Gödöllői Szentháromság Templom

"...a kert a negyedik oldalán nyitott – egy áttört kerítés határolja csupán – és ez fontos üzenet a Világnak: gyertek, nyitva vagyunk, be lehet jönni." A Gödöllői Szentháromság Templom tervezője Nagy Tamás DLA. 

Az épületegyüttes három eleme – templom, parókia és közösségi ház – egy szabályos négyzetes udvart vesz körül. Az udvar hamarosan kert lesz, fákkal, virágokkal és középen kúttal. Mint régen a kolostorkertekben. Mert hát innen a minta. A különbség az, hogy ez a kert a negyedik oldalán nyitott – egy áttört kerítés határolja csupán – és ez fontos üzenet a Világnak: gyertek, nyitva vagyunk, be lehet jönni. Ha majd egyszer a park is elkészül – elképzelések vannak már –, a kút vize egy vékony éren át kifolyik a parkba, ott kis tóvá duzzad – erősítve az előbbi gondolatot: a kapcsolat a belső és külső világ között igen fontos.

Az együttes közlekedőrendszere képletszerű: az udvart kísérik az üvegezett folyosók – mint régen a kerengő –, a közösségi háznál tartózkodóvá szélesedve. Erre az „U" alakú rendszerre fűztük fel az egyes funkciókat: a parókia lakóegységeit, irodáit, a közösségi ház tereit, összejöveteli helyiségeit, illetve a templom terét.

A templom centrális tere a szentélyre, mint középpontra szervezett. Mint ahogy a három épületszárny veszi körbe az udvart, úgy öleli körbe a karzat „U" alakú tere a szentélyt, az épületegyüttes igazi középpontját. Az apszis nem csak formájában különbözik a többi térelemtől (az egyetlen íves forma az épületen), de színvilágában is. A 63 színes üvegablak rejtett üzenetet tartalmaz. Alexander Szkrjabin, századvégi orosz zeneszerző kutatása eredményeképpen, mely a zenei hangok és a színek összefüggésére irányult, létrehozott egy mátrixot, melyben minden hangnak egy szín felel meg. Ezt a hang–szín kódot felhasználva, az íves fal ablakaira a Kyrie eleison, könyörgésünk gregorián dallamát írtam fel. Nem tervezett meglepetés: a színes üvegablakok akkor is világítanak, ha nem süt a nap odakint.

A templom – talán sokaknak szokatlan, visszafogott színvilága ezt a kiemelést hívatott erősíteni, a napszaktól függően fényárban úszó vagy félhomályban derengő templomtérben mindig a figyelem középpontjában marad az eucharisztia színtere. A templom melletti kápolna szándékosan egyszerűbb, áttetsző ablakaival a befelé fordulást szerettem volna segíteni, remélhetőleg a csendes imádság helye lesz.

E rövid gondolatsor végén egy mondat a toronyról. A 20. század modern templomépítészetében divat volt torony nélküli templomot építeni. Úgy gondolom, a templomnak jelnek kell lenni a 21. század eleji Magyarországon, a szinte missziós területté váló Európában. Bízom benne, hogy a gödöllői Szentháromság Templom hétszintes tornya nem a hivalkodás, hanem a jelenlét szimbóluma.

Nagy Tamás DLA

Többek között a Gödöllői Szentháromság Templom is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.