Győr-Kismegyer, római katolikus templom tervpályázat

A ”Győr-Kismegyer, római katolikus templom és környéke rendezése, építészeti koncepciójának kialakítása” c. tervpályázat eredménye

A ”Győr-Kismegyer, római katolikus templom környékének rendezése és építészeti koncepciójának kialakítása” c. tervpályázat Bíráló Bizottsága a 2004. június 18-án és 19-én tartott ülésein megfogalmazott részletes bírálatok írásba foglalása után a benyújtott és értékelt hat pályamű közül 7-1-1 arányú szavazással a 3. bírálati sorszámú pályaművet jelölte meg díjazottként. Az összes többi pályamű - a kiírásban foglaltak szerint - megvételre kerül. Ennek megfelelően a Bizottság a pályázatról az alábbi eredményt teszi közzé:

400.000 Ft összegű díjban részesült a 3. bírálati sorszámú pályamű
Szerzők: Gunther Zsolt és Csillag Katalin vezető tervezők, továbbá Barcza Dániel, Börzsei Tamás, Szűcs Péter, Sleiner György és Horváth István társtervezők, Sallai Krisztián, Sipos Gergely és Gál Péter munkatársak.

200.000 Ft összegű megvételben részesült

- az 1. bírálati sorszámú pályamű
Szerzők: Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin építész tervezők, továbbá Tatár Balázs és Török Dávid munkatársak

- a 2. bírálati sorszámú pályamű
Szerző: Oszoli Dénes építésztervező

- a 4. bírálati sorszámú pályamű
Szerzők: Bartók István, Benárd Aurél, Fejérdy Péter és Natta Anikó építészek

- az 5. bírálati sorszámú pályamű
Szerzők: Roth János DLA és Nagy Márton építész tervezők

- a 6. bírálati sorszámú ragszámú pályamű
tervező: Czigány Tamás építész tervező
modell: Nagy András, Bors András

Összefoglaló értékelés

a ”Győr-Kismegyer, római katolikus templom környékének rendezése és építészeti koncepciójának kialakítása” c. tervpályázatról

A kiíró megköszöni a meghívott építészeknek, hogy benyújtották pályázataikat.
A Bíráló Bizottság (BB) a bontás után az összes pályázatot részletes bírálatra alkalmasnak találta. A részletes bírálat alapján a pályázatot eredményesnek minősítette; a pályázatok magas építészeti színvonalon adtak javaslatokat a kismegyeri új templom megvalósítására. A BB, egyetértésben az egyházközség képviselőtestületével - amelynek tagja a bírálatban szakértőként részt vett -, döntését meghozva javasolja a kiírónak a díjazott pályázat megvalósítását.

A feladattal kapcsolatban megállapítható, hogy a tervezési terület szűkebben értelmezett helyszíni adottságain túl is fontos, a telepítést befolyásoló kérdés az emlékkápolna, és a megépülése óta megnőtt település első igazi gyülekezeti temploma egymáshoz való - városépítészeti és kulturális - viszonya. A pályázók többféle módon reagáltak a helyszín domborzati és városépítészeti adottságaira, nem egyforma mélységben dolgozták ki a temető, az új szakrális tér és a környezet kapcsolatát. A BB azt a megoldást tartja ideálisnak, ahol a különböző funkciók egyidejű használata egymás zavarása nélkül, méltósággal megoldható.

A dombon álló kápolna és a körülötte lévő temeő integritását, táji megjelenését fontosnak tartó pályázók (1., 2., 3., 6.) inkább a lakótelkek közötti telekrészen próbálják elhelyezni a tervezési programot, mások (4., 5.) a domb oldalára telepített templomot - a kápolna és a temető továbbépítésével - újonnan létrejövő elemekől álló együttes részeként tervezik.

Az előbbiek közül a BB bizottság nem tartotta kedvezőnek azt a megoldást, amikor az együttes szinte teljes egészében kitölti az alsó telek szélességét, területét (2.), szűk, alárendelt teret hagyva a temető felé vezető útnak. Szép megoldás viszont, ha a telek utcához kapcsolódó része megfelelően tágas bevezető tere a templom jól megkülönböztethető, de nem mereven elválasztott előterének és a temetőnek egyaránt (3., 6.). A templom előterének térbeli kijelölése ugyanakkor kedvezőbb a közösségi szabadtéri használat szempontjából. Előnyösek azok a telek kialakításával kapcsolatos javaslatok, melyek építménnyel, vagy kertépítészeti eszközökkel kizárják a szomszédos lakótelkek hátsókertjeinek másfajta használatból eredő zavaró látványát.

A BB nem tartotta helyesnek, ha a temető megközelítése nehézkes, esetleges, és nem kellő méltósággal történik; a temetések miatt követelmény, hogy a ravatalozó kápolnához a koporsót kellő tisztelettel lehessen eljuttatni. Az elő csoporthoz tartozó pályaművek értékelését nagymértékben befolyásolja a templom tömege, hiszen a domb lábánál való elhelyezés esetén is az új táji szituációt ez határozza meg. A kétféle válasz; a 3. sz. pályaművé, mely a templomteret a földbe építi azért, hogy az új, nagyobb tömeg ne konkuráljon; illetve az 1. és 6. sz. pályaműveké, melyek az új templom funkciójából adódó természetes következménynek tartják dominanciáját. A BB többsége az első megoldást tartotta kedvezőbbnek, de nem zárta ki a másodikat sem; ha a nemesen egyszerű tömegformálásával szinte természeti formaként jelenik meg az új táji elem.

A telepítés megítélése szempontjából alárendelt kérdés a parkolók elhelyezése; a pályázatok összességükben bemutatták, hogy a szükséges számú parkolót a tervezési területen el lehet helyezni; jó az a megoldás, amikor a szükséges parkolószám eloszlik, nem jó viszont, ha a parkolómező szinte elzárja a telket az utcától. A telepítés értékelése is összefügg az új együttes tér és tömegformálásával. Ezt taglalva a BB szimpátiáját az egyszerűbb alapgeometriájú térformát választó megoldások nyerték el. Alapvetően mindegyik templomtérben - megfelelve a nagyságrendnek - a csarnoktér dominál; a belső tér arányai, a megvilágítás, a berendezés és anyagválasztás ugyanakkor az egyes pályázók finoman eltérő koncepcióit tükrözik a templomteret meghatározó transzcendens és közösségi funkció viszonyáról. Ezek értékelése már nem építészeti kérdés, hiszen mindkét irányban kiváló megoldásokkal szolgált a pályázat. A bírálatban résztvevő egyházközségi szakértő testület a voksát a teremforma mellett tette le.

A pályázatok szebbnél szebb belső tereinek többségét jellemzi a természetes megvilágítás módjának kiemelt fontossága. A testület fontosnak tartotta, hogy a templomtér természetes alapvilágítása is alkalmas legyen olvasáshoz nappali fényviszonyok mellett, ugyanakkor a bírálatban résztvevők mindnyájan élményszerűnek találták az erős hangulati töltésű fényeffektusokat. A kettő viszonyát nagymértékben befolyásolja a belső térképzés anyag és színválasztása.

A pályázatok általában természetes anyagokat, látszó szerkezeteket használnak. Mind a kő, a tégla, a fa minőségi használata illő a funkcióhoz. Nagyon szép elhatárolásokat eredményezhetnek a téglarácsok árnyékolóként való használatával létrejövő szinte homogén felületek éppúgy, mint a vályogfal nyers felülettel való használata, mely annyira újszerű javaslat, hogy alkalmazása esetén feltétlenül igényli a mai technológia, és a kész szerkezetek referenciáinak megismerését.

A funkcionális elrendezésre az alaprajzi szerkesztés tisztasága jellemző minden pályázatban. Összességében - bár a 2. sz. pályaműben egy igazi kerenő szerepel a tervben a templomtér hosszoldala mellett, mégis - a telek keskenysége miatt a BB a kerengőre inkább csak utaló, de a templomot egy gyülekezeti, nyitott, esetleg fedett előtérrel előkészítő megoldást tartotta kedvezőbbnek. A tervek mindegyikének liturgikus terei, legfeljebb kisebb korrekciókkal, megfelelőek.

Az altemplom természetesen a templomtér alatt helyezkedik el, de a helyszíni adottságok miatt jó a templomtér felszín alatti térbővületeként való megoldás is. (különösen az 1. és a 4.) Kevésbé szerencsés a templom kontúrját átlépő altemplom javaslat. (5.) A gazdaságos funkcionális kapcsolatokra, a plébánia részen való nagyterem sokcélú hasznosítására a legjobb példa talán az 1. sz. pályamű megoldása, de a kevésbé kompakt, földszintes elrendezés is nagyon jól használható térrendszert hoz létre úgy, hogy ennek az épületrésznek a tömege, kevésbé tér el a környező, családiházak által meghatározott léptéktől.

Az akadálymentes megközelítést a legtöbb terv alapvetően biztosítja, nyilvánvalóan hátrányos ebből a szempontból, ha a plébánia tércsoportban a közösségi funkciójú helyiségek az emeleten helyezkednek el.

A pályaművek a kiírás szerinti befogadóképességű templomteret 1,05 - 1, 63 m2/fő fajlagos mutatójú területen biztosították. A BB álláspontja szerint az alacsonyabb fajlagos mutatójú tervek templomterei is kellő színvonalon kielégítik az elvárt funkciókat. A pályázatok azt bizonyították, hogy a plébánia tércsoport kiírás szerinti működése 200 m2 alatti területen is biztosítható, ezért mindenképpen túlzottnak tekinthető a 300 m2 feletti alapterületi igényű javaslat, különösen akkor, ha nem eredményezi az eredeti program gazdagítását (mint a 6. sz. pályamű ifjúsági terme).

Győr, 2004. június 19.

Bíráló Bizottság