Az eredeti épületegyüttes az 1960-as években készült a VEGYTERV vállalat székházaként, Lehoczky Pál és kollégái tervei alapján. A „B épület” egyszerű téglatest formájú, 45 méter magas tömegével kimagaslik a környezetéből, a Városliget és Hungária körút meghatározó látványeleme. Legfelső szintjeiről páratlan panoráma nyílik a városra, kevés olyan épület található Budapesten, amelynek a tetejéről feltárul a budai hegyek látványa, dombokkal tarkított panorámája.
A toronyház alaprajzi kialakításánál a szerkezeti rendszerből következően szintenként nagy munkatermek létesültek középfolyosó nélkül. Az eredeti szerkezeti kialakítás lehetőséget biztosított a középfolyosós rendszerű alaprajzi kialakításra is, amit a későbbi tulajdonosok ki is használtak.
A felújított, átalakított épület pince + földszint + 13 emelet szintszámú, monolit vasbeton, fej nélküli gombafödémekkel ellátott, pillérvázas szerkezetű. A téglatest formájú épület Hungária körútra, illetve a Városligetre néző homlokzatain parapet falsávokkal elválasztott ablaksávok futnak végig. A bütüfalakon vagy nincs, vagy csak kevés bevilágító ablak van, ami még plasztikusabbá teszi a ház képét.
Az épület hatalmas, kiemelkedő tömege az Erzsébet királyné útja fölé emelkedő égnek törő, kőburkolatú bütüfallal olyan hatással volt ránk, tervezőkre, mintha a „2001 Űrodüsszeia” című filmben főszerepet játszó „monolit” előtt állnánk. Az eredeti ház arányait nagyon jónak tartjuk, méltóságteljes, mégis egyszerű kialakítását a tervezés során mindvégig próbáltuk tiszteletben tartani.
A földszinten elbontásra került a meglévő lepényépület, amely összekötötte az „A” és „B” épületet. Ez alapvetően megváltoztatta az ingatlan használhatóságát, ráadásul a „B” épület hatalmas, impozáns kőtömb jellege még hangsúlyosabbá vált, a toronyépület arányai kedvezőbbek lettek.
A földszinten két bejáratot létesítettünk (a házat eredetileg az elbontott lepényépületből lehetett megközelíteni), az egyiken keresztül a biztosító ügyfélszolgálatába lehet bemenni, a másik pedig a főbejárata lett az új bérirodaháznak. Két különböző hangsúlyú, minőségű bejáratot terveztünk úgy, hogy a bejáratok fölött elhelyezett különböző formájú, mégis hasonló jellegű előtetők és a bejáratok üvegkubusai szerves egésszé formálódjanak az eredeti épülettömeggel.
Az elmúlt majdnem 50 év alatt tűzvédelmi előírások szigorúbbak lettek, ezért a homlokzatokon az összes nyílászáró mérete az eredetihez képest megváltozott. Az ablaksávok közötti tervezett fémburkolat nem hasonlít az eredeti kialakításra, tervezésénél figyelembe kellett vennünk többek között azt is, hogy az ablaksávok méretének szükséges megváltozását optikailag ellensúlyozzuk az új lemezburkolattal úgy, hogy az ablaksávok és a lemezburkolat által létrejött homlokzati felület a régi, eredeti kialakításnál is jobb legyen. A hiányzó hőszigetelő réteg felhelyezése megváltoztatta a homlokzatképzés rajzolatát, ezt is figyelembe kellett vennünk az új épülethomlokzatok tervezésénél.
Terveink szerint a teljes homlokzatról elbontották a meglévő kőburkolatot. A 8 cm vastag hőszigetelő réteg felhelyezése után felrakott új süttői mészkő burkolat elemkiosztásánál a meglévő kőburkolat kiképzését vettük alapul, tervünk a meglévő kőburkolat architektúrájához igazodott. A most felrakott mészkő természetesen már egy másik kőbányából érkezett. Az ablaksávok közé tervezett szürke színű lemezburkolat elemkiosztása alkalmazkodik a meglévő-megmaradó sávablakok kiosztásához. A fémlemez burkolat alá is került hőszigetelés. A tető rétegrendek is megújultak, figyelembe véve a mai technikai lehetőségeket és a funkcionális változásokat.
A felújítás során szerkezetig visszabontásra került az épület, a lépcsőházak részben, kiszolgáló és vizes helyiségek, padló ill. falburkolatok, álmennyezetek, a gépészet és az elektromos szerelvények teljes egészében átalakításra kerültek.
Épületünk napvédelmének kialakításánál körültekintően kellett eljárni, hisz a délnyugati homlokzati felülete nagy az irodaháznak. Rosszul megválasztott napvédelemmel az üzemeltetés során jelentős többletköltségek jelentkezhetnek (klímahasználat, vagy az üvegszerkezet túlzott besötétítése miatt jelentkező fokozott világítási igény), ráadásul az is fontos szempont, hogy az épületben dolgozók komfortérzete jó legyen. A legjobb megoldás napvédelmi és energetikai szempontból a külső árnyékoló szerkezet. A homlokzat elé elhelyezett külső napvédő lamella a hőterhelésének csak a 7-10 százalékát engedi be a belső térbe. A lamellák a külső fényviszonyoktól függően szabályozhatók, téli időszakban pedig lehetőséget adnak arra, hogy akár be is engedjük a nap hőenergiáját, ezzel energetikai szempontból javítva az épület működését.
A helyszínen régóta fennálló magassági korlátozás miatt maximum 30 m magas házat lehetett és lehet építeni, emiatt ez a ház kivételes helyzetben van a környezetében, hisz szó szerint „egyedül áll”. Ugyanakkor ugyanezen magassági korlátozás miatt a fantasztikus kilátásból adódó lehetőséget építészetileg nem lehetséges formába önteni, hisz tulajdonképpen nem lehet a ház tetején semmit csinálni, úgysem kapna építési engedélyt. A beruházás és tervezés elkezdése előtt általunk javasolt „zöld gépészet, energiaellátás” helyett kialakított „mai gépészeti berendezések” még egy pár évig le fognak nézni fentről a járókelőkre. De biztosan állíthatjuk, hogy előbb-utóbb eltűnnek a gépek a tetőről, hisz egyszerű közgazdasági okokból is kénytelenek lesznek a tulajdonosok átállni a zöld energia ellátásra, és akkor talán – ha a városépítészeti szabályozás is megengedi – megnyílhat az út egy fantasztikus panorámaétterem kialakítására.
Kolba Mihály
építész
Az új „A” kategóriás irodaépületbe a Groupama Garancia Biztosító Zrt. költözik be.