Frekvencia, Plečnik és a fejen álló ház

A ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (NUK II.) pályázatán Gazdag András és Szabó Péter is részt vett, akik egy alul nyitott, felfelé egyre tömörebbé váló burokba rejtett központ koncepcióját vázolták fel. Tervükben kiemelt hangsúlyt fektettek városszövettel és a Plečnik épületével való kapcsolatra, valamint a római kori örökségnek a könyvtár életébe történő integrálására. Pályázati anyagukat a Ljubljanából visszahozott makett fotóival együtt tesszük közzé.

„A könyvben nem az érték, ami le van írva, hanem amit kiolvasunk belőle. Minden szó arra való, hogy megindítson bennünk egy folyamatot, s mi ezt hitelesítsük.” /Kosztolányi Dezső/

Az egyik első dolog, ami ma eszünkbe juthat, ha könyvtárakról beszélünk, az a jövőben betöltött kulturális és társadalmi szerepük. A NUK II pályázat kapcsán ez a szempont még sokkal hangsúlyosabb. Izgalmas kihívás a jövő számára egy élő, lélegző kulturális teret alkotni ókori emlékek fölé.

Kommunikáció, interakció és inspiráció

A virtuális könyvtár létrejöttével sokan a fizikai könyvtárak szükségtelenné válását jósolták. A valóságban ezzel szemben még mindig egyre nagyobb és jobb könyvtárak épülnek világszerte. A jövő nyilvános könyvtára figyelembe veszi az információt övező mai társadalmi szempontokat, így alakítva azt ismeretté. Ha megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódik össze a kettő, milyen csatornái vannak az információnak, és azokat hogyan használjuk, kivételes helyzetben vagyunk ahhoz, hogy olyan könyvtárat teremtsünk, amely új élettel tölti meg az „ismeretek kölcsönhatását”.

A jövő könyvtára ugyanakkor mégiscsak egy fizikai hely. Egy hely, ahol emberek azért találkoznak, hogy együtt dolgozzanak, létrehozzanak és irányítsanak olyan projekteket, amelyeken érdemes közösen dolgozni. Bizonyos értelemben a könyvtár a világ mikrokozmosza, ahol az ötletek az őket körülvevő kultúrában gyarapodnak.

Város

A NUK esetében a kulturális tartalom fizikai és szellemi síkon is kivételes. A római időkből való, emlékekben gazdag terület, Plečnik nagyszerű munkájának öröksége mind nagyon erős alap a főváros új nemzeti könyvtárához. A gyors technológiai és társadalmi átalakulásoknak köszönhetően a városok egyre inkább elszakadnak a múltjuktól, éppen ezért válik az identitás megőrzésében kulcsszerepet játszó kulturális örökség egyre fontosabbá. Ez az örökség több, mint egy műemlék, vagy annak fizikai jelenléte. Kulturális és társadalmi folyamatok összessége, amely a közönség interaktív programokba való bevonásával válik élővé.

„Egy demokratikus tér”

Terület

A NUK épülete az Augustus császár által kb. 2000 évvel ezelőtt alapított ókori római kolónia területén fog megépülni. Az Emona az antik Mediterráneum városfejlődésének csúcsa, az urbs quadrata ideáljának az egyik leginkább megfelelő település volt. Két egykori út kereszteződésének romjai – amelyek jelenleg vissza vannak temetve – erősen meghatározzák a területet. Plečnik szárazföldi axisán helyezkedik el a NUK, vagyis a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (1936-41). A ház tömbjének déli sarkán, a tengely alkotó Emonska és a Vegova utcák  találkozásánál található a Francia Forradalom tere. E tér átellenes oldalán áll majd a NUK II. Egymástól karnyújtásnyira.

Ház

A régészeti leletek jövője és a könyvtár használói szempontjából is kívánatos, hogy a terület élettel teljen meg, és minél több nyilvános programnak adhasson helyet. A legfontosabb közterületek a könyvtár környezetében az Emonska út és a Francia Forradalom tere, amelyek a várost az épület szintjében kapcsolják össze a területtel. Azáltal, hogy ezt a szintet több helyről is megnyitjuk, maximálisan elérhetővé tesszük - az épület alsó szintje nyitottá és tágassá válik. Az ókori Emona két utcája újból megtelhet élettel, és nyüzsgő köztérré válhat.

A közönség számára is nyitott területek az épület alsó szintjein helyezkednek el, a háttérfunkciók a felsőbb szinteken kapnak helyet. Ez a funkcionális átmenet a homlokzaton is megjelenik, a felsőbb szinteken kevesebb közvetlen fény szükséges, ezért a homlokzat felfelé zárul. Az alsó szinteken, a teljesen nyitott zónákban a homlokzat transzparens. Feljebb, a még publikus, de már kontrollált bejutást igénylő szinteken áttetsző, míg a felső szinteken (gépészet, raktár) a kéreg tömörre vált.

///

A tervezés remek kaland volt mindannyiunk számára, amelyet részletes elemzésekkel (a római kor emlékei, a szlovén műemlékvédelem küzdelme a város kontra Emona témakörben, Plecnik és hatása a kortárs szlovén építészetre, a NUK látogatása) kezdtük. Ezt követően a ház hosszas beszélgetések során alakult ki. Azt akartuk, hogy ne a papírral küzdve, gyötrelmes skiccelgetésekkel szülessen meg az épület, hanem a koncepcióból hajtson ki, a téma „megindítson bennünk egy folyamatot”.

Mitől jó egy mai könyvtár? Mit akar a könyvtár? Ki, miért megy oda? Mi vonzza be az embereket? Hogyan használjuk? Mi a kapcsolatunk Plecnik főművével, a NUK-kal? Mit tud a NUK, amit mi, az utódja nem - és vice versa? Mi jön át a különböző korok rétegeiből? Mennyire direkt, mennyire indirekt ez a kapcsolat, s ennek megjelenése? Mekkora az agy alfa és béta frekvenciája?

építész tervezők: Gazdag András, Szabó Péter
építész munkatársak: Zahorán Gábor, Mészáros Éva, Korányi László, Tóth Zoltán
tervezés éve: 2012
helyszín: Zoisova u. 2-4., Ljubljana, Szlovénia
bruttó szintterület: 20.000 m2
generáltervező: G3 Mérnökiroda – Gazdag András, OKKA Stúdió Bt. - Szabó Péter