GANG Csapat – Varázsoljunk kerteket Budapest udvaraira!

Ki mondta, hogy a pesti belváros nem lehet zöld? Mire képes egy bérháznyi lakó? Az elidegenedés tényleg gyógyíthatatlan? Összehozhat-e egy rakás vadidegen embert egy „szabadtéri nappali”? A változtatás elsősorban pénzkérdés? Az építészet és aktivizmus fókusztémában a GANG Csapat válaszol.

Budapest belvárosának kapui mögött sok helyütt csodálatos kert, gyönyörű belsőudvar rejtőzik, a kapualjakon átkelve különös világokba léphetünk. A körfolyosós házak sajátos hangulatú birodalmakat ölelnek körül, dézsákkal, futóbabbal, földszagú ágyásokkal, féltve őrzött hóvirágokkal és százéves fügefával. A természet kis szigetei nemcsak szépségük által hatnak az ott élők életére: az udvar, amelyen észrevétlenül is lassulnak a sietős léptek, teret kínál a lakók közti párbeszédekhez. Ajándék ez a városban, ahol gyakran egyazon házon belül is oly sokan élnek idegenként, név nélkül egymás mellett.

A belsőudvarok nagyobb részében kert sosem volt, vagy már rég elpusztult. Ez a lakosság vágyaival ellentétben áll: minden egyes házban lakik olyasvalaki, aki régóta szeretne kertet látni a sivár, száraz és szürke beton helyén. Pozitív irányú változás magját képezik ők, amelynek mozgatórugója megannyi ember régi közös vágya. A budapesti belső kertek arányának ugrásszerű növekedése nem elérhetetlen álomkép – egy dolog szükséges hozzá: cselekedni kell.

A GANG Csapat 2006-ban született baráti összefogás. A GANG városi, főként belvárosi belsőudvarok, kertek „felélesztésére” irányuló, önszerveződő kezdeményezés, amely a lakosság belső erejét segíti mozgósítani szellemi és fizikai értelemben. A kezdeményezés elindítói: Deák Adrienn Ágnes tájépítész, Farkas Mária környezetgazdálkodási mérnök, Jagodics Edit környezeti nevelő és Mihalik Gabi.

Közösségi összefogásból 2007. tavaszán három belvárosi udvar (Lövőház utca – II. kerület, Dankó és Szigetvári utca – VIII. kerület, Magdolna-negyed) éledt újjá összesen mintegy 120-150 ember, lakók és önkéntes segítők keze munkája által.

Az udvarok felélesztése az egyes házak lakóinak belső erejét mozgósítva olyan módon varázsolta a kerteket és lebetonozott belsőudvart üde szigetekké, hogy közben az összekovácsolódó közösségeken belül az emberi kapcsolatokban is minőségi változás történt – esetenként akár évtizedes ellentétek feloldódásával. A közös téren születő „szabadtéri nappalik” már a kertépítési munkálatok során saját élettérré váltak, melyeket a lakók azóta gondosan ápolnak és alakítanak.

2006 őszén kezdtünk el együtt is gondolkodni arról (GANG Csapat), miként lehet segíteni a gyakorlatban a budapesti belső kertek elszaporodását. Modellértékű folyamatot szerettünk volna elindítani, amely a jövőben szerteágazóan viszi előre a budapesti belsőudvarok, belső kertek ügyét. Az udvarok lakókkal történő teljes átalakításának gyakorlati módszerét székelyföldi fürdőépítő kalákákban szerzett élményeink és tapasztalataink is inspirálták. A kalákák során egy közösség nem külső segítségre vár, mivel nem szorul arra, vagy nem is számíthat rá, hanem a közösség tagjai közül ki-ki tehetségéhez és lehetőségeihez mérten járul hozzá az adott munkálathoz, fizikai térben megszülető alkotáshoz, közös célhoz. A városban a ház lakóközössége mint egység működik, a faluközösséggel analóg módon.

Első jelképes akciónk – egy gyógynövényekkel beültetett spirálkert építése – a lakókkal közösen egy Hungária körúti kertben zajlott le 2006. szeptemberében.

A lakók aktív bevonásával történő teljes udvarkialakítási módszert három udvarban szerettük volna kipróbálni, végigvinni, ehhez meg kellett találni az alkalmas helyszíneket. Régi barátságnak köszönhetően találtunk a Lövőház utcai kertre, ahol az egyik lakó már a kertfelélesztési akció kezdetén kezébe vette a belső szervezési teendőket. A gyakorlati módszerről tudomást szerezve – mivel jól illeszkedett az ott folyamatban lévő, bérlők bevonásával történő épületfelújításokhoz – hívott meg minket a Rév8 Zrt. a Magdolna-negyedbe. A lakók örömmel fogadták a kertek születésének lehetőséget, így kerültünk kapcsolatba a VIII. kerületi Dankó és Szigetvári utcai udvarokkal, ahol szintén végigvittük a módszert, koordináltuk a teljes munkafolyamatot.

Magánszemélyekként indítottuk útjára a kezdeményezést. A tapasztalatok szerint egy ház lakóközössége szervezeti háttér nélkül is képes lakókörnyezetének alakítására. Fontos alapelv, hogy a lehető legkisebb anyagi ráfordítással valósuljanak meg az udvarkialakítások. A belvárosi kertek megszületése a tapasztalatok szerint nem pénzkérdésen, sokkal inkább az emberek cselekvőképességén és az összefogás létrejöttén múlik. A kezdeményezés elindításának kezdeti lépéseit gördülékenyebbé tette, hogy a föld és a növények beszerzésére pályázati forrásból sikerült támogatást szereznünk (Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, Budapest Bank Budapestért Alapítvány, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Országos Bűnmegelőzési Bizottsága). A pályázáshoz a befogadó szervezet a ZöFi volt. (A GANG Csapat egyik tagja az egyesület tagja. A ZöFi tagjai közül többen önkéntes segítőként is részt vett a kertek a fizikai létrehozásában.)

A módszer, amely alapján a három udvar életre kelt, két fő részből, az előkészítő szakaszból és fizikai megvalósításból áll. Gyakorlatba ültetése közös vezérfonal mentén, de udvaronként az egyéni adottságok végett eltérő lefolyással haladt. Közösségi és kertépítészeti szempontból szakmailag is végigkísértük a teljes folyamatot.

2006. őszétől kezdve személyesen kerestük meg azokat a lakókat, családokat, akik szívesen fogadtak (a lakók 10-50%-a, házanként eltérő arányban). A hosszú beszélgetések során kertre vonatkozó vágyaikon túl a ház, az udvar történetét is fokozatosan megismertük.

Az egyes tervek sütemény és tea mellett, lakógyűléseken kezdtek kibontakozni, melyeken alkalomról alkalomra egyre több érdeklődő vett részt. Számunkra is fantasztikus élmény volt a közös tervezés, amely során a nagy, mindenki számára könnyen értelmezhető tervlapot körülülve, arra közösen rajzolva és címkéket ragasztva a párbeszédek révén a lakók látszólag ellentétes érdekeik tekintetében is közös nevezőre jutottak. A közös tervezés során felszabadult a lakók kreativitása. A Dankó utcai udvarban például a párhuzamos sövényekkel felosztott gyepterületek kezdeti vízióját a ténylegesen megvalósuló, kacskaringós ösvényekkel tarkított, zegzugos kert váltotta fel. A tervezési folyamat véglegesítését az összes ötletet összehangoltan tartalmazó kertépítszeti terv megrajzolása jelentette.

2007 tavaszán került sor a szervezési munkálatokra, majd a lakók erejéből a szükséges szakmai segítséggel megvalósuló hétvégi közös földmunkákra, ültetésekre. A kivitelezéshez a munkálkodó lakók és önkéntes segítők együttműködése által számtalan szép emlékű mozzanat kapcsolódik. A Dankó utcai udvar kialakításába például olyan, vadidegen járókelő is bekapcsolódott, aki meglátta az utcán tornyosuló földkupacot, beljebb kerülve pedig a nagy sürgés-forgást, és egész napra bekapcsolódott a kertépítésbe. A Lövőház utcai lakók ültetőgödröket ástak a Dankó utcában a növények számára a sittel keveredő talajban, cserébe a földből kiásott téglák egy részét elvihették saját kertjükbe kertiszegélynek. Később viszonzásként még termetes fagyalokat is ajándékoztak a Dankó utcaiaknak, melyeket átszállítottak a helyszínre. A cserjék azóta szépen megeredtek.

A tapasztalatok szerint egy ház lakóközössége a tervezés során kreatív ötletekkel, a konkrét megvalósítás szintjén pedig a kertépítészeti munkákkal egyaránt képes hatékony gyakorlati lépéseket tenni saját környezete alakításáért, növelve a jól használható zöldfelületek arányát. Az eddig a lakók érzései alapján igazán senkihez sem tartozó terek személyes térré alakulva a házban élők további életének szerves részévé válnak.

A közös tervezéshez és a sok esetben megerőltető fizikai munkához figyelmes együttműködés és tiszta kommunikáció szükséges, mely által mélyebb emberi kapcsolatok születnek. A kertek létrehozói megismerik a saját erejükben és teremtőképességükben rejlő lehetőségeket, megtapasztalják a közös munka és összefogás örömét. Ez a kezdményezésben résztvevő gyermekek számára is meghatározó élmény, mely egész életük során végigkíséri őket.

Mindhárom életre kelt udvart folyamatosan gondozzák és növényültetéssel, barkácsolással, téglából épített növénytartókkal, újabb ösvények kialakításával alakítják tovább a lakók.

A Dankó utcában egy idős hölgy vidékről hozott virághagymák és magok elültetésével fantasztikus virágoskertet alakított ki a lakása előtt, a törmelékkel keveredő talajt felváltó termőföldön.

A Lövőház, Dankó és Szigetvári utcai, Élő Udvarként, Zöld Udvarként, valamint Zöldudvarként is emlegetett kertek kialakítása több mint 100 ember aktív részvételéhez kötődik, a lakók és önkéntes segítők, gyermekek, felnőttek és idős személyek egyformán értékes munkájának együttes eredménye. Az udvarfelélesztések által modellértékű folyamat indult el, amely azóta mind más lakóközösségek számára, mind önkormányzati szinten példa értékűvé vált. A kezdeményezés koncepciója, a megvalósult példák és az összegyűlő tapasztalatok újabb és újabb, lakók által, illetve a lakók bevonása által történő udvarfelélesztésekhez, kertkialakításokhoz, illetve a módszert alapul vevő, abból kiinduló programok létrejöttéhez járulnak hozzá a Magdolna-negyedben és városszerte. A kertkialakítások értékteremtő hatására az ingatlanszakma is felfigyelt.

A három ház lakói közül többen tágabb környezetükre ható erőfeszítéseket is tesznek, például egy Lövőház utcai lakó által elindított eredményes kezdeményezés segíti a Lövőház utca felvirágoztatását.

A GANG Csapat kezdeti szoros együttműködését 2008. tavaszára fokozatosan az önálló, többféle területre kiható tevékenykedés vette át, mint az információk megosztása különféle csatornán keresztül, a témához kapcsoldó beszélgetés szervezése, tanácsok, ötletek és fizikai segítség újabb kertek közös kialakításához. Így született például a Nádor utcai kert. Jelenleg egymással kapcsolatban állva, de lazább együttműködésben szeretnénk előrevinni a belsőudvarok, közös városi kertek ügyét.

Molnár Zoltán és Hajdu Gábor Az udvar életre kel című fotókiállítása mutatja be az udvarfelélesztéseket.

Az ültetések hangulatát, a teljes munkafolyamatot és közös ünneplést Kővári Borz József Kertészek vagyunk című filmjén örökítette meg.

Deák Adrienn Ágnes tájépítész