Épülettervek/Tervpályázat

Fiatalos használat a historizáló terekben – A 3h Építésziroda terve a Tranzit Ház pályázatán

2021.08.02. 08:00

Hogyan lehet egy historizáló épület új használatát a ház lelkének megfelelően kialakítani? És hogyan lehet új életet lehelni az épületbe úgy, hogy a meglévő szubsztancia is megőrződjön? A 3h Építésziroda megvételt nyert terve ezekre a kérdésekre keresi a választ a Tranzit Ház pályázatán.

Egy historizáló épület lelke

Buda és Pest a kiegyezés után indult igazán fejlődésnek. A városra így a historizmus nyomta rá bélyegét bérházak, irodaházak, paloták és közösségi épületek formájában. Ezek az épületek a második világháború után sokáig kallódtak, gondos gazda nélkül maradtak. Hozzászoktunk ahhoz, hogy beleszürkültek környezetükbe: málló falak, omladozó díszfaragások jellemezték és jellemzik mindmáig ezeket az épületeket. Azonban jónéhány historizáló épületünk már újra a régi fényében pompázik: a historizmus mint tömeg és mint egység egyre inkább újra láthatóvá válik Budapesten. A mi felújítandó épületünk is egykor fényes palotának épült, amely reprezentatív eszközökkel igyekezett kiszolgálni a Magyar Tisztviselők Országos Egyesületének társasági igényeit, s ezt a jellegét mind a mai napig hordozza.

És mégis hogyan tudjuk megfejteni ezen épület titkát? Hogyan tudjuk használatát az épület lelkének megfelelően kialakítani? Ezek azok a kérdések, melyek a tervezés során igazán lázba hoztak minket.

A ház egyik új használata éppen ezt a tendenciát támogatja: a co-working olyan laza együttműködési forma, ahol a munkatér, a munkatársak állandó változásban vannak. Itt együtt van a munkatér, a teakonyha, a szabad leülésre alkalmas kanapék világa, valamint a kiselőadás tere. Az életmód változását lekövető tevékenységek igenis helyt találnak a régi falak között: a kör étterme egy fiatalos, bisztró jellegű étteremmé válik, a vívóterem kiállítótér lesz, a teketerem pedig változatos irodatájjá alakul. A fiatalos használat új életet lehel a historizáló épületbe úgy, hogy tiszteletben tartja a meglévő szubsztanciát. Nézzük meg, hogyan!

Építészeti koncepció, térstruktúra – Historizáló térstruktúra

A historizmus pozitív megítélése nagyon sokáig váratott magára. Ez tükröződik az épület használatán is. Az időközben bekerült elemek, változtatások a műemlék félreértését jelentik. Így egyik célunk az volt, hogy a meglévő térstruktúrát az eredeti tervek alapján értelmezzük újjá. Az épület nyugati, utcai traktusa olykor egyben volt használatos, olykor fel volt „szeletelve". A keleti, udvari traktus középrizalitja fogadta be az épület reprezentatív tereit, köztük a dísztermet és a kör éttermét. Ezeket kevésbé díszes, de nem kevésbé fontos termek kísérték mindkét oldalon.

A díszlépcső, az előtte lévő szinti pihenő, a lichthof tere, a déli oldalon található terem által meghatározott térfüzér, és az ezt kísérő tágas folyosók adják az épület térszerkezetének lelkét. Ennek kiszabadítása és helyzetbe hozása képezte tervezésünk gerincét.

Építészeti koncepció, térstruktúra – A függőkertek

Az épület hátsó kertjében eredetileg egy kerti, oldalról nyitott tekepálya volt. Ez a korabeli kép alapján egy kerti pavilont idéz, mely több célra hasznosítható fedett, de nyitott tér lehetett. A mi koncepciónk is ezt a pavilont eleveníti fel: az előadóterem tömegének mintegy fele jelenik meg a föld felett, erre kerül aszimmetrikusan a kerti kávézó. Könnyed, pilléres kialakítása felfelé egyre sűrűbbé válik. A lelépcsőző forma lefelé is folytatódik: az arénaszerű lelátó beletorkollik abba a folyosóba, mely az osztható előadóteret tárja fel. Látszik, hogy a tervezett hátsókerti épület több szinten bejárható és a szó legszorosabb értelmében bejátszható.

A függőkert témájára a műemlék épületben is reagálunk. A padlásszint központi magját kibontva egy fedett kerengőt hozunk létre, amely U-alakban fog közre a tetőkertet. A tetőkert növényei a néhai légudvarra omlanak alá, ezáltal felértékelve az épület eddig egyáltalán nem használt, lenézett részét.

A hátsókerti változásokat felfoghatjuk az egykori könnyed kerti pavilon metamorfózisaként, amelyben átalakult függőkertté. A függőkert koncepciója pedig összeköti a régi és az új épületrészt. Ez egy új réteget jelent az eklektikus épület történetében.

A funkciók elrendezése és elkülönülése

A térhasználat az alapítványi és a nyilvános működés kettősségét tükrözi. A nyilvános használat az alsó szinteken jelenik meg, míg az alapítványi a felső szintet és a padlástér szintjén kialakított függőkertet foglalja magában. Az épület főbejárata a reprezentatív bejárat, mely általános nyitvatartási időben használható. Az utcai homlokzat két oldalán van azonban két olyan bejárat, mely az épület árnyaltabb használatát teszi lehetővé: a déli bejárat úgy is használható, hogy az épület felső szintjei zárva vannak, és csupán az étterem, a kert, a kiállítótér, vagy éppen az előadótér van használatban. Az északi bejárat alapvetően gazdasági bejáratként működik.

A főbb használati tereket a következőképpen helyeztük el az épületben. A kert hátsó részében, részben süllyesztve terveztük az előadóteret. Az alagsori szint fogadja be a kiállítóteret, a földszinten és félemeleti szinten helyeztünk el kisebb co-working egységeket. Az étterem a földszint középrizalitjában foglal helyet. Az első emelet a co-working irodáké. És ezen a szinten be is fejezzük a nyilvános használatot, mert a második emeletre az alapítvány terei kerülnek. Ezt egészítjük ki a padlástér szintjén kialakított függőkerttel, mely szabadidős funkcióival az alapítványt szolgálja.

Műemléki helyreállítási javaslat  

A műemléki helyreállítást a Hild-Ybl Kft. javaslatait figyelembe véve tesszük meg. Alapvető cél az, hogy az épület régi fényét állítsuk helyre, csillantsuk meg. A tervezési program nagyobb, mint az épület volumene, ezért a programelemek egy részét az alulhasznosított, alacsonyabb rendű terekben (mint például az alagsor) és a kertben elrejtve valósítjuk meg. Így került az alagsori részbe a kiállítótér együttese, valamint a hátsókertbe a függőkertbe rejtett előadótér.

A másik fő alapelvünk az volt, hogy az eredeti térstruktúrát állítsuk vissza, és amennyiben lehetséges, az újonnan bekerülő elemek legyenek ún. „implantátumok", tehát az eredeti állapot legyen mindig visszaállítható.

3h Építésziroda

Szerk.: Hulesch Máté