A telepítés során fontosnak tartottuk, hogy a templom előtt kialakuljon egy publikus tér, amely a gyülekezés színtere lehet, de a környéken élők számára is hívogató, használható területként funkcionálhasson. Mindemellett arra is gondoltuk, hogy elsősorban a közösségi épülethez kapcsolódóan egy zártabb, zöldebb, belső udvar is csatlakozzon. A két épület közötti lezárt terület elsősorban a közösség élettere. A burkolt- és zöldfelület a későbbiek során a közösségi igények szerint specializálandó, de a jelenlegi terv szerint a burkolt és a zöldfelület helyet teremt különböző csoportos tevékenységek végzéséhez. A kert leválasztását sűrű élősövénnyel terveztük megoldani. A szükséges helyeken a sövénykerítés felszakad, hozzájuk kertkapuk kapcsolódnak, amelyek felnyílásával minden irányból szükség esetén kellőképp átjárható, nyitott terek alakulnak ki. A körmenet útvonala a templomkerten keresztül lehetséges.
A templom épületét mint monolitikus tömeget kezeltük. Ezt tükrözik a szokásosnál vastagabb külső falak. A kialakítás részben utal a történeti templomok széles kőfalazataira, másrészről a kőbe vájt belső barlangszerű térélményt kívántuk létrehozni. Inspirációink között nemcsak történeti templomok, de művészeti munkák, kollázsok és szobrok is előképül szolgáltak. Az egyik ilyen Eduardo Chillida baszk szobrász kollázsai és szobrai, amelyek a bensőségességet és a monolitikusságot tükrözik.
A centrálisan elhelyezett kör alaprajzú, henger alakú, kupolával fedett hajó felső része az ég felé nyitott. A kör mint legszigorúbb geometriai forma a centrális tér alaprajzi leképezése; a kör mint a lehető legegyszerűbb forma: lényegében egyetlen dimenziójával (sugár) meghatározható minden alaptulajdonsága.
A hajót magába foglaló henger vasbetonból készül, belülről fehérre festett. A kupola felső része arany felületet kap, csakúgy mint a belső szentély fala és mennyezete. Az arany festéssel, illetve erős felületi díszítettséggel a két legfontosabb építészeti és liturgikus szempontból is fontos elemek hangsúlyát kívántuk növelni. A csaknem 11 m magasba emelkedő henger három vasbeton palástrészen, lábon támaszkodik a földszinti padozatra. Két láb a szentély két oldalán, a harmadik a hajó hátsó oldalán található. A déli oldalon lévő lábon nyílást alakítottunk ki, amely betekintést enged a keresztelő kápolnába, illetve keresztelő medencére. A másik két felnyitás az oldalhajókba enged át. Az aránylag nagy nyílások, térbeli összekötések segítik a nagyobb közösségi események esetében a magasabb létszám befogadását. Miközben a csendesebb, kevesebb hívővel zajló szertartások alkalmával otthonosabb hangulat tud kialakulni a belső hajóban.
Az épületbe a természetes fény a kupola felső részén érkezik be, mely a földi és az égi összekötést, a vertikálist tengelyt hangsúlyozza. James Turrell amerikai művész Skyspace c. alkotása inpirációként szolgált számunkra. A nyílás az égből, a felhőkből egy, az időben változó, annak környezete nélkül egy elvont képet mutat. Mindeközben a beeső fény a belső palást falán és a padozaton fénycsóvát vet. A fény finom játéka mint építészeti díszítő elem jelenik meg.
További felülvilágító található a keresztelő medence fölött, amely a megtisztulás fényét jelenti. Funkcionális megfontolásból a sekrestyében, az előkészületi helyiségben, és a karzatra vezető csigalépcső fölött található még bevilágító. Az ikonosztázion mögött végig húzódik egy felszakadás, amely a hátsó szentélybe súrló fényt enged be, így az világos hátsó elemként jelenik meg.
A hajót és a szentélyt a kelet-nyugati hosszanti tengelyen egymás után helyeztük el. Az előtér és a keresztelő kápolna külső téri okokból, környezeti összefüggésekből adódóan a hajó déli oldalán csatlakoznak. A templomtoronyot a bejárat keleti oldalán hangsúlyos, magas sarokelemként alakítottuk ki.
Terveink szerint a közösségi ház a templom építészetéhez képest jóval egyszerűbb, funkcionális, földszintes épület. Annak előteréből nyílik a közösségi terem, az iroda és a mosdók. A közösségi terem a nyugati oldalon összenyitható a belső kerttel. A két épületet vizuálisan a külső burkolatként használt vörös téglaburkolat köti össze. Erősíti még a kapcsolatot a köztük lévő belső templomkertet és templom előtti teret elválasztó zöld kerítés és burkolat vonalvezetése. A templom a belső kerten keresztül körüljárható.
Az épület változó 60-80 cm monolit vasbeton szerkezetű. Az alsó tömb hálósan rakott tégla homlokzatburkolatú. A kiemelkedő hasáb a belső vasbeton héj folytatólagos eleme. Monolit vasbeton födémet kap lapostető szigeteléssel, kavicsterítéssel.
A beltérben a henger palástja fehérre festett felület. Az oldalhajók falfelületei fehérre festett tégla falak. A beltér hangsúlyos részei, mint a kupola és a szentély arany- és díszítőfestést kapnak. A padlóburkolat természetes kő világos színben. A bejárati ajtó tömör fa ajtó. A térben található bútorok: a keresztelő medence, az oltár, az előkészületi asztal épített elemek, az épített tömeg részei, a templommal megegyező fehér színben. Az ikonosztázion és az előszentély bútorzata tömör tölgyfából készül, formavilágát tekintve egyszerű, ésszerű kialakítású.
Fazekas Katalin DLA, Vilics Árpád