időben, 1939–1941-ben épült ki) délkeleti sarkánál kialakított bejárati épületen keresztül jutnának be a templom előtti térre. A Skardelli féle turista-fogadó épülethez tartozó sétányok eredeti funkciójukban megmaradnak, a várköpeny keleti oldalán futó ösvény, egy jövőbeni lehetőség a Hóman-bástya megközelítésére. Így az útvonalból kikapcsolnák a gimnázium és a kolostor déli részének térségét.
A Hóman-bástyán átvezető építményre számos verziót kidolgoztak: az egyik szerint a várfalnak a saroktól északi irányban számolt második ívezete alatt nyílást vágnának a felszínre vezető lépcső- és liftház bejárataként. A létesítmény nyersbeton szerkezetű lenne, a felszínen kerítésfalszerűen, egyszerű, eszköztelen architektúraként jelenne meg. A további változatok nyitott szerkezetű, a várfalhoz tapadó, vagy szabadon álló lépcsőtornyot javasolnak, de a falakon belüli építmény tekintetében is több lehetséges (méretében, diszpozíciójában és formai részleteiben eltérő) megoldás szerepelt. Az új létesítmény elhelyezésében nemcsak a várfalsarok, de a közelben található Asztrik-szobor és az azt övező erőteljes növényzet is meghatározó. A tervezők figyelembe vennék a Hóman-bástya által eltakart barokk várfalak (kiépült 1699 körül, Karner főapát idején) és az azokon belül húzódó középkori erődítmény vonalát is.
A tervtanácsi tagok közül többen is úgy látták, hogy hiba a főkapu és a gimnázium területét elzárni a látogatóktól, mert ezzel az apátság nem mutatkozhat meg számukra a maga egészében, nem lesz átélhető az a térsor, amely a grandiózus bejárattól a gimnáziumon és a templomon át a könyvtárig tárja fel az épületegyüttes történetét. Ráadásul a megérkezés szimbolikáját, „lelkiségét” a várfalon nyitott kis ajtó nem pótolhatja.
Vannak, akik elfogadhatónak tartják az új turisztikai útvonalat: Balázs Mihály szerint nem helyes az apátság közössége helyett eldönteni, hogy mire van szükségük. Sokkal inkább az a kérdés, hogy építészeti-esztétikai szempontból hol indokolt bejáratot nyitni – tette hozzá. Véleménye szerint esetleges megoldás éppen a vársarokra helyezni a nyílást, sokkal inkább a Hóman-bástya valamelyik végén, leginkább a könyvtárhoz csatlakozó részen volna a helye.
Kifogásolták a várfal hatalmas méreteihez képest apró nyílást is, mely nem lehet méltó az apátság turisztikai bejáratának funkciójára. Mátrai Péter szerint erőteljesebb gesztusra lenne szükség a bejárat megformálásakor. Simon Mariann hozzátette, hogy egy attraktív bejárat viszont azért nem lenne jó megoldás, mert mögötte nem az apátság egésze tárul fel, csak egy szűkített turisztikai program szerint meghatározott útvonal következik. Ki tudja, hogyan változnak a dolgok később, ki tudja, mire lesz jó egy ilyen látványos bejárat, ha már nem lesz rá szükség – hangsúlyozta. Simon Mariann ugyanakkor a koncepció egészét illetően is kételkedik: ha megmarad a csoportos látogatás lehetősége, akkor a főkapunál továbbra is lesznek konfliktusok, s személyzetre az audioguide-rendszerben is szükség van.
Okrutay Miklós szerint úgy lehetne méltó az új bejárat a funkcióhoz, ha sikerülne valamiféle tartalmat adni annak: például a ma föld alatt lévő várfalak keresztmetszetszerű feltárulásával egyfajta időbeli visszautat, építéstörténeti időutazást jelenthetne az új létesítmény. Ezzel az elképzelésével Karácsony Tamás ötletére reagált, aki szerint az új épület tereit a régi várfalak alapján lehetne megalkotni.
Arnóth Ádám összegezte a vitát: a tervtanács tagjai mind kifogásokat fogalmaztak meg a koncepcióval kapcsolatban, érzékelhető, hogy a főkapu és a turistabejárat szétválasztása aggályos, ráadásul az új elképzelés nem kínál megoldást a turistaútvonal akadálymentesítésére sem. Hozzátette: a tervek kapcsán sok egyeztetésre van még szükség.
Haba Péter
