Győr lakói köszönik, de inkább megőriznék az ikonikus színházat
Úgy tűnik, elhamarkodott volt a kijelentés...Tegnap látott napvilágot ugyanis egy reprezentatív felmérési eredmény, amely a polgármester korábbi nyilatkozata ellenére a lakosság szimpátiáját tükrözi az örökség irányába.
Győr új polgármestere, Dézsi Csaba András még áprilisban közölte egy a Kisalföld számára készített interjúban, hogy tervei szerint lebontaná a Győri Nemzeti Színházat. Mint az olvasható, helyette egy nagy zöld parkot hozna létre a belvárosban, ami alatt van három szint garázs is. Az ötletszerűnek hangzó mondatokban egy új kulturális köhzpont víziója tűnt fel hangverseny- és konferencia-teremmel, színházzal valamint kiállítóterekkel. A felvetés futótűzként terjedt a médiában, elvégre Győr egyik legikonikusabb és a magyar későmoderrn építészet egyik nagyon fontos épületéről van szó, egy hónappal később Dézsi pedig már egy látványtervet is posztolt közösségi oldalán komolyabbra forduló terveiről.
„Lebontása helyrehozhatatlan űrt ütne a városképben, és legalább ekkorát a város és régió önképén is. A történeti templomtornyok mellett már a „kultúra templomának" sílesiklósánc tornya is a város-sziluett elengedhetetlen része. Éppen sokat vitatott, de semmivel össze nem téveszthető formája forrt össze a várossal, és leginkább emiatt vált az 1945 utáni építészetünk egyik kulcsemlékévé." – írta honlapunkra a sorokat Hartmann Gergely építész, a korszak jeles építészettörténésze, a Modern Győr alapítója és szerzője.
Az épület nem csak az építészettörténetben, de a nemzetközi képzőművészeti szcénában is értéket képvisel. Az oldalhomlokzaton ugyanis ott van Victor Vasarely látványos, kerámiából készült iker-muráliája is, melynek sorsa is homályos lenne a bontással, holott falkép és architektúra közösen alkotnak kompozit örökséget!
A bontás mellett két érv hangzott el: az egyik az épület energetikai állapota – melyet Hartmann szerint is többek között új homlokzati szigeteléssel, gépészettel és nyílászáró cserével javítani lehetne, ehhez bontani nem szükséges, - a másik ok pedig az volt, hogy a győriek amúgy sem szeretik az „ormótlan épületet".
Több portál ezek után nem reprezentatív, online szavazásokat indított el, köztük az ugytudjuk.hu is, amelyekből úgy tűnt, körülbelül azonosan 70-75 százalékos többséggel inkább a megtartás mellett voksolnának Győri lakói. Az ugytudjuk.hu most arról számolt be, hogy készült egy reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatás is, ami hasonló eredményre jutott. A válaszolók 70 százaléka nem bontaná le a színház épületét, 23 százalék igen, hét százalék pedig nem tudta a választ.
A honlap szerint a mérést a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2020. június 10-én és 11-én telefonos kutatással készítette, amelynek során Győr város 18 éves és idősebb lakosságát reprezentáló 600 fős mintát kérdeztek meg az ügyben. Külön érdekesség, hogy a felmérést egy magánszemély rendelte meg, a Prágában élő Szakács András, aki egyébként a közérdekű adatigénylést is beadta a színház energetikai állapotával kapcsolatban.
