Fehérvári kapu és kilátótorony, Győr
A Győr történetében egykor fontos sarokkövet jelentő, mára már szinte feledésbe merült emblematikus építményt, a Fehérvári kapu és tűztorony létesítményét az akkori városvezetés hibás döntése nyomán 1894-ben lebontották. Nagy András ezt a jelképet kívánta diplomamunkájával új életre kelteni, a városnak egy turisztikai origót adni.
Genius Loci
A városok minden korban kedvelt célpontjai voltak a szabadidős és egyben az üzleti célú utazásoknak. A 21. század elejére reneszánszát éli az urbánus térségekhez szorosan kapcsolható kulturális turizmus. Az eltérő kultúrák megismerési igénye által motivált utazások többségében a városok épített öröksége és kulturális rendezvényei jelentik a legfőbb vonzerőt. Az új, eddig a turizmus piaca számára feltáratlan területek, települések iránt is növekvő érdeklődés tapasztalható.
Bécs, Pozsony, Budapest földrajzi elhelyezkedésének viszonylatában Győr jelenleg egynapos élményt nyújt az ide látogatók számára. Győrben mind kulturális lehetőségekben mind pedig történelmi vonatkozások megismertetésében nagyobb potenciál, jóval több lehetőség adódna.
Vizsgálatom tárgyát két terület határozta meg. Elsőként Győr épített, gazdag kulturális öröksége, a belváros történeti kialakulása és a város rétegződésének mára már hiányos határvonalainak felkutatása volt. Másodsorban városom és tágabb értelemben vett települési és természeti térségének turisztikai szempontból is értékes elemei voltak. A szép számú és megfelelő minőségű kulturális események, látnivalók, és épített örökség külön-külön elszigetelten működnek egymás mellett. Ezen értékek közvetítésének nincs közös, jól koordinált megjelenése.
E területeken szerzett ismeretek alapján választottam diplomamunkám témájának a városszövet jellegét formáló, egykor igen jelentős győri vár erődítményének mára már megkopott, kissé felfeslett rétegének egy kicsi, de annál fontosabb részét, a Fehérvári kapu és tűztorony újbóli felépítését. Győr történetében egykor fontos sarokkövet jelentő, mára már szinte feledésbe merült emblematikus építményt az akkori városvezetés hibás döntése nyomán 1894-ben lebontották. Véleményem szerint e fontos láncszem a városmag történeti kialakulásának érzékelhető leképezésénél hiányzik.
Nem célom az általam tervezett kapu- és kilátótorony-építménnyel a mai belvárost két részre osztani. Sokkal inkább azt gondolom, hogy a kapu több mint egy térbeli forma, szimbolikus funkciókat is magára vehet: erőt sugárzó formája az egykori vár és védelmének szilárdságát jelzi, mérete, reprezentatív kialakítása a város (viszonylagos) nagyságát, gazdagságát hirdeti. Geometrikus formáltsága a Győrre oly jellemző utcahálózat rajzolatát követi. Egy pont, amely funkcióját tekintve turisztikai origóvá válhat, egy pont ami markáns jelképe lehet a dinamikusan fejlődő Győrnek, egy történelmi gyökerekre épülő, a városképet formáló kortárs jel ami mai, 21. századi Győr képét formálja.
Nagy András diplomamunka
diplomakonzulensek:
építész konzulens: Czigány Tamás DLA
épületszerkezet konzulens: Horváth Tamás, Czigány Tamás DLA
tartószerkezet konzulens: Börzsei Tamás statikus
épületgépészet konzulens: Nagy András gépészmérnök
épületvillamosság konzulens: Egyed Gábor
tűzoltó konzulens: Ábrahám Csaba
lift technológus: Pallos Gábor (OTIS)
várostörténet konzulens: Dr. Szőcs Sándor építészmérnök
toronyóra: Hanga István, Rafael Morgan
render: Soós Attila Timur
képzőművészeti alkotás (déli homlokzat): Megyik János
díszterem padlóbúrkolat: Kauker Szilvia
opponens: Pethő László
