Gyulai Kulináris Központ – Kesjár Ákos diplomaterve

Kesjár Ákos Breuer Marcell Diplomadíjjal kitüntetett tervében az egykori vágóhíd műemléki védettségű épületegyüttesét revitalizálja Gyulán. A történelmi jelentőségű helyszínre kortárs gasztronómiai és kulturális központot képzelt el, melynek építészeti nyelvezetében ötvözi a hagyományos és kortárs anyaghasználatot és formákat.

Bevezetés

Diplomatervem, a Gyulai Kulináris Központ, egy komplex építészeti beavatkozást javasol Gyula városának peremén. A projekt középpontjában az 1892-ben épült egykori vágóhíd műemléki védettségű épületegyüttese áll, amely az elmúlt évtizedek során sajátos helyzetbe került. Egykor a vásártér sarkában szabadon álló épületcsoport ma már bevásárlóközpontok, benzinkút és parkolók szorításában találja magát, küzdve a városi szövetben betöltött szerepének megtartásáért. Jelenleg az épületegyüttes egy kis része a gyulai húsipar történetét bemutató múzeumként működik, őrizve a hely gazdag kulturális örökségét.

A terv célja, hogy újraértelmezze és revitalizálja ezt a történelmi jelentőségű helyszínt, megteremtve egy olyan kortárs gasztronómiai és kulturális központot, amely nem csak tiszteletben tartja a hely múltját, de új életet is lehel belé. A projekt középpontjában a világhírű Gyulai kolbász hagyományának megőrzése és modern kontextusba helyezése áll, ötvözve a kulináris örökséget a 21. századi építészeti megoldásokkal.

A Gyulai Kulináris Központ tervezése során kiemelt figyelmet fordítottam arra, hogy az új funkciók és terek létrehozása mellett a projekt választ adjon a helyszín jelenlegi kihívásaira is. A cél egy olyan épületegyüttes kialakítása, amely egyrészt elfordul a környező modern kereskedelmi létesítményektől, megteremtve egy intim, befelé forduló teret, másrészt nyit a környező zöldfelületek felé, újra kapcsolatot teremtve a városi szövettel.

Történelmi háttér

A terv helyszíne az 1892-ben épült egykori vágóhíd épületegyüttese, amely jelenleg is áll, és részben a Gyulai Kolbász Múzeumnak ad otthont. Ez a historizáló stílusú épületcsoport kulcsszerepet játszott Gyula húsipari fejlődésében, és ma is meghatározó eleme a városképnek. Az épületegyüttes három fő részből áll: a volt vágóhíd, az istálló és a felügyelői lakás.

Koncepció és funkciók

A tervezési koncepció két fő pillérre épül, a meglévő Kolbász Múzeum újragondolására és az épületegyüttes funkcióinak bővítésére.

Az új Kulináris Központ a következő fő funkciókat foglalja magába:

Kolbászkészítő workshop: A volt vágóhíd főépületének egyik szárnyában kap helyet, ahol a látogatók megismerkedhetnek a tradicionális kolbászkészítés folyamatával és maguk is kipróbálhatják azt.

Étterem és konyha: A főépület másik szárnyában és egy új bővítményben helyezkedik el. Az étterem kínálata a workshopon készült termékekre és más helyi specialitásokra épül.

Kávézó és hentesbolt: Az egykori istállóépületben és annak kiegészítésében kap helyet, utcáról is megközelíthető kialakítással.

Belső korzó: A két párhuzamos épületet összekötő épületrészből adódóan alakult ki az épületek között, amely kellemes sétálgatásra és pihenésre ad lehetőséget, illetve a kávézó és az étterem külső fogyasztóhelyéül is szolgál.

Meglévő kiállítás újragondolva: A jelenleg Kolbász Múzeumként működő épület funkcióját megtartottam, viszont a közel eredeti állapotára állítottam vissza, így egyfajta emlékházként működne.

Építészeti karakter

A terv egyik legfontosabb aspektusa a régi és új építészeti elemek közötti kontraszt és harmónia megteremtése. A koncepció három különböző bővítési helyzetet alkalmaz:

• Két párhuzamos épület összekötése: Kortárs, üveghomlokzatos épülettömeg, amely alárendeli magát a meglévő épületeknek.
• Egykori istállóépület toldása: Acél- és üvegszerkezetű bővítmény, amely igazodik a historizáló épület arányaihoz.
• Külső térlefedés: Rácsos acélszerkezetű térfedés a két meglévő épület között, rugalmasan szabályozható árnyékolással.

Az új épületrészek üveg homlokzatai és acélszerkezetei kontrasztot képeznek a meglévő téglaépületek tömör falaival és íves nyílászáróival. Ugyanakkor az új elemek léptékükkel és arányaikkal tiszteletben tartják a történeti épületszárnyak dominanciáját.

A terv különleges elemei a telek két ellentétes sarkán elhelyezett tégla kémények. Ezek nem csak funkcionális szerepet töltenek be, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírnak. Az egyik kémény a kolbászkészítéshez kapcsolódó füstölő szerepét tölti be, közvetlenül utalva az új gasztronómiai funkcióra, míg a másik kémény egy kültéri kemencéhez kapcsolódik, amely a külső térlefedés alatt helyezkedik el, lehetőséget teremtve szabadtéri főzésre és sütésre. Ezek a kémények egyfajta keretes beépítést alakítanak ki, vizuálisan összekapcsolva a régi és új épületrészeket, miközben az épületegyüttes ipari múltjára is visszautalnak. A kémények az új kolbászkészítő funkció szimbólumaiként jelennek meg, erősítve a központ gasztronómiai identitását.

Anyaghasználat és részletek

A tervezés során kiemelt figyelmet kapott az anyaghasználat: a meglévő épületek karakteres téglaarchitektúrája megőriztem, az új épületrészek üveg, acél és beton felületei ipari esztétikát kölcsönöznek. A kémények anyaga fekete égetett tégla, amely egységet teremt a meglévő téglaépületek és az új sötét acélszerkezetek között. Ez az anyaghasználat lehetővé teszi, hogy a terv tiszteletben tartsa az épületek történelmi jellegét, miközben kortárs építészeti megoldásokat alkalmaz. A fekete égetett tégla kémények különösen fontos szerepet játszanak ebben az egységteremtésben, vizuális hidat képezve a múlt és a jelen között.

Városi kontextus

A terv nem csak az épületegyüttes megújítását célozza, hanem annak városi szövetbe való jobb integrálását is. Ennek elemei egy új ÉNy-DK irányú közlekedési tengely kialakítása, amely összeköti a környék gyalogos rendszerét, a közeli zöldterületek fejlesztésével egy összefüggő zöldfelületi rendszer létrehozása, valamint a szomszédos benzinkút és hipermarket által okozott bezártság érzet csökkentése. A terv sikeresen megoldja azt a kihívást, hogy egyrészt elfordul a környező hipermarkettől és benzinkúttól, befelé fordulva egy intim, gasztronómiai élményekre összpontosító teret hozva létre, ugyanakkor nyit a környező zöldfelületek felé. Ez a kettős megközelítés lehetővé teszi, hogy a Kulináris Központ egyszerre legyen védett, kellemes környezet és a városi szövet szerves része.

Kesjár Ákos Mihály