U. Nagy Gábor felmentett intézetigazgatót azért intette meg a soproni egyetem, mert az Építészfórumnak az AMI jövőbeni — a győri Széchenyi István Egyetem Művészeti Karával tervezett integrációs — szándékáról nyilatkozott és ennek kapcsán szóba hozta az egyetemen zajló anomáliákat. Így azt például, hogy az egyetem számlájára érkező hallgatói normatív támogatás több mint hatvan százaléka nem jut el a karokhoz, ami az AMI esetében nagyjából 400 ezer forintot (!) jelent hallgatónként és szemeszterenként.
Az egyetem vezetése a február 5-én menesztett igazgató figyelmét arra hívta fel, hogy felmondási ideje március 6-ig tart és, mivel eddig az időpontig ő még közalkalmazottnak számít, ezért vonatkozik rá az egyetem Média és Etikai Kódexe. E szerint a belső kódex szerint U. Nagy Gábor nyilatkozattételre nem jogosult, s ha ezt megsérti, etikai eljárás indítható ellene. A lapunk birtokába jutott levélben az egyetem rektora illetve dékánja nemes egyszerűséggel lényegében megfenyegeti U. Nagy Gábort.
Az igazgatóért — mint azt korábban már megírtuk —, menesztésekor mind tanítványai, mind oktató kollégái, mind pedig gyakorlatilag a teljes építészszakma kiállt, a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) külön nyilatkozatot adott ki védelmében és az ügy iránti felháborodását jelezve. A hallgatók 700 aláírással petíciót nyújtottak be az egyetem vezetésének, amelyben támogatják az AMI-nak a győri Széchenyi Egyetem Művészeti Karához történő integrációs törekvéseit és kiálltak U. Nagy Gábor oktatói és szakfelelősi státuszának visszaállításáért. A Független Diákparlament ugyanilyen tartalmú közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban.
Mindeközben a Soproni Egyetem Simonyi Károly Karán elindult egy olyan új Építész MSc mesterszak, amely mondhatni unikális abszurdot produkál: a február elejétől folyó új képzésben a szak tantárgyfelelős tanárai egyszersmind a képzés államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatói is. Így tehát a hallgatók egyben a tanárok is, akik mind a felvételi, mind a vizsgák alkalmával egyszerre ülnek az asztal mindkét oldalán.
A Simonyi Károly Karon újonnan indított MSc képzés valóban számos furcsaságot rejt, így — mint az kiderült —, az egykor még Winkler Oszkár és Kubinszky Mihály nevével fémjelzett, de mára jelentéktelenné vált Építéstani Intézet által összerakott, öszvér jellegű mesterszak bizarr módon ötvözi egy építőmérnöki és egy szabadon értelmezett építészmérnöki képzés sajátosságait több olyan tantárggyal, melynek nincs köze az építész mesterképzésekhez. Továbbá, egészen elképesztő módon, a szak tantárgyfelelősei egyszersmind a képzés államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatói is, akik tehát mind a felvételi, mind a vizsgák alkalmával egyszerre ülnek az asztal mindkét oldalán.
Dr. Katona György, a Soproni Egyetem oktatási rektorhelyettese lapunknak elmondta, hogy nincs semmilyen jogszabályi, vagy egyetemi belső szabályi akadálya annak, hogy az intézmény oktatói, kutatói vagy munkatársai maguk is részt vehessenek az egyetem képzésein. Ennek kapcsán két olyan terület van, amit fokozott figyelemmel kell kezelni: egyrészt az előzetes tudásbeszámítás, az úgynevezett kreditelismerés kérdésköre, másrészt az objektív vizsgáztatás biztosításának szükségessége.
Az Egyetem a nemzeti felsőoktatási törvény kreditelismerésre vonatkozó előírásait alkalmazza azon kollégák (oktatók, kutatók, munkatársak) esetében, akik a képzés tantárgyi programjaiban rögzített kompetenciákkal már rendelkeznek. Így az érintett kollégák tanulmányaik során — az előzetes tudásbeszámítás alkalmazásával — nem lesznek „hallgatói” ezen tárgyaknak.
Az objektív vizsgáztatás biztosítása érdekében a szakfelelősnek azt az eljárást kell követnie, hogy az Egyetem munkatársainak vizsgáztatása minden esetben vizsgabizottság előtt történjen, melynek egyik tagja a kar vezetője, így a dékán vagy dékánhelyettes legyen.
A törvényi előírások betartásán túl természetesen kiemelten fontos a Soproni Egyetem számára is, hogy oktatói és kutatói folyamatosan fejlesszék tudásukat, másod- harmad-, vagy akár negyeddiplomát szerezzenek, tegyék ezt akár intézményünkben, vagy egy másik egyetemen. Az, hogy az egyes tárgyak oktatói, elismert és az adott tudományterületen publikációkkal rendelkező szakemberei intézményünkben szélesítik tudásukat, gyakorlati előnyökkel is jár: az egész képzésről szerzett komplex ismeretek révén saját tantárgyuk programját célzottan tudják fejleszteni a szakmával szemben támasztott piaci igényeknek megfelelően. Ennek a folyamatnak a hallgatók és az egyetem egyaránt nyertesei.
Egyetemünkön egyébként több olyan tudományterületen is oktatunk (erdészeti és faipari képzéseinken), melyek Magyarországon unikálisak, így ezeken a területeken elérhető többlettudás kizárólag intézményünkben szerezhető meg.
Kozár Alexandra