Gyógynövénymanufaktúra – Természet és épített környezet harmóniája – Kovács Dóra diplomamunkája

Kovács Dóra diplomamunkájában azzal foglalkozott, hogy hogyan lehet a történelmi értékeket tiszteletben tartva kielégíteni a megváltozott igényeket. Megközelítésében kiemelt hangsúlyt kapott emellett a városi zöldterületek megóvása is. A nagyváradi vár egy hiányzó falszakaszát gondolta újra e szemlélet mentén.

Bevezető
A Románia területén lévő nagyváradi vár évszázadokon keresztül védelmi feladatokat látott el. A több méter magas téglafalak és a közel 50 méter széles várárok a betolakodók távoltartására szolgáltak. Napjainkban azonban a városlakók számára nehezítik meg a terület megközelítését és használatát. A diplomatervezés során ennek az ellentmondásnak a feloldására kerestem a válaszokat.

Helyszín ismertetés
Napjainkban a vár a szórakozás és kikapcsolódás helyszíne. Az épületegyüttesben jelenleg különféle, látogatók számára vonzó funkciók találhatók, mint például kiállítótermek, étterem, kávézó és látványpékség. Az egykor vizesárokként funkcionáló várárok ma a városi zöldterületeket gyarapítja, ahol a helyiek és a turisták egyaránt élvezhetik a természetet és a kulturális programokat. A parkosítás során különféle növényeket telepítettek a területre, többek között gyógyhatású fajtákat is. Szabadidőmben is foglalkozom gyógynövényekkel, így a helyszínfelmérés során világossá vált számomra, hogy a középpontban ezek az értékes növények állnak majd, melyeken keresztül hangsúlyozhatom a természet és az építészeti beavatkozások közötti szoros kapcsolatot.

Program
A várárokban található gyógynövény ültetvény hasznosítására hoztam létre egy manufaktúrát, ahol a helyben megtermesztett gyógynövényeket dolgozzák fel, és különböző teakeverékeket, illetve gyógynövényes készítményeket állítanak elő. Ezeket a teázóban fogyaszthatják el a vendégek, vagy akár a mintaboltban vásárolhatják meg. Ezen kívül a gyógynövények mélyebb megismerésére is van lehetőség az előadások és workshopok keretein belül.

Helyszínválasztás
Az ültetvény a várárok keleti részén található. A megfelelő helyszín kiválasztásakor fontos volt számomra, hogy a feldolgozás miatt az épület közel helyezkedjen el az ültetvényhez, ugyanakkor a helyi lakosok számára könnyen elérhető legyen. Így esett a választásom a keleti kapunál található közel 3000 négyzetméteres zöldterületre, amely számtalan izgalmas részletet rejtett magában.

Telepítési koncepció
Célom egy olyan épület megtervezése volt, amely harmonikusan illeszkedik a környezetébe. Az épület nem hivalkodó, igekszik kiemelni és teret adni a természetes környezetének, ezáltal válik természetközpontúvá.

A beépítésnél fontos szempont volt, hogy a meglévő növényzet ne károsuljon, és a lehető legnagyobb összefüggő zöldterület maradjon meg. Ennek eredményeként a megmaradt városi zöldövezetet a helyi lakosok kedvük szerint használhatják és formálhatják.

A várárok külső oldalán körbefutó támfalra, a város terjeszkedése során ráépültek az épületek. Az így kialakult térfalhelyzet nagyban meghatározza a várárok atmoszféráját. A választott helyszínem sajátossága, hogy körülbelül 140 méter hosszan megtörik ez a minta. A kialakult hiányérzetre reagálva, a tervezett épület a keleti kapunál becsatlakozva egészíti ki az árok körül körbefutó térfal kompozíciót.

Ezen irányelvek mentén alakult ki a falszerű épület koncepciója. Az anyagválasztás, a homlokzat és a megnyitások kialakítása mind a falszerű koncepciót hivatottak erősíteni.

Anyaghasználat és szerkezet
Az épület kisméretű téglából készült, így igazodik anyagában az épített környezetéhez. A falszerűség megőrzése érdekében a homlokzat egységes anyaghasználatára törekedtem, ugyanakkor a különleges rakási módnak, illetve az áttöréseknek köszönhetően nem válik unalmassá, egyhangúvá az épület megjelenése. A kiselemes építőanyag által nyújtott szabadságot kihasználva komplex építészeti megoldásokra törekedtem. A tégla falazat nem csak térelhatároló szerkezetként funkcionál, hanem egyes esetekben a gyógynövények természetes úton történő szárítására alkalmas szerkezetként, vagy éppen az elkészült termékek tárolására tervezett „bútorként" jelenik meg.

A begyűjtött gyógynövényeket védeni kell a közvetlen napsütéstől, ezért a szárító épületrész belső terébe a homlokzaton található nyílásokon keresztül áramlik be a természetes fény. Az épület egyéb részeibe a fény a felső bevilágítókon keresztül jut be, melyeket a moduláris rendszerhez igazodva üvegtéglákból alakítottam ki.

Belső működés
Az épület két részre osztható: fűtött és fűtetlen terekre. A gyógynövények feldolgozása túlnyomórészt fűtetlen térben zajlik. Ez azért lehetséges, mert a feldolgozás ezen szakaszai tavaszi és nyári időszakra esnek.

A látogatók a város felőli oldalon léphetnek be az épületbe. A fogadótérből jobbra indulva először egy mintaboltba jutunk, ezt követi a teázó kiszolgálópultja, majd a fogyasztótér. Az épület két szintje közötti kapcsolatot födémáttörésekkel erősítettem. A fogadótérből balra indulva az előadótérbe érkezünk, ahol az elméleti tudás megszerzésére van lehetőség. A lépcsős auditóriumon keresztül lehet lejutni az alsó szintre. Itt található a gyakorlati tudás elsajátítására szolgáló workshoptér, valamint az épület használata szempontjából fontos kiegészítő funkciók.

Az épület igazodik a gyógynövény feldolgozásának folyamataihoz. Ez azt jelenti, hogy a szárítóban elhelyezett munkaasztalok mindegyike a feldolgozás egy-egy fázisát jelöli: feldolgozás előtti ideiglenes tárolás, tisztítás, előkészítés szárításhoz, feldolgozás, csomagolás.

A gyógynövények tálcákon, természetes módon száradnak. Ahogy a szerkezet leírásánál említettem, a tálcák tárolására szolgáló szárító "berendezés" a külső falszerkezet. A kisméretű téglák úgy lettek kialakítva, hogy az elemek közötti réseken keresztül a belső tér átszellőzzön. Ez elősegíti a növények száradását, valamint a levegő folyamatos áramlása megakadályozza a káros folyamatok beindulását.

A kész termékek tárolására létrehozott polcrendszer is hasonló elven lett kialakítva, mint a szárító falszerkezete.

Zárszó
A diplomatervezés során számos, napjainkban különösen aktuális in-építészeti kérdéssel foglalkozom. Ilyenek például a városi zöldterületek megóvása, valamint az, hogyan lehet a történelmi értékeket tiszteletben tartva kielégíteni a megváltozott igényeket.

Kovács Dóra

Szerk.: Hulesch Máté