Megvételben részesült a 1. sorszámú pályamű,
szerzői: Lévai Tamás, Jószai Ágnes, Árva József
Várfürdő
A Várfürdő megnevezés magában hordozza a karakterét alakító két legfontosabb tényezőt.
Vár
A vár és környezetének műemléki együttese erős építészeti karakterrel bír, a körülötte kialakuló park közvetítő közeg a városszövet irányába. A növényzetnek, a tájnak fontos szerepe van, hogy a léptékében erősen eltérő épített környezeti elemeket egységbe hozza vizuális és kulturális értelemben egyaránt. Megvan az esély, hogy létrejöjjön egy kultúrtáj. Ehhez a vízióhoz kapcsolódik a fürdő komplexuma a maga erősen heterogén karakterű épületeivel, nagyon szép parkjával, fáival, virágaival.
Fürdő
A fürdő műfaja önmagában szerteágazó, sokrétű, nem egységes világ. Identitását keresve bugyrokat lelünk, melyek kitágulnak, összeszűkülnek történelmi távlatban szemlélve. Maga az élményfürdő fogalma is alakulóban van, nem kristályosodott ki annak ellenére, hogy korántsem tekinthető új jelenségnek. Műfaja azokhoz a korokhoz köthető melyekre a társadalomi jólét jellemző, tehát egyfajta indikátor szerepű, magán hordozza a kor lenyomatát.
Az építészeti sokféleségben a fürdő fizikai elemei jelentették az állandóságot, az értéket. A víz, a fény, a pára, a hangok. Ezek az építőelemek teremtenek egységet a formai, stiláris forgatagban történelmi kortól függetlenül.
Mikor a minőségi fürdőzést szeretnénk megteremteni, ma ugyanazokat az alapelemeket használjuk, mint a letűnt korok építői. Ebben a közösségi hangos játékosság és az elvonuló pihenés egyaránt megfér. Amikor arról beszélünk, hogy ezek ne zavarják egymást, ott a hang szerepét emeljük ki, s olyan tereket képzelünk el, melyek akusztikailag lehatároltak. A nagy befogadóképességhez viszont nagy egybenyitott terek szükségesek. E kettősséggel kell egyensúlyozni.
A fény természetes játéka akkor érhető el, ha szabadtéri viszonyokhoz hasonlóan fentről érkezik, így képes a vízben életre kelni. A víz tükröződése szintén a vertikális elemeket erősíti, miközben önmaga vízszintes marad. A víz mozgása képes ugyan igazi vertikális dinamikára, ez azonban a fürdő körülményei között játék csupán. A pára viszont nagyon erős elemmé válhat, mert jelenlétét a fénykülönbség, a becsapódó fénysugarak felerősítik.
A tervezett bővítés külső karakterét a műfaji sajátosságokon túl a hely adottságai határozták meg; a Lovarda tömbös, hangsúlyos jellege és a lapostetős lepényszárny semleges egyszerűsége mellett újabb tipológiai elem nem hiányzik, épp ellenkezőleg, ezeket kell összerántani egy egységbe. Az értékes fák kijelölték az építés helyét, az épület körbeöleli a fatörzseket. A magastetők segítenek a tágabb épített örökség léptékére bontani a nagy funkcionális egységet. A funkcionális szétválasztás után a szervező erő egy olyan központi udvar, mely keretezés a várak, udvarházak világát idézi. Az udvar magába forduló egységet képez, s helyi mikroklíma megteremtésével ősztől tavaszig megnyújtja a kint tölthető órák hosszát.
A gyógyászat funkcionális leválasztásának helyét a korábbi bővítés burkolatváltása határozta meg, így arányosabbá vált a meglévő hosszú homlokzat és saját udvart hozott létre.
A fürdő belső terében a lebontást a kulturálisan jól beazonosítható boltozatos terek hivatottak megoldani. Boltozat itt nem tektonikai elem, hanem a fokozatosan feltáruló, felfedezésre csábító téri bugyrok megfogalmazása. Szerepe a központi térben nem csupán a boltozat, hanem annak a téri kibővítése egy teljes ellipszoid alakú térben, ahol a negatív test tengelyének megdöntésével a különféle vertikális vizes attrakciók egységes építészeti megjelenésre adtak lehetőséget a térélményen túl. Az ellipszoid ferde felülete - mint egy negatív szobor - játékra termett, adja a különféle csúszdák, vízköpők, vízesések helyét.
E zárt mag folyosó közbeiktatása nélkül akusztikailag határolja le az élményfürdő többi bugyrát. A mellék terek kupolái már hangsúlyozottan sátor szerepűek, az ívek elvágottak, nem érnek le a földig, lebegő hatásuk jelzi mai építéstechnológiai szerepüket; nem követ, mint építőanyagot rejtenek, hanem gépészeti rendszereket.
Az általános fény a kupolás terekben felülről, opeion-szerűen érkezik, - pára- és hőtechnikai okokból - kettős héjon keresztül, illetve a központi tömb körüli hasítékon át. A függőleges üvegfelületek a személyes, intim terek kitekintési helyeit jelölik ki.
A régi és új gyógyászati szárny között létrejövő udvar herba-kert, ahol a pihenésen túl a tanösvény azokat a gyógyfüveket mutatja be, melyeket a gyakorlati terápiákon használnak.
Anyagok
A fürdő külső kérge homogén, a kemény vakolatokhoz közel álló fehércementes csiszolt vasbeton, a belső kéreg tört üvegmozaik, nagy fugamérettel úsztatva, síkra fugázva.
Tartószerkezet
A fürdő kupolás vasbeton teherhordó szerkezetű, a galéria szintmagas együttdolgozó doboz szerkezet. Ez alatt vasbeton födémek, a földszinten hagyományos vasbeton merevítő és tartó falakkal.
Gépészet
A fürdő légtechnikai és vízgépészeti rendszere az alagsorban kapott helyet. Az elhasznált levegőt a kupolák legmagasabb pontján rejtetten lehet összegyűjteni, a kettős kupolán belüli szerelőtérben rejtetten, de a méretek miatt szerelhető, hozzáférhető módon lehet elvezetni. Padlófűtés és légfűtés vegyesen használható.
Amennyiben szükséges, a gépészeti alagsor külső aknán keresztül is megközelíthető.
A gyógyászat, irodaszárny gépészeti berendezései a tetőtérben kaptak helyet.
Az épületegyüttes fűtését, melegvízellátását a termálvízet hasznosító hőcserélővel javasolt megoldani.
A kétrétegű szerkezet hőtechnikailag kedvező a passziv energiadazdálkodás szempontjából.
Akusztika
A zárt, kis medenceterek hangosítására a szerelő téren keresztül van mód. A légtechnikai perforáción keresztül a kupolás terek mögötti puffer zónák hanglágy anyaggal kibélelve hangelnyelőként szolgálnak, ez és az aszimmetrikus szerkesztés ellensúlyozza a visszhangosságát.
Elektromosság
Az interaktív játszótér erős- és gyengeáramú rendszerére külön kapcsolóhelyiség van, illetve a szerelőtereken keresztül vezethetők a kábelek.