Fenntarthatóság helyett megtarthatóság - az ALDI új épülete Újbudán
Kendik Géza idestova 20 éve tervez kereskedelmi épületeket, és olyan átalakításokat tudhat maga mögött, mint a Kossuth mozi vagy a Tűzoltó utcában található egykori lovarda. Az ALDI 88. magyarországi üzletét ismét átépítésként valósította meg. Együttműködésük legfrissebb eredménye egy 11. kerületi áruház, amellyel ezúttal egy 20. századi ipari épületet és környezetét revitalizálták.
Jankó Gergely, az áruházlánc ingatlanfejlesztője, Pákolicz Attila és Kendik Géza építészeti újságírók szűk körével ült le egy családias hangulatú beszélgetésre a frissen megnyitott egység pihenőjében. Mint azt Jankó Gergely elmondta, ritkán lépnek kapcsolatba a sajtóval, így az építészet apropóján összehívott találkozó különleges alkalomnak tekinthető. Cégfilozófiájuk, hogy a minőségi termékek és szolgáltatás a kialakított környezettel együtt épül be vásárlóik hétköznapjaiba.
A kiindulási állapot ennek a teleknek az esetében a tömör kerítéssel körülvett, 1920-tól körülbelül 1950-ig kiépült ipari épületek együttese volt. Ennek fényében meglepő, hogy Kendik Géza mindjárt i.e. 4000-re ugrik vissza. A Fehérvári út mai forgalmas kereszteződésétől úgy hetven méterre ugyanis mindjárt a bontási és tereprendezési munkák kezdetén egy kb. hatezer éves sírhelyet találtak, csontvázzal. Kicsit későbbi időből csónak alakú cölöpvázas ház nyomai bukkantak fel, és a bronzkori harangedény-kultúra emlékei is előkerültek. A Duna által feltöltött terület tehát évezredek óta időről időre búvóhelyként szolgált az itt élőknek. Utóbb, a huszadik század derekán épült fel az a daruzott csarnok, amely ma a környék élelmiszerellátását biztosítja.
Az építési terület két zóna határán helyezkedik el: a város felé, északi irányban lakóházak, délre ipari rozsdás zóna terül el. E környékek (újra)felfedezése az elmúlt húsz évben indult meg, és még hosszú út áll előttük, míg hasznosításuk a kívánatos arányban, megfelelő keresletre épülő funkciókkal megvalósulhat. Ezen a telken több, koncepciótlanul egymás mellé épített kisebb épület sorakozott, no meg a "főépület", amely végül megtartásra érdemesnek bizonyult. Evidenciának tűnhet, holott egyáltalán nem az, ha csak a Szentendrei úton fekvő áruházra gondolunk, ahol az ikonikus üvegpiramist szerkezeti okokból elbontva végül az egyszerű raktárépület fogadta be az új funkciót. Kendik Géza itt sem rombolt feleslegesen: keze alatt lassan kibontakozott az a vasbeton vázszerkezetű, tégla burkolatú, őszinte és nagyon "anyagi" épület az építészeti kakofóniából, amely körül sikeresen megvédett fák és újonnan létesített zöldfelületek hívogatják a környékbelieket.
A letisztult ipari formához alig nyúltak hozzá az átalakítás során. A bejárati és a hátsó, árufeltöltő zónában is egy-egy vízszintes pengefalként értelmezhető előtetőt építettek. Az eddigi - jól bevált - módszer szerint az áruházat kapszulaként, egyszerűen beköltöztették a foglalatba. Közben persze kezelték az öregedő épület megannyi problémáját, új lábazatot kapott a ház, és felújították a jellegzetes lamellás üvegszerkezetet is. A legsúlyosabb dilemmát az impozáns vasbeton vázrendszere okozta. A csarnok belmagassága, látványos szerkezetisége megmutatásért kiáltott, ugyanakkor homlokegyenest ellenkezett a gazdaságos üzemeltethetőség igényével. Habár a beruházó üzletlánc - kiterjedt építészeti ajánlásai ellenére - példamutatóan rugalmasnak bizonyult az átalakítások esetében, itt kompromisszumot kellett kötni. Az érintetlenül hagyott szerkezet ily módon ma csak a tetőre felmászva tekinthető meg, az ehhez hasonló kivételes alkalmakkor. Az építész mindemellett kiemelte, hogy fotómontázsokon megvizsgálták a berendezett állapotot látszó szerkezetekkel. Ennek végeredményeként jutottak arra a konklúzióra, hogy az üresen oly nagy hatású csarnok polcokkal és pultokkal berendezve nem érvényesül kellőképpen ahhoz, hogy a jelentősen nagyobb fenntartási költséget érdemes legyen vállalni miatta.
Izgalmas lehetőség, amely azonban még a jövő zenéje: a régészeti leletek esetleges bemutatása. A beruházó részéről van erre szándék, egyelőre azonban a talált tárgyak múzeumi dokumentációjára, restaurációjára várnak. A jelenlegi tervek szerint akár a csökkentett belmagasságú eladótér fölötti terület is megnyílhatna ezek kiállításának céljára, végre-valahára megmutatva a nagyközönségnek is a szakmai szemmel nagyra becsült szerkezeteket.
A másik kritikus pont a lamellás üvegfal, amely az utcai és az átellenes, hátsó oldalon húzódik. Ezek esetében technológiai szempontok döntötték el a megmutatás-árnyékolás kérdését. Az áruházba besütő nap, azon túl, hogy a kívánatosnak tekintett egyenletes megvilágítással összebékíthetetlen, a termékek felmelegítése kapcsán további problémákat is felvet. Belülről eltakarták tehát, maradtak viszont a fantasztikus homlokzati reflexiók, a kortárs üvegfalú palotáknál lényegesen sejtelmesebb, töredezettebb és opálosabb csillanásaival és a szemközti házak pointillizmusba hajló tükörképeivel. Az utcai homlokzat előtt sorakozó fák megtartásával pedig a fény-árnyék viszonyok pompás, évszakonként változó látványával is gazdagodik külső megjelenése.
Vörös téglás ipari épület a zöldben - még december elején is vonzó célpont. Mint Jankó Gergely elmondta, ahogyan lassan kiszabadult a terület a kerítés takarásából, a környékbeliek is rácsodálkoztak, ahogyan az elhanyagolt terület lassan visszakapcsolódik a környező közterek életébe. A 6000 négyzetméter alapterületű teleknek mára 25%-a zöldesített, méghozzá annak árán is, hogy ezzel jelentősen le kellett csökkenteni a parkolószámot. Az átalakítással élhetővé tették a kerületnek ezt a kis szeletét, és a résztvevők abban reménykednek, hogy hosszú távon példaként szolgálhat a környék hasonlóan elhagyott, rejtett értékeket hordozó ipari ingatlanjai esetében.
Mizsei Anett
Többek között az újbudai ALDI is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.
