A Pollack Mihály úttól északra eső, a meglévő városszövetbe beékelődő terület együttes kezelése és fejlesztése egy nagyszabású városépítési projektet eredményez, mely számtalan lehetőséget hordoz magában a város jövőjét tekintve. Elsődleges fontosságú, hogy egy ilyen léptékű beruházás a 21. századi igények és megoldások mentén jöjjön létre, így biztosítva hosszú távú fenntartható működését és Paks fejlődését. Az innovatív városépítészeti elveket felhasználó, de a meglévő kontextuson alapuló és abba integrált városrész megvalósulásával a Paks II. beruházáshoz csatlakozóan olyan lakhatási mintaprojekt jöhet létre, mely nemzetközi mércével is előremutatónak tekinthető.
Mindezek szellemében célunk a fenntarthatóság elveinek minden területen való alkalmazásával egy, a meglévő településstruktúrát természetes racionalitással továbbépítő városrész kialakítása, mely egyesítve a környezeti, energetikai, gazdasági és szociális nézőpontokat egy élhető, egészséges és intelligens lakókörnyezetet teremt a létrejövő új lakóközösségnek.
Ennek érdekében kiemelt figyelmet kapott a városi fenntarthatóság és a ‘smart city’ szemlélet érvényesítése és integrálása a kialakuló új térbeli, funkcionális és működési struktúrába, mely által egy energiatudatos, hatékonyan működő és okos, magas környezeti- és életminőséget biztosító városrész jöhet létre. A terv egy helyspecifikus eszközrendszert határoz meg, mely a tervezési területen alkalmazható okos és fenntartható megoldásokat mutatja be a környezetalakítás, vízgazdálkodás, energetika, gazdaság, szociális fenntarthatóság és közlekedés témaköreihez kötődően.
A tervezési diszpozíció értelmében a terv célja a városba integrált és a meglévő kontextusba illeszkedő lakónegyed kialakítása, ami azonban önálló identitást, karaktert és minőséget teremt. Célja a város továbbépítése, a funkcionális és térkapcsolati hiányok pótlása és létrehozása, de mindezt úgy, hogy nem kerül alárendelt viszonyba a meglévő várostesttel, hanem önálló entitásként viselkedik. A terv mindezen kettőség ellenére harmóniát teremt, szervesen illeszkedik a meglévő térkapcsolati rendszerbe és beépítési struktúrába. Önállósága ellenére összeköt és kiegészít.
Az utcahálózat kialakításának egyik fő szempontja a meglévő városi szövetbe való illeszkedés, a megfelelő város-léptékű kapcsolatrendszer és identitás megteremtése, valamint a településre jellemző utcamorfológiai minták követése és alkalmazása. Az Ürgemező területén folyamatban lévő, illetve tervezett fejlesztések, valamint a kishegyi lakótelep sűrű beépítése egy települési alközpont kialakulását indukálják a Gesztenyés utca és a Pollack Mihály utca találkozásánál. A terv figyelembe veszi ezt a jövőképet és a tervezett, meglévő mintákra reflektáló utcahálózat által valóságos alközponti szerepet szán a területnek.
A kelet-nyugati irányú mozgást az új alközpontot a lakóterülettel összekötő, változatos zöldterületekből álló gyalogos tengely biztosítja. A sétány keleti kiindulópontja a Domb utca egy beépítetlen telke, majd a tömböket átvágó zöldterületeken és egy nagyobb léptékű városi parkon át a terület központjába, egy térre vezet, mely nagy arányú burkolt felületeivel a kozmopolita létformának ad teret. A diverz zöld- és közterületi struktúra számtalan lehetőséget rejt magában az itt lakókra nézve: elősegíti a szabadtéri időtöltést és az egészséges életmódot a mindennapok során. Olyan gyalogosbarát környezetet teremt, ami hatékonyan választja szét és differenciálja a motorizált forgalmat a gyalogos és biciklis forgalomtól, de egyben praktikusan biztosítja a megfelelő autós közlekedési kapcsolatokat is.
A beépítési struktúra és az épített környezet egyszerre illeszkedik a határoló területek léptékéhez és a létrejövő új városi sűrűsödéshez. A terület épületállományát egyenletes sűrűsödés jellemzi, mely a kishegyi lakóteleppel és a szabadidőközponttal határos, a Pollack Mihály utca és a Gesztenyés utca kereszteződésében található tömbben csúcsosodik ki. Az átmenet következő lépcsőfokát a közepes sűrűséggel rendelkező, kis társasházas és sorházas tömbök alkotják, míg északról és keletről családi házas területek zárják a tervezési területet, illeszkedve a Domb utca léptékéhez. Az épületmagasságok a sűrűséggel azonosan növekednek, merőlegesen a tereplejtésre, ami biztosítja a panoráma, a városra való rálátás folytonosságát.
A kis telkes elrendezés helyett a terv javaslatot tesz a tömbös kialakításra, mely során egy tömb alkotna egy fejlesztői telket/területet. Ez számos pozitív hatással járna: gazdaságosabb kivitelezést és tervezést, hatékonyabb térhasználatot és egységesebb utcaképet eredményezne. Mindemellett indokolja még ezt a felosztást a tény, hogy a terület nagyobb léptékben, vállalkozók által fog megvalósulni, s nem egyéni építkezések formájában.
Paks településképében meghatározó szerepet tölt be az utcára merőleges gerincű, nyeregtetős, oldalhatáron álló házak ritmusa, mely a sűrűn egymás mellé épített pinceépületeknél még szembeötlőbb. A terv célja ennek a karakternek a továbbörökítése, harmóniában a kortárs építészettel és annak részletképzésével. Az utcák ritmusát az arra merőleges, különböző léptékű archaikus, nyeregtetős tömegek alkotják, ami egyben egy szigorú, sugárirányú geometriai irányultságot is meghatároz a területen. A visszafogott, hagyományos tömegek egységes településképet alkotnak, amit azonban sokszínűvé tesz az építtetők által használt különböző részletképzések és anyagok variációja és változatossága. A részletek és a nyílásosztás tagadhatatlanul modernné és kortárssá teszik a negyedet, ami legalapvetőbb építészeti eszközeivel mégis a hagyományos településszövetbe illeszkedik. A városi tömb ettől részben eltérő, nagyvárosibb karakterű, illeszkedve a kishegyi lakótelep építészeti formakincséhez, de emeleti volumeneivel követi a kelet-nyugati tengelyességet, s így morfológiailag egy egésszé válik a teljes terület.
Péterffy Miklós, Deli Brigitta, Dőry Bálint, Müller Dóra, Szabó Dániel