Felcsík legrégebbi középkori temploma
A templom helyreállítására átfogó javítási terv készült, melyet az anyagi lehetőségektől függően lépésről-lépésre valósítanak meg Csikdelnén.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tevékenységének egyik alapvető feladata a határon túli magyar örökség értékeinek védelme, megőrzése. Az e gondolat jegyében kialakított támogatási program célja, hogy anyagi és szakmai segítséget nyújtva járuljon hozzá a magyar közösségek ingatlan kulturális örökségi értékeinek megóvásához, az örökül maradt építészeti emlékek megújulásához. A támogatások az épített örökség felkutatását, összeírását, nyilvántartását és megőrzését szolgálják. Az alábbi templom kiemelkedő értékű műemlék, melynek kutatási és helyreállítási munkálatai az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal financiális és szakmai támogatásával folytak illetve folynak.
Csikdelne, Szt. János templom
Delnétől nyugatra a Csicsó felé vezető út mentén áll magányosan a mezőben, Felcsík valószínűleg egyik legrégebbi középkori temploma. A 1333. évi pápai tizedjegyzék tanúsága szerint a 14. század legelején minden valószínűség szerint már állt. A ma álló, gótikus templom románkori előzményére néhány másodlagosan beépített faragott kőtöredék utal. A templom támpillérekkel megerősített, nyújtott téglány alakú hajójához sokszögzáródású, s címerpajzsos gyámkövekre lefutó keresztboltozatos szentély csatlakozik, melyet a 16. század első éveiben emeltek. A szentély északi oldalához sekrestye illeszkedik. A templom egykori csúcsíves ablakait – a sekrestyeablak kivételével – az újabb átalakítások során körívessé alakították. A nyugati homlokzaton kiugró tömegű, támpillérekkel megerősített torony áll.
Az 1661-es tatárbetörés pusztításait követő 1673. évi felújítás idején készült a hajó különleges szépségű festett kazettás famennyezete. A 8x13 négyzetes táblára osztott, növényi ornamentikával díszített famennyezet középső részét sugárkoszorúval keretezett Madonna-kép emeli ki.
Értékes belső dísze még az 1675-ben készült szárnyasoltára. A mára konzervált oltár az erdélyi késő-középkori oltárépítésnek a helyi hagyományban hosszan tovább élő szép példája.
A templom további javítására a tornyon levő 1710-ból származó felirat utal. A toronyban levő Keresztelő Szent János nevét viselő harang 1748-ból, a második az 1930-as évekből származik. Az 1760. körül készült a kőpillérekre támaszkodó nyugati karzat, melyet az 1834-ben készült orgona ékesít. A 19. század hatvanas éveiben, majd 1934-ben, végül az 1970-es években végeztek komolyabb renoválási munkákat.
A Vámszer Géza által vezetett 1934-es helyreállítás jelentős beavatkozása a déli bejárat előtt álló, 1760-ból származó barokk portikusz eltávolítása volt, a késő-gótikus kőkeretes ajtó és a felette feltáruló falképtöredék láthatóvá tétele miatt. A hármas osztású, vörös keretbe foglalt falképek (a keresztre feszített Krisztus Szűz Máriával, Magdolnával és siratóasszonyokkal, valamint Szent Mihály és Szent Péter alakjával) a 15. század harmadik negyedében készülhettek. Mára a falkép restaurálva látható, védelmére a csapó eső ellen, illetve árnyékolásra igényesen formált védőtető készült. Bár az épületet az 1970-es években helyreállították, a részben szakszerűtlen munka, s az elmaradt karbantartás miatt a templom állapota nagyon leromlott, szerkezeti gondok is jelentkeztek a torony és a hajó csatlakozásánál. A templom helyreállítására átfogó javítási terv készült, melyet az anyagi lehetőségektől függően lépésről-lépésre valósítanak meg. A festett deszkamennyezet védelme érdekében a beázást kizáró padlástérbe rejtett „vendégtető” készült, a tetőhéjazat és az ereszek javításával együtt. Ezt követte a zárt rendszerű vízelvezető hálózat megépítése.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által 2001-2004. között, összesen 9,6 MFt.-al támogatott felújítás és restaurálás során a templom tetőszerkezetét megerősítették, a festett deszkamennyezetet, az oltárokat és a déli kapu fölötti falképet restaurálták, a belső burkolatot és a falfelületeket megújították. Valamint a körítőfal helyreállítására is sor került. A felújítást az Illyés Közalapítvány, illetve magyarországi civil szervezetek is támogatták, segítik. A még hiányzó javítási költségek előteremtése esetén van esély a felújítás befejezésére.
(Káldi Gyula, Sebestyén József, KÖH)
