Finta Sándor: "A TÉR_KÖZ egy közös sikersztori"

A főváros TÉR_KÖZ pályázata több szempontból is újdonságokat hozott a városmegújításba. Nagyszerűsége abban áll, hogy rámutat: a város fejlődését az alulról és felülről jövő kezdeményezések összekapcsolásával lehet jó irányba vinni. A pályázat hátteréről Finta Sándor, Budapest főépítésze és egyben a Városépítési Főosztály vezetője beszélt Pásztor Erika Katalinának.

Pásztor Erika Katalina (PEK): Ennek az interjúnak az a célja, hogy megismertessük a TÉR_KÖZ pályázatot mindazokkal, akik még nem hallottak róla. Mostani beszélgetésünk egy indító cikk egy sorozathoz, melyben különböző projekteket mutatunk be. Honnan eredeztethető a TÉR_KÖZ pályázat? Honnan volt rá pénz?

Finta Sándor (FS): A TÉR_KÖZ pályázat, ahogy neve is mutatja, a városi közösségi terek megújítását tűzte ki céljául. Itt közösségi térként gondolunk minden olyan helyre, amit közösségi célra használunk, lehet: épület, utca, tér, park, zöldfelület. A klasszikus rehabilitációhoz képest, amely a korábbi formák, megoldások megújítását helyezi előtérbe pl. városközpont térburkolását, lakóépület műszaki felújítását, a TÉR_KÖZ mindenütt bővíti a használhatóságot, élettel kívánja megtölteni a helyet. Ezért a TÉR_KÖZ elsősorban revitalizál, javítja a városi életminőséget, és ehhez mérten végzi a szükséges rehabilitációt. A pályázatra szánt forrás a fővárosi Városrehabilitációs Keret maradványából származik. Az 1990-es évek elején az állami lakások privatizációja során az eladott lakások árából befolyó összeget a fővárosi kerületek egy külön számlára fizették be a fővárosnak, nagyrészt ebből keletkezett a Fővárosi Városrehabilitációs Keret. Ebből a keretből a főváros 1995-2010 között közel 13 milliárd forintot költött bérlakások felújítására, részben ennek felhasználásával jöhettek létre a VIII. vagy IX. kerületi nagy rehabilitációk is. Az önkormányzati bérlakások csökkenő száma miatt azonban egyre kevésbé lehetett erre a célra hatékonyan felhasználni a forrást, ezért a főváros vezetése 2013-ban úgy döntött, hogy a korábbi hazai gyakorlathoz képest teljesen újszerű tartalommal ír ki pályázatot a még meglévő 5 milliárd forint felhasználására.

PEK: Ez a keret már nincs meg?

FS: Nincs, és erre a problémára fel kell hívni a figyelmet, hiszen ha nincs befizetés a kerületekből, akkor a főváros sem tesz bele pénzt. A most megszűnő rendszer eddig az volt, hogy a beérkezett mennyiséghez a főváros ugyanannyit tett hozzá, és a kerületek így pályázhattak városrehabilitációs projektjeikkel. A társasház-felújításokra leszűkülő rehabilitációt most már a kerületek végzik. A TÉR_KÖZ volt az utolsó összfővárosi jelentőségű rehabilitáció.

PEK: Miben különbözik ez a projekt az eddigiektől?

FS: Ebben a pályázatban a szemlélet volt az igazi újdonság. Olyan pályázatokat vártunk, amelyek egyrészt serkentik az önkormányzati és a helyi civil kezdeményezéseket, másrészt a magánerő megjelenését is. Fontosnak tartottuk, hogy ez a három együttesen forduljon elő. Az eredeti gondolat az volt, hogy a helyi civil szervezetek közvetlenül is pályázhassanak, kis projektekkel, de a törvény miatt csak a kerületi önkormányzatoknak volt erre lehetőségük. Pályázati követelmény és fő bírálati szempont volt, hogy ezek olyan helyi társadalmi erővel rendelkező projektek legyenek, amelyek a helyi civil közösség kezdeményezésére jönnek létre, és az önkormányzat csak projektvezetőként vesz részt bennük. Tehát kellett egy civil partner és magánerő is - pénzzel. Ez minden tekintetben komplex feladat volt, hiszen a már elmondottak mellett fontos volt, hogy többféle fejlesztést támogassunk: az egészen kis léptékű projektektől kezdve a nagy köztérmegújításokig.

Már most rengeteg pozitív példáról beszélhetünk a pályázat kapcsán, hiszen több projekt is a megvalósítási fázisba lépett. Ezek dokumentációja azért készül, hogy követendő példaként szolgáljanak a későbbiekben. Ha minden évben lenne ötmilliárd forint, ami a köztéri elemek megújítását is magába foglalja, akkor igazán nagyot dobhatnánk ezen a városon. Hangsúlyozom, hogy ez nem csak fizikai rehabilitáció, hanem fontos volt a társadalmi programok, a civil szervezetek jelenléte is, hogy a megvalósított projektek működtetésében ők is partnerként vegyenek részt.

PEK: Honnan indult és milyen múltra tekint vissza ez a fajta köztérmegújítási program? Gondolok itt a jó példaként szolgáló nemzetközi tapasztalatokra és hatásokra is.

FS: Erről nagyon sokat beszélgettünk a csapattal. Mindannyiunk fejében voltak nyugat-európai és tengerentúli  példák, amikor elkezdtünk ebbe az irányba gondolkodni. Ezt segítette, hogy Bécsben és Berlinben részt vettünk köztérmegújításokkal kapcsolatos workshopokon. Míg Berlinben a lakhatási kérdésekről láttunk és hallgattunk érdekes prezentációkat, addig Bécsben kimondottan az üres üzlethelyiségekkel foglalkoztak, és ennek kezelésére hoztak létre egy elég jó programot. Tulajdonképpen ezek a külföldi tapasztalatok beleágyazódtak a TÉR_KÖZ-be is, sőt ezzel kapcsolatban indítottunk egy külön programot is Rögtön jövök! címmel. A TÉR_KÖZ-nek hangsúlyos eleme volt az is, hogy az üres, földszinti ingatlanokon segítsen, tehát olyan megoldásokat is vártunk, amelyekkel ezekre új funkciókat találhatunk. Már régóta foglalkoztunk azzal, hogy a külföldön működő dinamikát hogyan ülte. A TÉR_KÖZ pályázat programja tükrözi azokat a korszerű és adaptálható szakmai irányokat, illetve megoldásokat, amelyeket Nyugat-Európában már sikerrel alkalmaznak a városi élet minőségének javítása érdekében.

PEK: Hogyan indítottátok a programot?

FS: A kerületi önkormányzatok számára az elején "road show"-kat tartottunk, ahol vázoltuk a pályázati céljainkat, miszerint olyan komplex közterület-megújításokat akarunk támogatni, amelyek innovatív megoldásokat is tartalmaznak, illetve a partnerek bevonása és a közösségi részvétel is központi szerepet kap. Emellett fontos volt, hogy a fejlesztés a gazdaságélénkítést, a funkcióbővítést és a fenntarthatóságot is szem előtt tartsa. Egy részét megértették, másik részét nem, de a pályázat komplexitásának szem előtt tartásával így is elég jó anyagok érkeztek. Több mint kétszáz projektötletből alakult ki a 61 beérkezett pályázat, amiből végül is első körben 29 projekt kapott támogatást.

PEK: Mennyire vagytok elégedettek?

FS: Nem vagyok az a típus, aki mindent egyből akar, ezért úgy gondolom, hogy összességében elégedettek lehetünk. Rengeteg projekt van, workshopok, együttműködések, és úgy érzem, az önkormányzatoknál is elindult valami. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az emberek megértették a TÉR_KÖZ lényegét. Sőt, szükség van a folytatásra is, hiszen látszik és érzem, hogy sikerült felráznunk az embereket, beindult a fantáziájuk, biztos, hogy lennének jó projektek a jövőben is. Vannak olyan projektek, amelyek a helyi iskolát is bevonták, de pl. készültek különleges bútorok is egy közösségi kertbe.
Nyilván te is tudod, hogy ez egy hosszú folyamat, de ahhoz képest, hogy honnan indultunk, pozitívak az eredmények, és úgy érzem, a visszajelzések is. A TÉR_KÖZ pályázat mögött egy hihetetlenül lelkes csapat van, aki folyamatosan pulzálja és küldi az energiákat az önkormányzatok felé, amiből valamennyi még vissza is jön.

Látszik az is, hogy szükség van a pályázati keretrendszerre, mert nélküle mindenki maradna a maga bejáratott útjain anélkül, hogy felfedezné az új lehetőségeket. Úgy érzem, hogy amikor közreműködő partnerként a városlakók is bekerülnek a rendszerbe, az önkormányzatok sokszor felfedezésként élik meg, hogy ez vagy az a civil szervezet milyen jól teljesít és mennyire szimpatikusak az emberek.

PEK: Beszéltünk már arról, honnan ered az ötlet, hogy milyen példákat próbáltok meghonosítani nálunk és arról is, hogy mennyire vagytok elégedettek a projekttel. Mi az a munka, amely során megfogalmazódik egy ilyen pályázat? Mik a teendők mondjuk a bürokrácia fellegvárában, egy ilyen nagy szervezetnél, mint a főváros? Hogyan hekkeli meg néhány fiatal építész a városépítési főosztályon a rendszert úgy, hogy egy civil energiáktól duzzadó elképzelés maga is (pályázati) rendszerré váljon?

FS: Ez viszonylag könnyen ment. Készült egy profi szakmai anyag a pályázat céljairól és közben mi is megfogalmaztuk, hogy mit szeretnénk támogatni. Bevontunk olyan korábbi pályázatírókat, akik korábban már részt vettek EU-s pályázatírásban, akik beleláttak ennek a gyakorlati részébe, hiszen a korábbi változatot át kellett írni egy teljesen új nyelvezetre, új célokkal. Alapvetően az történt, hogy csináltunk egy szakmai koncepciót, amelyben kijelöltük a fő hangsúlyokat, mellétettünk egy kiírás tervezetet, és utána megmutattuk a politikai vezetésnek, akik ezt teljes egészében elfogadták. Talán vicces is, hogy mennyire könnyen ment az egész.

PEK: Mi lehetett ennek az oka? Másoknak beletört vagy beletörhetett volna a bicskájuk.

FS: Talán az lehetett mögötte, hogy az önkormányzatok megtapasztalták és folyamatosan megtapasztalják: ők is csak a városlakókkal együtt gondolkodva tudnak hatékonyan tenni valamit. Persze ebben a korszellem is benne van, jókor vagyunk jó helyen. És most már egyértelműen kijelenthetjük, hogy igény van a folytatásra. Az elején még voltak olyan kerületek, ahol akadályokba ütköztünk, de mára az összes kerület maximálisan támogatna egy újabb TÉR_KÖZ pályázatot.

PEK: Amikor az akadályokat említed, milyen akadályokra gondolsz pontosan? 

FS: A legnagyobb akadály szerintem a bürokrácia, hiszen a vége elkerülhetetlenül a közbeszerzés. Teljesen mindegy, hogy fizikai megújítás vagy társadalmi projekt, a közbeszerzésben nagyon nehéz definiálni az újdonságokat, legyen szó új praxisról, társadalmi programokról vagy egy új termékről. Például most a Nehru part egy bútorcsaládjával küzdünk, amiből ennek a pályázatnak az eredményeként bútor lehet. Tehát még nem termék. A közbeszerzés viszont szereti, ha van egy termék, amire könnyen kiírható a közbeszerzési pályázat. Az is nehézségeket okoz, hogy bizonyos kerületeknél nincsenek felkészülve komplex programok menedzselésére, mert ha megnyerik a projektet, akkor azt nekik kell végigvinniük. Nehéz hirtelen összerakni egy olyan menedzsmentet, ami képes komplexen kezelni a helyzetet.

Másrészt kíváncsiak voltunk, hogyan lesz ez a típusú rehabilitáció fenntartható. Milyen programok lesznek? Ki fogja őket vinni? Hogyan segítik és erősítik ezek egymást? Közben rá kellett jönnünk, a helyi önkormányzatok nincsenek tisztában azzal, hogy milyen civilek mozognak a területükön. Nyilván az is nehézséget okoz, hogy a helyiek nem mindig képesek partnerként fellépni, mert mi hiába kérjük, hogy legyen minden egyes projektnek civil partnere, ha ők nem olyan jól szervezettek vagy nem képesek profin fellépni a közös célokért. Persze a tervezői oldalon is voltak problémák, hiszen ők is a klasszikus önkormányzati megrendelésekhez szoktak. 

PEK: Ha jól értem, az akadályokat intenzív kommunikációval próbáltátok felszámolni és rávenni ezeket a szervezeteket, hogy legyenek proaktívak és keressék a szinergiákat az együttműködésekben.

FS: Igen, az elején is próbáltuk a pályázat céljait kommunikálni egyrészt az önkormányzatok felé, másrészt a társadalmi szervezetek felé, hogy mindenki, akinek van ötlete, tudjon róla. A pályázati szakaszban, ha az önkormányzat rendelkezett projekt ötlettel, akkor persze ott is segítettünk és kitaláltuk, hogy egy-egy elv hogyan érvényesülhet a legjobban. Az elnyert pályázat után tervezői konzultációkat tartottunk. Volt olyan, ahol a tervezőket összehoztuk a kerülettel.

PEK: Tegyük fel, hogy lesz TÉR_KÖZ 2. Az első pályázat tapasztalatai alapján most mit helyeznétek előtérbe? Mit csinálnátok máshogy?

FS: Jó kérdés, még nem elemeztük ki teljesen. Én azt mondom, hogy ez az egész, akár így, ahogy van, menjen tovább, persze bizonyos dolgokat lehetne szigorúbban venni. Ha ugyanígy folytatnánk, akkor annak megvan az az előnye, hogy a kerületek rálátnak egymás projektjeire. Ez azért is jó, mert feléleszti a versenyszellemet, ami rengeteg pozitív ötletet generálhat. Én a bürokrácia jelenlétét csökkenteném, mert nem feltétlenül jó, hogy egy viszonylag kevés emberből álló stábnak kell menedzselni többlépcsős szerződéseket. Egy ötmilliárdos pályázatnál ez iszonyú nagy munka, ezért is lenne jó, ha csökkenthetnénk a bürokráciát.

Összességében örülünk, ha azt mondhatjuk, hogy mi hoztuk létre ennek a szakmai koncepcióját és mi képviseljük azokat az elveket, hogy a várost közösen fejlesztjük. Ehhez a fővárosi vezetéssel viszonylag keveset vagy egyáltalán nem kellett küzdeni, és ez még számunkra is meglepő volt. Abszolút partner volt a politika, és ilyen értelemben ez egy közös sikersztori. A szakmai elképzelések találkoztak a politikai döntéshozatallal. Végig látszott a maga bürokratikus rendszerében, hogy viszonylag olajozottan megy minden, és mindenki nagy lelkesedéssel tevékenykedik a pályázatban. A kerületek is, mi is. Szeretném, ha az eredmények is ilyen minőségű és időtálló dolgok lennének.

Pásztor Erika Katalina

Adatok

TÉR_KÖZ 2013 – Városrehabilitációs Pályázat kerületi önkormányzatok számára
Kiíró: Budapest Főváros Önkormányzata
Pályázók: Budapest Főváros kerületi önkormányzatai

Kiírás: 2013. május 3.
Beadás: 2013. július 31.
Elbírálás: 2013. szeptember
Megvalósítás: 2016. december 31-ig

Támogatás forrása: Fővárosi Városrehabilitációs Keret
Támogatás nagysága: 5,3 milliárd Ft
Támogatás intenzitása: 50-100 százalék

Célok

- jó gyakorlat elterjesztése:  a jó példák megismertetése a kerületekkel
- fővárosi példamutatás: saját tulajdonú problémás területeken mintaprojektek kidolgozása
- építészeti minőség javítása: kortárs, progresszív építészet megvalósítása a projektek szakmai koordinálásán keresztül
- igények és lehetőségek összekapcsolása: köz,- magán és civil szereplők igényeinek és lehetőségeinek  feltérképezése, a szereplők összekapcsolása
- új városrehabilitációs elvek bevezetése:  komplex, közösségi, innovatív,  fenntartható,  gazdaságélénkítő, közösségi terek

Komplexitás
- egy közterület és a hozzá kapcsolódó ingatlanok (intézmények, kereskedelmi létesítmények, lakóingatlanok stb.) felújítása, bővítése együttesen történik
- a közterületek fizikai megújítása és a közösségépítés, a társadalmi megújulás összekapcsolódik

Innovatív megoldás
- üres, alulhasznosított ingatlanok átmeneti hasznosítása
- ökologikus szemléletű fejlesztések
- helyspecifikus, egyedi megoldások a tervezésben, megvalósításban és fenntartásban

Partnerség 
- civil kezdeményezésű projektek önkormányzati felkarolása
- magánszféra bevonása a köztérfejlesztésbe

Közösségi részvétel
- közösségi részvétel a tervezésben, kivitelezésben és a fenntartásban

Gazdaságélénkítés, funkcióbővítés
- üres ingatlanok hasznosítása
- a közterületen a helyi használatot erősítő szolgáltatás, kereskedelem megjelenése
- alulhasznosított ingatlan funkcióbővítése

Fenntarthatóság
- társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság biztosítása