Gardenworks

Elmaradt, de fontos - a Gardenworks laudációja. A 2016-os Év Tájépítésze Díj jelöltjei voltak, a közelmúltban fejezték be a debreceni stadion környezetének felújítását. A Kuhn László, fia Kuhn András és Tarcsányi Judit tájépítészek által vezetett csapat munkásságát Pásztor Erika Katalina méltatta a tavaszi tájépítész gálán. 

Minden szakmának megvan a nehéz oldala. Ha nem tévedek, akkor a tervezési munka legfárasztóbb része nem a tervezés, hanem az elképzelések kommunikációja. A kommunikáció egyfajta energiaáramlás, és ha az ötlettől a megvalósításig terjedő komplex folyamatban akármilyen kommunikációs elakadás van, ott problémák keletkez(het)nek. Ezek gyakran az egész folyamatot deformálják, az eredményt pedig kétségessé teszik. Ilyenkor jönnek a panaszok, hogy jaj, mennyi mindent nem a tervek szerint csináltak meg! Jaj, ezt kihagyták belőle, ezt meg iderakták, most nézd meg, hogy néz ki! Mióta elolvastam Stephen R. Covey: A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása című könyvét, ami mellesleg nem csak engem inspirált jelentős szemléletbeli változásra, hanem rajtam kívül még vagy húszmillió embert a világ 35 országában - ki merem mondani, hogy a sikereimért és a kudarcaimért elsősorban én vagyok a felelős. Nem lehet a felelősséget csak a „jókor/rosszkor voltam jó vagy rossz helyen” típusú hivatkozásokra, külső körülményekre, hatalomra, jóságos vagy bunkó emberekre hárítani. Akármennyire nehéz ezt hallani, a tervezőnek nagy szerepe van abban és felelős azért, hogy minél kevesebb legyen az elakadás a tervezési és megvalósítási folyamat kommunikációjában.

A cél az, hogy ne csak kompromisszumokat kössünk, hanem szinergiákat hozzunk létre – mondta Covey, aki kilenc gyermek apja és a világ egyik legbefolyásosabb embere volt. Úgy építette fel a hét, egymásra épülő, jellemformáló szokást, hogy a csúcson az együttműködés, a közös győzelem áll. Légy proaktív, tudd, hova akarsz eljutni, először a fontosat, gondolkodj nyer-nyer szituációkban, először érts, aztán értesd meg magad, teremts szinergiát, és élezd meg a fűrészt – röviden ez a hét szokás. Az első három az egyéni győzelmet, míg a második három a közös győzelmet segíti elő. A hetedik szokás pedig a test-lélek-szellem regenerációjáról szól.

Hosszú távú együttműködésekben a tervezők önfeladás nélküli, nagyfokú rugalmasságra képesek. Miközben partnereik céljaira hangolódnak, kompromisszumok helyett szinergiák révén önmagukat is kiteljesítik. Ehhez egy másfajta praxis-szemlélet kell, másképp kell nézni önmagunkra, a világra, sőt, az alkotási folyamatra is. Ehhez egy olyan attitűd kell, ami nem akadályokat, hanem lehetőségeket lát minden egyeztetésben.

A Gardenworks egy második generációs családi vállalkozás. Kuhn László kertészmérnök fiával, Kuhn Andrással és annak volt évfolyamtársával, Tarcsányi Judittal alapította az irodát, amelyben rajtuk kívül még három tájépítész – Varga Eszter, Radics Mónika és Gacs Tina dolgozik. A csapat munkáját Varga Zita támogatja mint titkár.

Nagy számú köztéri és privát munkáik során a magyarországi építész szakma nagyágyúival dolgoztak már együtt, csak hogy Golda Jánost, Mányi Istvánt, Noll Tamást, a Turányiakat, az Építész Stúdiót, a Hetedik Műtermet vagy Vonnák Jánost említsem. „Úgy tudunk jókat alkotni, hogy rugalmasak vagyunk. Azon keresztül, hogy megvalósítjuk a saját álmainkat, ki tudjuk teljesíteni az ő álmaikat is. Bár elképzeléseink alapvetően az építészeti koncepciót egészítik ki, önmagukban is teljesek.” - mondja András, s lényegileg praxisuk egyik legfontosabb alapvetését fogalmazza meg. Pontosan ez az, amit Covey együttműködésnek nevez. Covey rávilágít, hogy míg a kompromisszum valami olyasmi, amelynek során egy kicsit mindenki veszít, az együttműködés az, amiben mindenki nyer.

Számos privát kertet terveztek, ami nem könnyű műfaj, sok pszichológiával és egyedi tapasztalattal. Érdekes volt hallani tőlük, hogy milyen módszerrel dolgoznak. András és Judit kézzel kitűnően rajzolnak. A megbeszélések során azonnal felskiccelik a megrendelő elképzeléseit. Aztán elővesznek egy piros ceruzát, és lépésről lépésre elmagyarázzák a felmerülő kérdéseket. Egy rövid időre a megrendelőből tervező, a tervezőből tanácsadó lesz. „Ez biztosítja azt, hogy a megbízó nem egy polcról levett terméket, hanem egyedi, testre szabott megoldást kap.” - mondja András. A megrendelő bevonása a közös tervezésbe új lehetőségeket nyit az együttműködésre. A tervező nem megmondóember, de nem is szolga.

Judit hangsúlyozza a tudatos egyszerűségre való törekvés jelentőségét a Gardenworks térformálási módszereiben. „Egy-egy projekt kapcsán nagyon szigorú belső ellenőrzési listák működnek a fejünkben.” - mondja, vagyis saját, belső elakadás-gátló rendszert építettek ki, hogy minél gördülékenyebb lehessen a megvalósítás.

Covey elvközpontú, szilárd alapokra és folyamatos önfejlesztésre ösztönző tanításai segítik, hogy jobb emberré válhassunk, s hogy sikeresen, szeretettel és örömmel tudjunk egymással együttműködni. Az együttműködés – bármennyire is alapvetőnek tűnik az életünkben – nem könnyű, sőt, egy fragmentálódott és diktátumokkal átszőtt közegben egyre nehezebb. Az építészeti és tájépítészeti tervezés olyan szakma, amelyben a szinergiák megléte vagy hiánya kihat a létrejövő környezet minőségére.

A tervező egóját simogató, nagy léptékű műalkotások – ház, kert, köztér - megvalósítása kemény küzdelem, számtalan kompromisszummal. A tervező a végén gyakran nem publikálja a művet, mert az eredeti gondolathoz annak már semmi köze. Mindemellett jelen vannak itt még a sötét diktátumok is, amikben sajnos egyre több kitűnő tervezőnek van része. Igazi reményt csak az együttműködésekben fejlesztett közös munka ad, s ez az, amit a Gardenworks képvisel.

Tisztelt Zsűri! Amikor ma Önök díjat adnak, példát állítanak a szakma elé. Nagyon nehéz döntés előtt állnak, mert a jelöltek bármelyike megérdemli a díjat. Figyelmükbe ajánlom a Gardenworks példaértékű praxisát, amely a magas szintű szinergiákra alapszik. Azt a szakmagyakorlási módszert, amely a tudatos térformálást a rugalmasságra, a belső fegyelemre és az egyszerűségre építi, s amely mindeközben sugározza azt az örömöt is, ami a sikeres együttműködések magától értetődő gyümölcse. Ez az öröm – az életöröm(!) - adja vissza a szakma hitét, méltóságát és társadalmi rangját. S ez az, amit András valahogy így fejezett ki, hogy „Olyan bonyolult ez a szakma, hogy élvezet csinálni.”

2016. április 25.

Pásztor Erika Katalina
főszerkesztő
epiteszforum.hu