Győr új sportkomplexuma tervpályázat - az Építészkohó III. díjas munkája
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata megpályázta és el is nyerte a 2017. évi XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megrendezésének jogát. A sportesemény megrendezéséhez szükséges sportlétesítmények helyszínéül az Önkormányzat a győri Dózsa pályát és annak környezetét jelölte ki. Bemutatjuk az Építészkohó pályaművét.
ELŐZMÉNYEK
A tervezési terület telkei összevonásra kerültek [Hrsz.: 8712/2]; a terület északi végében időközben megépült az esemény céljára tervezett új városi fedett uszoda.
KONCEPCIÓ
A tervezett létesítmény egy világesemény alkalmára jön létre – de célja nem lehet csak annak kiszolgálása. Az utóhasznosítás kérdése nagyságrendekkel fontosabb lehet a közösség számára, mint az egyszeri alkalommal megrendezett, nagy nemzetközi eseményként számon tartott olimpiai fesztivál – ezért mind a későbbi hasznosítás, üzemeltetés, mind pedig az építészeti megformálás tekintetében erre mindenképp tekintettel kell lenni.
A tervpályázat építészeti javaslata egy olyan sportkomplexum megvalósítása, mely ’jel-szerűség’-ével képes önmagát megmutatni a nagyközönség számára, helyet képes adni az összes olimpiai sportágnak, s amely egyértelműen megvalósítható a rendelkezésre álló, csaknem 9 Mrd forintnyi keretösszegből.
A komplexum jel-szerűségének kulcsa a területen lévő sportlétesítmények komplex kezelésén múlik: az egyes létesítendő egységek [mint az atlétikai centrum, a teniszcentrum, a judo- és tornacsarnok, valamint a már felépült fedett uszoda] csak akkor képes együttesen egy közös cél érdekében egy közös jellé összeállni, ha azok nem szétaprózva, külön-külön építészeti arculattal jönnek létre, hanem egy gondolati elemre, egy ’szervező tengelyre’ fűzve kerülnek megformálásra.
FORMA ÉS VILÁG
Kapcsolódva a város által képviselt és támogatott ’Zöld Olimpia’ programhoz a tervezett sportkomplexum legfontosabb eleme az atlétikai pályára szervezett, az egész létesítményt egyetlen építészeti jelként összefogni képes, extenzív zöldtetővel fedett,’U’-formájú sík terepépítmény, melynek egyértelmű célja az antik olimpiai hagyományokra való visszautalás.
Az ’U’-formájú atlétikai stadionok az ókori görög kultúrában az olimpiai események alapvető elemei és helyszínei voltak, s megjelenési formájuk a mai napig összekötődik a szemlélőben az ’olimpiai szellem’ gondolatiságával. Az olimpiai gondolat egyfajta ’bölcsője’-ként tekinthető egykori helyszínekre tett visszafogott utalás egyszerre teszi lehetővé a kötődést a hagyományokhoz, s ad lehetőséget azok továbbvitelére – egyfajta gondolati folytonosságot biztosító összekötőszerepet betöltve múlt, jelen és jövő között.
BERCSÉNYI LIGET
A korábbi Dózsa sporttelep a Bercsényi liget Radnóti Miklós utca és a Rábca közé beékelődő részén volt található. A rossz infrastruktúrával rendelkező, lepusztult sportlétesítmény jelenlegi elemei közül [mint a meglévő, de rossz tájolású (!) atlétikai pálya, az edzőcsarnokok és a futófolyosó] semmi sem hasznosítható, bontásuk elkerülhetetlen. A terület keleti felén – a sporttelep és a területet határoló Szigeti temető között az Önkormányzat új, a Rábcán híddal rendelkező feltáróutat tervez megvalósítani; az új sportkomplexum főbejárata is ezen új úton lett a kiíró döntése alapján kijelölve. A sportesemény szimbolikus jeleként e bejárat mellett egy több, mint negyven méter magas jelkép-torony [’EYOF-torony’], létesül, korábban meghatározott helyzetben és formában – melynek megkötései jelen pályázat koncepcionális javaslatában teljes mértékben elfogadásra és beillesztésre kerültek.
A tervezett beépítés teljes mértékben megfelel a szabályozási előírásoknak.
HRSZ. 8712/2
A létesítmény főbejárata a Radnóti utcára merőlegesen létesítendő új úton lett kijelölve. Ennek, valamint az egész, új sportkomplexumnak a feltárása viszont a Radnóti Miklós utca irányából történik – ezért a tervezett építészeti arculatnak is ehhez az irányultsághoz kell igazodnia; viszont így az az építészeti helyzet áll elő, hogy az épület főbejárata nem az épület főhomlokzatának részét képezi.
Az EYOF-torony kiíró szerint rögzített elhelyezése a tervezett új, keleti feltáróúton történik; ez ugyan kijelöli a tervezett főbejáratot, de – elrejtett pozíciójából adódóan – sem a feltárulást, sem a figyelemfelkeltést nem tudja érdemben segíteni; ezért fokozott feladat hárul a Radnóti utcai megjelenésre a látogatók tájékoztatása és a terület feltárása vonatkozásában. A létesítmény ’főhomlokzatává’– ezáltal a tervezett új úton létesítendő ’főbejárat’ ellenére – a Radnóti Miklós utca felöli homlokzat válik, ezért ennek megjelenését is fokozott figyelemmel kell kezelni.
KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓ, PARKOLÁS
A sportkomplexum legfőbb megközelítési iránya a területet a belvárossal összekötő Radnóti Miklós utca. Az épületegyüttes főhomlokzata e forgalmi tengelyre szerveződve képez térfalat; a létesítmény főbejárata a Radnóti utcai főhomlokzattól visszahúzva – de azzal szervesen együtt élve – a területet keleti oldalról határoló új úton, az EYOF-torony által meghatározott helyen lett kijelölve.
A tervezett létesítmény átlagos, egyidejű használatát a kiíró 1 000 fő látogatóban határozta meg; az ehhez előírt 1 db/15 fős, OTÉK-ban előírt parkolási igény alapján 67 db parkolóhely biztosítandó. A dolgozók várható parkolási igényét a kiírás 50 db-ban határozta meg. Az együttes, 67+50=117 db telken belüli parkolási igény a látogatói parkolók vonatkozásában 66 db, a nyugati oldalon létesített felszíni, nyitott parkolóval, valamint a Radnóti utcai épületszárny alatt kialakított 51 db (együttesen szintén 117 db) fedett/nyitott dolgozói/VIP parkolóval lett kielégítve. A parkolószám alapján a fenti parkolókból 3 db akadálymentes kialakításban létesül.
A sportkomplexum maximális látogatói terhelése az olimpiai fesztivál ideje alatt várható, az ez idő alatt fellépő többlet-parkolóigényt részben a telken belül már kialakított 80 férőhelyes uszoda-parkoló, részben a Radnóti Miklós úti, újonnan kialakítandó 61 férőhelyes, valamint a tervezési területtől északra kialakítandó 150 férőhelyes, murvás parkoló képes kielégíteni. Az összesen 291 db-os parkolótöbblet több mint 4 300 fős igényt fedez, mely így akár 5 000 fős nézőszám egyidejű befogadására is alkalmassá teheti a rendezvényterületet.
Az autóbusszal érkezők számára az előírás alapján 200 fő után szükséges 1 db beálló létesítése; az így előírt 5 autóbusz leszálló- és várakozóhely az épület előtt, a Radnóti Miklós utcában került kialakításra. További három buszvárakozóhely létesítése lehetséges a területtől északra lévő murvás parkolóban is.
A kerékpáros forgalomhoz kapcsolódó előírás alapján 1 000 nézőre vetítve 100 kerékpár-tárolóhely létesítendő; ezek elhelyezése a keleti oldalon tervezett új úton, a főbejárat közelében lett megoldva, nyitott kialakítással. A főlépcső közelében 32 beállós dolgozói, a sportolói bejáraton belül pedig egy 48 beállós fedett/nyitott kerékpártároló került kialakításra.
A gazdasági bejárat mellett egy 16 beállós fedett/nyitott parkoló került kialakításra, sportolók és a média általi használatra, illetve a létesítmény gazdasági kiszolgálására. Az egyes csarnokterek betárolása a gazdasági útról külön-külön is biztosítható.
FUNKCIONÁLIS FELÉPÍTÉS, GYALOGOS FELTÁRÁS
A létesítményen belül a látogatói, sportolói, gazdasági és dolgozói forgalom teljes elkülönítés mellett zajlik. A látogatói főbejárat az EYOF-torony mellett került kialakításra, ahol a vendégforgalom egy széles lépcsőn keresztül jut fel a jellemzően közönségforgalmi emeleti (galéria) szintre. Szintén e szintre, e lépcső felső részéhez érkezik egy, az akadálymentes megközelítést biztosító fedett/nyitott gyalogosrámpa a Radnóti Miklós utca irányából, mely a nem azonos oldalon lévő ’főhomlokzat’ és ’főbejárat’ kapcsolatát is hivatott elősegíteni.
A sportkomplexum látogatói e főbejáraton kívül még a Radnóti Miklós utcai főlépcsőn keresztül juthatnak fel az emeleti látogatói szintre; ezt a feltárást jellemzően – a legnagyobb vendégforgalommal bíró – atlétikai centrum látogatói vehetik igénybe.
A látogatókat fogadó fedett/nyitott galériaszint az egyes funkciók [mint az atlétikai centrum, a teniszcentrum, a judo- és tornacsarnok] közös elosztótereként szolgál: itt találhatóak az egységesen üzemeltetett pénztárak, innen közelíthetőek meg – az önállóan, egymástól függetlenül is üzemeltethető – sportegységek zárt látogatói előcsarnokai és lelátói.
A sportolói főbejárat az EYOF-torony átellenes oldalán, a látogatói forgalomtól elkülönítve került kialakításra, a sportolók ezen át egy szintén fedett/nyitott közösségi elosztótéren keresztül juthatnak az egyes sportolási egységek zárt sportolói előcsarnokába, öltözőibe, a kapcsolódó játék-, edző, illetve versenyterekhez. A látogatói és sportoló forgalom ily módon, szintben történő elkülönítése a lehető legkedvezőbb üzemeltetési feltételeket képes biztosítani.
A komplexum adminisztrációs épületrésze a Radnóti Miklós utcai épületszárny emeletén helyezkedik el; ennek előcsarnoka a kapcsolódó külön dolgozói bejáraton keresztül, a főlépcsőről közelíthető meg. Az adminisztrációs egység alatti területen a dolgozók parkolói lettek kialakítva, melyek az olimpiai fesztivál alatt VIP-parkolóként is üzemeltethetőek. E parkolóból az akadálymentes feljutás az emeleti egységekbe szintén biztosított.
A jellemzően gépjárműforgalmat lebonyolító gazdasági bejárat szintén az újonnan tervezett keleti feltáróútról lett kialakítva; a már megvalósítás alatt álló új fedett uszoda külön megközelítéssel bír.
KÖZPONTI ÉPÜLET
A sportkomplexum adminisztrációs kiszolgálását biztosító helyiségek a Radnóti Miklós utcai épületszárny emeletén kerültek elhelyezésre. A külön dolgozói előcsarnok a Radnóti utcai fedett/nyitott főlépcsőről érhető el – de akadálymentes megközelítése az épületszárny alatti külön dolgozói parkolók irányából, felvonóval is biztosított.
A központi adminisztráció részeként az alapvető irodákon, tárgyalón és épületfelügyeleti helyiségeken túlmenően egy öt részbe osztható konferenciaterem, valamint az egészségügyi ellátó [dopping és sportorvosi] helyiségek kerültek itt elhelyezésre.
ATLÉTIKAI CENTRUM
Az 1 674 látogatót befogadni képes atlétikai centrum rendelkezik egy térvilágítással ellátott, megfelelő tájolású 400 méteres, 8 sávos, rekortán burkolatú futópályával kialakított füves atlétikai versenypályával a kapcsolódó távol- és hármasugró helyekkel, egy – a versenypályától optikailag elválasztott helyen kialakított, de azzal egy fedett/nyitott átjáróval összekötött – a versenypályával azonos méretű és minőségű, de csak 4 sávos atlétikai edzőpályával, valamint egy 6 sávos, zárt térben kialakított, 110 méter tiszta hosszúságú, hármas- és távolugró, valamint bemelegítési lehetőséget is biztosító futófolyosóval.
Az atlétikai versenypálya északi végében – káprázásmentes – nagyméretű elektromos eredményjelzőtábla kerül elhelyezésre, a pályaszéleken reklámok részére ledfalak elhelyezésére van lehetőség. A versenypályán komplett időmérő rendszer létesül.
A sportolók – látogatóktól elkülönített – forgalma a földszinten zajlik; a sport- és edzőpályákhoz így szintben tudnak kapcsolódni az öltözők, szertárak, az edzői, bírói, egészségügyi és dopping helyiségek. A sajtó- és tárgyalóhelyiségek szintén a sportolói előcsarnokból nyílnak.
A teljes rálátást biztosító, megfelelő tájolású, fedett/nyitott, fixen kialakított lelátó látogatói megközelítése és feltárása az emeleti, szintén fedett/nyitott – látogatói – előcsarnokon keresztül, felülről – két irányból – történik. A zárt kialakítású VIP lelátóhelyek, valamint a szintén az emeleten kialakított technikai helyiségek megközelítése ettől független módon, az alsó szintről külön lépcsőkön keresztül megoldott. A lelátógalériákon büfék elvi kialakítására van lehetőség; a szükséges illemhelyszám mind a vendég-, mind a sportolói létszám számára biztosított.
A lelátószint akadálymentes megközelítése felvonókkal, illetve a tervezett út melletti gyalogos rámpa segítségével biztosított. A pénztárak a lelátógalériák üzemi területe előtt, még az esetleges ellenőrzési pontokon kívül, mindkét megközelítési irányból létesülnek.
TENISZCENTRUM
A sportkomplexum teniszcentruma egy 642 fős mobil [esetleg fix] lelátóval rendelkező, nyitott, de mobil ponyvaszerkezettel árnyékolható centerpályával, egy 336 fő látogatót befogadni képes, egyszerűbb, pados kialakítású lelátóval ellátott kiscenterpályával, további nyolc, kettesével összefogott kültéri pályával, valamint egy opcionálisan létesíthető, négy beltéri pályával kialakított teniszcsarnokkal kerül kialakításra. A megfelelően tájolt, szükség esetén megvilágítható kültéri teniszpályák salakborításúak; a beltéri pályák keményborítást kapnak.
A teniszcentrum sportolói forgalma – hasonlóan a többi egység sportolói forgalmához – elválasztott módon lett kialakítva. A teniszcentrum sportolói bejárata és előcsarnoka – a kapcsolódó klub- és sajtóhelyiséggel – a földszinten helyezkedik el; innen nyílnak az egyes öltözők, szertárak, az edzői és bírói helyiségek, valamint innen érhető el a teniszcentrum fitneszterme, innen közelíthetőek meg a kültéri teniszpályák, valamint az opcionálisan létesíthető teniszcsarnok. Ezen utóbbiban négy beltéri teniszpálya kerülne kialakításra [az előírt belmagasság és védőterületek biztosításával], s lehetőség lenne gyermekoktatás és utánpótlásnevelés számára ’falazó fal’, valamint egyes pályákon mini teniszpályák időszakos kialakítására is.
A teniszcentrum látogatói forgalma a sportolói tartózkodás és közlekedés területét magába foglaló földszinttől elválasztva az emeleten zajlik. Innen közelíthető meg a kétoldali, mobil árnyékolószerkezettel védhető mobil lelátórendszer, mely a beruházó döntése alapján akár fix kialakításban is létesülhet. A mobil változat előnyeként jelentkezhet, hogy az egyes lelátóelemek az opcionálisan létrehozható fedett teniszcsarnokba – szükség esetén – áthelyezhetőek, beltéri rendezvények esetére.
Az előcsarnokból nyílik egy külön VIP-lelátórész, a büféterület, valamint innen közelíthetőek meg a szükséges számban létesített illemhelyek.
A lelátószint akadálymentes megközelítése felvonókkal, illetve a tervezett út melletti gyalogos rámpa segítségével itt is biztosított. A kapcsolódó pénztárak a teniszcentrum üzemi területén kívül, az esetleges ellenőrzési pontok előtt, a fedett/nyitott közös elosztótérben kerülnek kialakításra.
MULTIFUNKCIONÁLIS CSARNOK
A sportkomplexum rendelkezik egy három részbe tagolható [összenyitható, de akár független egységenként is üzemeltethető] multifunkcionális csarnokkal, mely jellemzően judo, nehézatlétikai és tornasportok versenyeinek és edzéseinek hivatott teret biztosítani. A ~3 x 500 fő látogatót befogadni képes, mobil lelátórendszerrel kialakított multifunkcionális tér – flexibilitása okán – képes minden egyéb sportágat [mint kézilabda, kosárlabda, röplabda, rúdugrás, ritmikus sportgimnasztika, pódium nélküli torna, stb.] kiszolgálni, de alkalmas lehet egyéb közösségi rendezvények [mint nagygyűlések, zenei koncertek, vásárok, iskolai rendezvények, stb.] megtartására is. A hármas kialakítás a kapcsolódó edzésterekre is igaz.
A hármas egység első szekciója egy három [szükség esetén négy] tatamis judocsarnokként funkcionál, 500 fős lelátóval; az összenyitott második és harmadik szekciója az 500 + 486 fős lelátóval a tornasportok számára biztosíthat teret – de a funkciók a flexibilitásból adódóan igény szerint átszervezhetőek.
A multifunkcionális csarnok sportolói megközelítése és használata – hasonlóan a többi egység sportolói forgalmához – a látogatói forgalomtól elkülönítve lett kialakítva. A judocsarnok és a tornacsarnok közös sportolói bejárata és előcsarnoka – a kapcsolódó külön sajtóhelyiségekkel a földszinten helyezkedik el; innen nyílnak a különféle öltözők, szertárak, edzői és bírói helyiségek, valamint innen érhető el egy saját, valamint egy központi fitneszterem.
A földszintről szintben megközelíthető játékterek – multifunkcionalitásukból adódóan – alkalmasak tömegrendezvények megrendezésére is, ez esetben ez a szint is közönségforgalmi zónaként tud üzemelni.
A megfelelő belmagasságú és alapterületű csarnokterek képesek teret biztosítani az előírt, akár pódiumos sportprogram-elvárásoknak. A bordásfalakkal kialakított judo edzőtér alkalmas egy 20x10 méteres bemelegítő-tatami elhelyezésére, a torna edzőtér pedig minden férfi és női szer számára, két talajpályával, ’L’ alakú, méretezett, 130 cm mély ugrógödörrel biztosítja a szükséges edzési feltételeket. A játék- és edzőterületek rendelkeznek a megfelelő mennyiségű tároló- és szertárhelyiségekkel, valamint a szükséges logikai kapcsolatokkal.
A judo- és tornacsarnok feltárása és látogatói előcsarnokának megközelítése szintén a közös emeleti fedett/nyitott galériatérből történik. A hármasosztatú csarnok három, akár egymástól függetlenül is működtethető, önálló bejáratokkal, információs pulttal, ruhatárral és a szükséges számban létesített illemhelyekkel rendelkező előcsarnokkal rendelkezik, mely igény szerint akár egybe is nyitható. Az egyes egységek egy-egy 428 fős mobil lelátóval rendelkeznek, valamint két 72, illetve egy 58 fős, külön megközelítésű VIP és sajtó lelátóval kerülnek kialakításra.
A multifunkcionális csarnok lelátószintjének akadálymentes megközelítése felvonókkal, illetve a tervezett út melletti gyalogos rámpa segítségével biztosított. A kapcsolódó pénztárak a csarnok üzemi területén kívül, az esetleges ellenőrzési pontok előtt, a fedett/nyitott közös elosztótérben kerülnek kialakításra.
ANYAGOK, SZERKEZETEK
Az épület megformálásánál és anyaghasználatánál az egyszerűség és a gazdaságosság kiemelt szempontként lett kezelve.
Az épületkomplexum egy cölöpalapozáson támaszkodó, vasbeton lemezalapon álló, alápincézetlen vasbeton vázas létesítmény, mely – az ismétlődésekből adódóan akár előregyártott szerkezetekből is készülhet. Az emeleti zárófödém, valamint a csarnokterek mennyezete szintén ismétlődő szerkezetekből áll, de ezek jellemzően acélszerkezetűek. Ezek előzetes legyártása előregyártott elemekként – a kivitelezés felgyorsítása és költséghatékonnyá tétele miatt – szintén lehetséges.
Az épület homlokzatai jellemzően vakolt felületek, selyemfényű fehér akril bevonattal; a csarnok pedig függőlegesen strukturált fémborítást kap. A lábazati részek szürke látszóbeton kialakításúak. A sík zárófödém – a terepépítmény jelleg miatt – extenzív zöldtető borítást kap nem járható kialakításban, a csarnokterek színezett kőzúzalék borítással rendelkeznek. A külső nyílászárók fémszerkezetűek, hőszigetelő üvegezéssel. A belső nyílászárók acéltokos kialakításúak. A belső válaszfalak és álmennyezetek szerelt, monolit gipszkarton szerkezetűek.
FENNTARTHATÓSÁG, ÜZEMELTETÉS
A tervezett létesítmény – alkalmazkodva a város által támogatott ’Zöld Olimpia’ programhoz – törekszik a lehető leggazdaságosabb üzemeltetési feltételek biztosítására. Az épületegyüttes elektromos áram, víz és szennyvíz közműigénnyel rendelkezik; gáz és távhő csatlakozásra nincs szükség: a lehető legnagyobb önfenntarthatóság biztosítása érdekében az épület alternatív energiaforrásként talajhőt használ; a létesítmény hőenergia-ellátása a terület alatt elhelyezett, akár 100 méter mélységig lenyúló talajszondákkal szinte teljes mértékben biztosítható. A fentiekből következően a környezete károsító CO2 emisszió nem történik.
A létesítményben új transzformátor létesítendő. A hőtechnikai, vízgépészeti és központi elektromos helyiségek, valamint a geotermikus központ az EYOF-torony közelében, az egyes sportegységektől független, közös területen kerültek kialakításra oly módon, hogy az egyes egységek külön alrendszerekként, külön mérőórákkal is üzemeltethetőek legyenek. Az épületen belül az összes jellemző erős [villámvédelmi, világítási] és gyengeáramú [mint többek közt tűzjelző-, kamera-, hangosító-, telefon, wifi, optikai számítógép-hálózati, valamint elektronikus időmérő és eredményjelző] rendszer kiépítésre kerül. A létesítmény központi épületfelügyeleti rendszerrel rendelkezik.
Az épület zárt terei hűtött-fűtött terek, melynek szellőztető- és klímaberendezései a csarnoktérben található gépészeti helyiségben kerültek elhelyezésre. A belső tér szabályozott hőmérséklete a légtechnikai rendszer segítségével biztosított. A friss levegő bevezetése, valamint használt levegő kidobása a oldalfalakon történik. A zárt csarnokterekben mesterséges hő- és füstelvezetési rendszer kerül kialakításra. A füves atlétikai pályák területén automatikus öntözőrendszer létesül, melyek fúrt kutak vizét hasznosítják.
A televíziós közvetítésekre is alkalmas belső csarnokterek megosztott, állítható magasságú mesterséges megvilágítása 500 és 1 500 lux között szabályozható. Az atlétikai versenypálya nagyméretű fényvetői minimálisan szintén 1 500 lux, a szabadtéri teniszpályák – falazatokra szerelt – irányított fényforrásai szükség esetén 500 lux megvilágítást képesek biztosítani. A létesítmény világítási rendszerei az MSZ-EN 12193:2008 alapján készülnek.
