Gelesz-lelet az Ybl-díj kapcsán – golfklub, Alcsútdoboz
Még az Építészfórum „időszámítása előtti” időszakban, a '90-es évek közepén készült el Alcsútdoboz-Máriavölgyben a Pannon Country Golf Club együttese Gelesz András és Kiss Péter tervei alapján, amely a József nádor uradalmához tartozó, kúriát idéző egykori tehénistálló példaértékű rekonstrukciójával született meg. Az idei Ybl-díj apropóján mutatjuk be Gelesz András életművének eme korai, értékes darabját.
Helyszín – az egykori épület
Alcsútdoboz a Vértes keleti lábánál, a Váli-víz völgyében található, mely a környék egyik legszebb fekvésű települése. A település jelenleg leghíresebb látnivalója az Arborétum, ahol látható még az alcsúti kastély oszlopos timpanonos maradványa. Az épületet Pollack Mihály építette József nádor számára 1819-1827 között. A kastély a második világháború után égett le, nem építették újjá.
József nádor mintegy 20 év alatt itt, saját birtokán alakított ki mintagazdaságot. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, de szolgálatába fogadta Tost Károlyt, királyi kertészként. Ez a kor az úgynevezett platán-kor ideje volt, a kastély kertjébe is rengeteg különféle platán-faj került. A település másik végén – az Etyekre vezető út mellett – épült meg a tehénistálló, mely feltehetően szintén Pollack alkotása. Az épület elhelyezése, építészeti kialakítása jóval meghaladja az akkori szokványos istálló-minőséget, inkább kúria benyomását kelti a szemlélőben.
Ezt az érzetet fokozza az út mentén közel másfél kilométer hosszan húzódó, kétoldali platánsor is. A fasor közel kétszáz éves, egyidős a margitszigeti platánokkal. Az út kissé emelkedik, az épület pedig – a fasorral szegélyezve – fokozatosan tárul fel, ahogy közeledünk feléje. Az út nyílegyenesen vezet az épület főbejáratához, a fasor szinte végig követi az utat. Amikor egészen közel érünk az épülethez – cca. kétszáz méterre –, vesszük csak észre, hogy az etyeki út – távolabbról nézve érzékelhetetlenül – kisiklott a fák közül és balról megkerüli az épületet, immár a fasor kísérete nélkül. Mi a fák sorát látva végig azt gondoljuk, hogy az út az épületnél ér véget. Szokásos építészeti-tájépítészeti fogás, mondhatnánk erre, viszont egészen más dolog mondani, mint látni.
A tehénistálló József nádor mintagazdaságának részét képezte, korának egyik legmodernebb állattartási épülete volt. Az akkori leírások külön megemlítik a csíráztató részt, mely talán első ízben került „egy fedél alá” az istállóval. Az épület részben alápincézett, a pincében egy kút állt, ami a tej hűtését is biztosította. A hosszfőfalas épület előtt – szokatlan módon – oszlopos, timpanonnal fedett bejárati előépület található, mely – a korabeli leírások szerint – a nádor családjának lakószobájául szolgált egy-egy ott töltött hétvége alkalmából. Az istállóban a természetes fény a külső falakon kialakított, félköríves ablakokon át jut a belső térbe. A hosszfalakat tagoló pilaszterek között megjelenő, íves ablakok sora látszólagos ellentmondásban van a kúriaszerű megjelenéssel, ugyanakkor első pillanatban érzékelteti az épület funkcióját. Az épület műemléki besorolása „műemlék jellegű épület” volt.
Az épület állapota az átalakítás előtt
Azt hiszem, sosem felejtem el azt, amikor először jártam a helyszínen. Kísérőnk – a helyszín jó ismerője – előzetesen felhívta a figyelmünket arra, hogy gumicsizmát feltétlenül hozzunk magunkkal, gondoltuk, hogy nagy a sár. A helyszínen derült ki, hogy az épületet több száz disznó lakja, ennek minden velejárójával együtt. Az épület borzasztóan leromlott állapotban volt. A falakon tátongó repedések, a padló megsüllyedt, a tető beomlott, mindenfelé lehullott vakolat, kosz és mocsok. A haránt irányú hevederboltozatok többsége középen végig repedt.
Tervezés
Hamarosan elkezdtünk intenzíven foglalkozni az épülettel, elvégeztük és elvégeztettük az ilyenkor szokásos felméréseket, szerkezeti vizsgálatokat. Kiderült, hogy a boltozatok repedését a tetőszerkezet időközbeni átépítése okozta, amelynek során kibontották az összes kötőgerendát, így a ferde szerkezet - szaruzat - fokozatosan nyomta szét az épület hosszfalait. Fontossági sorrendet állítottunk fel az elvégzendő szerkezet megerősítési munkákat illetően, ezzel párhuzamosan igyekeztünk - akár hosszabb távon is megtérülő - funkciót találni az épület számára. Szóba jött idősek otthona, apartmanház, végül a golfklub mellett döntöttünk a megrendelővel.
Egy golfklub elsősorban nem klubépületből áll, számos olyan körülmény – feltétel – szükséges hozzá, amelynek hiánya alapvetően megkérdőjelezi a létesítést. Ezek közül egyik legfontosabb a víz – öntözővíz – megléte, amely szerencsére rendelkezésre állt. Számba kellett venni az akkor már a Budapest környékén működő golfklubokat, a helyszín megközelíthetőségét (autópálya), a meglévő infrastruktúrát (úthálózat, elektromos energia, ivóvíz, csatornázási lehetőségek), a természeti adottságokat (domborzati viszonyok), egyszóval megvalósíthatósági tanulmány készült. Miután a feltételek rendelkezésre álltak, hozzákezdhettünk az épület tervezéséhez.
A megrendelő osztrák állampolgár volt, ő maga is műkedvelő szinten űzte ezt a sportot, de fontosnak tartotta, hogy pontos képünk legyen a kortárs golfklubokról, ezért ausztriai tanulmányúton vettünk részt, ahol több klubépületet is megtekintettünk. A megszerzett ismeretek birtokában jelentkeztünk az OMF területi referensénél az átalakítási elképzelésünkkel, ahol teljes elutasításban volt részünk. Megtudtuk tőle, hogy mivel az épület mindig is tehénistálló volt, más nem is lehet a jövőben sem. Hosszas egyeztetési procedúra, OMF tervtanácsi részvétel, majd újabb szigorú egyeztetések után végül megkaptuk az építési engedélyt az épületre.
Kivitelezés
Az épület több fázisban készült el, ennek egyrészt oka volt a kivitelezés ütemezése - melyhez szerkezetmegerősítési ütemterv is készült -, másrészt az OMF területi referense minden esetben csak egy következő ütemre adta meg a használatbavételi engedélyt.
Funkciók az épületben és az épület környezetében, golfpálya
Az épület főbejárata megegyezik az eredeti főbejárattal, amit a platánsor kijelöl. A létesítményhez szükséges parkolókat az épület előtt, a fasortól balra helyeztük el, hogy a meglévő, fokozatosan feltáruló látványt semmi sem zavarja meg. A timpanonos előépítményben kapott helyet a recepció és egy üzlet, ahol a golfozással kapcsolatos árucikkeket lehet megvásárolni. A valamikori istállóépületben főzőkonyhával rendelkező éttermet, kávézót, valamint a vizesblokkokat helyeztük el. A konyhaüzem önálló gazdasági bejárattal rendelkezik, a raktárak egy része a pincébe került.
Mivel az épület földszint feletti födéme téglaboltozat, nem akartuk ezt a látványt válaszfalakkal szétszabdalni, ugyanakkor szükséges volt helyiségeket leválasztani a nagy térből. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a válaszfalak nem a boltozat és a földszinti padlószerkezet közé feszülnek, hanem a boltozatok látványát meghagyva csak egy bizonyos magasságig érnek, a belső térbe helyezett, a bútorozás részét képező elemként.
A főépület körül több olyan épület is állt – az egykori cselédépületek -, amelyek remekül hasznosíthatók voltak a golfklub számára: itt kaptak helyet a golfkocsik és az elektromos működésű golfautók. A pályát nagy tapasztalatokkal rendelkező külföldi tervezők állították össze és tervezték meg, hosszas helyszíni bejárások, felmérések után, több alternatíva kidolgozásával, amelyeket egyeztetni kellett a Természetvédelmi Hivatal munkatársaival. Nekik köszönhető, hogy Magyarország talán legszebb golfpályája valósult meg Alcsútdobozon - 12 évvel ezelőtt.
Gelesz András
építész
Pannon Country Golf Club
helyszín: Alcsútdoboz-Máriavölgy
építtető: GHC Kft.
vezető tervezők: Gelesz András (építési engedélyezési terv), Kiss Péter (kiviteli terv)
munkatársak: Agárdi Péter, Menyhárt Krisztina, Pesti Mónika
statika: Borbély Éva
épületgépészet: Pavlics Károly
elektromosság: Somogyi Gábor
tűzvédelem: Mészáros János
tervezés: 1993-94
kivitelezés: 1995-96
fotók: Török Tamás
