Futura magtár újrahasznosítása — Nomen est omen?

A Csodák palotájához hasonló interaktív természettudományos oktatóközpontként születhet újjá egy 18. századi magtár Mosonban. A Lenzsér és Társa építésziroda felújítási terve szerint megtartandó lenne a ház izgalmas belső faszerkezete is.

Előzmények
Majd’ 100 éve Futurának hívják a helyiek a 18. században, Mosonban, a Duna felé tölcséresedő alsó Fő utcán épült közel 70 méter hosszú, háromszintes magtárépületet. A vasút kiépüléséig eddig tartott a keleti és déli országrészekből a vízi szállítási útvonal, itt rakodták le és tárolták az árut addig, amíg szekereken újra útra nem keltek a gabonával nyugat felé.

A közel 300 éves épület, amely húsz évvel ezelőttig folyamatosan eredeti rendeltetésének megfelelően működött, ma műemléki védettség alatt áll. A 2000-ben elvégzett állagmegóvási munkákat követően a földszintjén és első emeletén üzletek, raktárak működtek, míg a magasabb szintek üresen állva várták az idők jobbrafordulását.

 

 

A program
A tulajdonos, a város és a mosoni szervezetek több éves munkája során született meg a gondolat, hogy a budapesti Csodák Palotája mintájára igény lenne egy olyan természettudományi interaktív bemutató központra, mely a város határain túlmutató érdeklődésre tarthatna számot, és amely Bécs, Pozsony és Győr vonzáskörzettel a városrész revitalizációs programjának motorjává válhatna.

A végső program Egyed László, a Csodák Palotája Kht. igazgatójának lelkes közreműködésének köszönhetően az alábbiakban alakult:

• egy állandó, de folyamatosan megújuló interaktív természettudományi kiállítás, amely a nélkülözhetetlen klasszikus természettudományokat szórakoztatva népszerűsítő ismeretterjesztő tárlat, helyi speciális elemekkel bővítve a Duna, a folyók, a terménytároláshoz kapcsolódóan
• egy az ismeretterjesztés másik formáját biztosító megközelítőleg 100 fős előadó
• egy időszaki kiállító tér, a technika legújabb vívmányai, kuriózumai bemutatására
• valamint a mindezekhez tartozó kiszolgáló tér, amely az intézmény működéséhez nélkülözhetetlen

 

 

A terv
Az integrált műemlékvédelem gondolata így foglalható össze: a funkcióváltás a műemlék épület javát szolgálja, míg a belőle eredő adottságok az új funkciót gazdagítják, azaz a különleges történeti „épületdíszlet” és a „science show” egymás szolgálatában áll.

Mindennek érdekében a koncepció tiszta elveket követelt, a régi és az új határozott szétválasztását a harmonikus egység létrehozása végett:

• A magtárépület egységes kezelése érdekében ide csak a főfunkció, az állandó kiállítás és a hozzá tartozó nélkülözhetetlen terek mint a jegypénztár, előcsarnok, információ, bolt és büfé kerültek. A nyomott belmagasság miatt a szinteket több helyen összenyitottuk, így nyertünk teret a nagyobb berendezések számára, de az épület áttekinthetősége, átláthatósága is így valósult meg. A horizontális és a vertikális terek egykarú lépcsők és egy üveglift segítségével térben és időben összekapcsolódnak.
• A régi épületből kiszorult funkciók számára az utcától eldugottan, az épület mögött két fahenger és egy nyaktag ad helyett. A bővítés formavilága az eredeti épülettel harmonizáló, de nem szolgaian másoló megoldásként a szintén gabonatárolásra szolgáló silók mintájára készült. Hasonló a funkció, de a horizontális, „szögletes” magtár tömegére vertikális, „gömbölyű” formával válaszol. A nyaktag szerelt jellegű acél-üveg szerkezete pedig az anyagmozgatás egykori technológiáját idézi. A két henger, bár elhelyezkedésében a magtár tengelyébe eső eredeti bejáratra szimmetrikus, homlokzati kialakításában és alaprajzában oldja azt. Míg a tömör „éteri” köralaprajzú, az orvosi egyetemek előadóira emlékeztető torony az auditóriumot, valamint a kuriózumok kiállítótermét foglalja magába, addig a másik áttört palástú egy négyzet alaprajzú hasábot rejt a gyomrában, a profán, racionálisan cellásítható kiszolgáló helyiségek számára.
• Az épület belsejében is a meglévő szerkezetek és az új elemek közötti kontraszt a fő szervező erő, a lépcsők, a bolt vagy a büfé falai, a bútorok, mind önállóan definiálható elemként, „bútorként” jelennek meg a térben, behelyezett objektumok.
• Az épület előtt az utca felől megjelenő bejárati építmény, hirdető és előtető is ezt az elvet követi, az épülettől függetlenül, attól eltartva, önálló tárgyként jelöli ki a bejáratot.

 

 

 

Meglátni és megérteni
A program inspirálóan hatott minden résztvevőre, az ismeretterjesztés, a megértetés és felfedés szenvedélye a tervezőket is elkapta. A magtár eredeti működésének bemutatása mellett a gépészeti rendszerek egy része is látható formában valósul meg, mint például a magtáraktól csöppet sem idegen textil szellőzőcsatornák. De történt már javaslat a köddel oltó rendszer, a földszondás fűtés vagy a napkollektoros áramellőállítás bemutatására is.

Ugyanilyen izgalmas a magtár belső fa szerkezete, amelynek oszlopai tölgyből, gerendázata és deszkázata fenyőből készült. Viszonylag alacsony belmagasságú, hosszan elnyúló tereit egy középtengelyben futó oszlopsor osztja 2 hajóra. Ez a több szintet behálózó, rúdelemek ismétlődéséből összeálló, burcsellás fedélszékkel záródó térrendszer lenyűgöző és elementáris erővel hat a látogatóra. Szerettük volna ezt az épületbelsőt minél eredetibb és érthetőbb formájában bemutatni, ugyanakkor az alacsony csőszerű tereket tágítani, összenyitni, ennek érdekében egyes mezőkben csak a deszkázatot, máshol a fiókgerendákat is elbontottuk a lépcsőknek helyet engedve, a szerkezet csontvázát láthatóvá téve, így felfedve annak rendszerét. (Mert reményeink szerint megvalósulhat egy sokszintes, látszó, kezeletlen faszerkezetű épületben egy nagy tömegforgalmú közintézmény, amelyre eddig - elsősorban a tűzvédelmi szabályok merevsége miatt - Magyarországon nem volt példa.)

Ez a belső ácsszerkezet maga az érthető tektonika, a klasszikus értelemben vett rúdszerkezet. Ebből született az ötlet az épület elé, az utcára tervezett vertikális jel formájára: álljon ott egy tensegrity! Egy primitív rúdszerkezetű torony, mely összesen két fajta elemből áll, a húzott hajlékony huzal és a nyomott rúd játéka egy lebegő, mesebeli szerkezet, inog, hajlik, de áll, és reméljük, állni fog az öreg magtár mellett, amelynek bár funkciója változik, a neve a régi marad: FUTURA. Továbbra is.

Gaul Cicelle

---

Megbízó: Movinnov Kft. Bella Sándor
Építészet: Lenzsér Péter DLA, Gaul Cicelle - Lenzsér és Társa Kft.
Kiállítási program: Egyed László
Tartószerkezet: Dr. Armuth Miklós
Épületgépészet: Kéry Tamás
Épületvillamosság: Benke Szilveszter
Tűzvédelem: Mészáros János