Ha a diákok alakíthatnák Pécs városát

A KultúrAktív Egyesület szervezésében, „Alakítsd a városod!” projekt címen pécsi diákok gondolkodtak azon, hogy miként tehetnék szebbé és a fiatalok számára is élhetőbbé a város köztereit. A projekt nyomán létrejött kiállítás a diákok ötleteit, olyan köztéri beavatkozásaik vízióit mutatja be, amelyek a számukra fontos helyszínekre és hétköznapi problémákra reflektálnak. 

Alakítsd a városod! – kreatív városi beavatkozásokra bátorító iskolai programsorozat pécsi diákok körében

Az Alakítsd a városod program 2015 október-novemberben zajlott Pécsett, a kultúrAktív Egyesület lebonyolításban (programvezető: Tóth Eszter), Pécs megyei jogú város Önkormányzatának támogatásával, a Városi civil pályázat 2015 keretében. A részvételi tervezésre irányuló kompetenciák fejlesztését célzó program során hét iskolában összesen kilenc foglalkozásra került sor. Az iskolák Pécs különböző negyedeiben helyezkednek el, eltérő szociális hátterű tanulókkal. A foglalkozásokon 180 diák 35 köztéri beavatkozás ötletét dolgozta ki, amelyek közül 15-öt mutat be a kiállítás. Az ötletek a pécsi diákok által megélt város különleges olvasatát nyújtják. Megmutatják a tizenéves korosztály számára fontos, vagy érdekes városi helyszíneket, és rávilágítanak az ott megnyilvánuló, a fiatalok hétköznapi életét befolyásoló problémákra. Az ötleteket elemezve kirajzolódnak a fejlesztés lehetséges irányai és fókuszai: találkozóhelyek, zöldfelületek, közlekedés, társas interakciók, kreativitás, kommunikáció.

Az Alakítsd a városod projekt

Első lépésben iskolai foglalkozásokra került sor. A foglalkozások célja az volt, hogy játékos módon ösztönözzük a pécsi fiatalokat a városi terek alakításában való tevékeny és konstruktív részvételre. Minden iskolában egy dupla óra állt rendelkezésünkre. Bevezetésképpen arról beszélgettünk a diákokkal, hogy szerintük milyen tényezők alakítják egy város életét, illetve kinek a feladata a közterek alakítása. Ezután az előző években a kultúrAktív Egyesület által kifejlesztett ParticiPécs társasjátékkal játszottak a diákok. A diákok megismerhették és kipróbálhatták a játék biztonságos keretein belül azokat a cselekvési mintákat, melyek segítségével kis léptékű beavatkozásokkal alakíthatják a várost a különböző igényeknek megfelelően. A foglalkozás zárásaképpen a diákok maguk terveztek köztéri beavatkozásokat egy általuk választott helyszínre. A tervezést 3-4 fős csoportokban végezték, ötleteiket szabadon választott technika segítségével rögzítették, és a foglalkozás végén egymásnak prezentálták.

ParticiPécs

A ParticiPécs városfejlesztő társasjátékot a kultúrAktív Egyesület pécsi középiskolás fiatalokkal és fiatal szakemberekkel közösen fejlesztette ki 2014-ben. A játék alapja Pécs városa, kerettörténete pedig maga a valóság. Vajon hogyan tehetjük jobbá, élhetőbbé és érdekesebbé a saját lakókörnyezetünket? Hogyan tudunk részt venni a város alakításában? Akárcsak a való életben, a játékban is számtalan lehetőség nyílik erre: a játékosok fákat ültethetnek, utcabútorokat, parcellát bérelhetnek a közösségi kertben, utcafesztivált szervezhetnek, és eközben együtt gondolkodnak városfejlesztésről és közösségi életről.

A program során a játék kiválóan alkalmasnak bizonyult arra, hogy oldja a középiskolások és a passzív és sztereotípiákkal terhelt viszonyát a lakókörnyezethez. A játék első lépésben információkat és ötleteket adott ahhoz, hogy civil városlakóként hogyan alakíthatják a mindennapjaikat alapvetően befolyásoló fizikai környezetüket. Az újonnan felismert lehetőségek felszabadították kreativitásukat, és ez impulzust adtak a konkrét beavatkozások tervezéséhez.

A kiállítás

A diákok ötletei közül a 15 legjobbnak ítélt munkát kiállításon mutatták be a program szervezői a pécsi Civil Közösségek Házában, 2016 január 7-14 között. Az installáció pécsi építészek és grafikusok önkéntes munkájával valósult meg. A meglévő állapotot ábrázoló fekete-fehér fotók elé helyezett plexilapon színes grafikával jelentek meg a diákok által tervezett beavatkozások, a hátteret alkotó fotó és a tervet tartalmazó átlátszó fedlap együtt mutatta az elképzelt ideális állapotot. Az így megjelenített ötleteket szakmai zsűri bírálta el, és a városlakók is szavazhattak a nekik leginkább tetsző ötletre. A zsűrit Csaba Ders, főépítész, Horváth András, Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöke és Gyergyák János, a PTE PMMIK, Urbanisztika Tanszék adjunktusa alkották. A szakmai zsűri a Művészeti Gimnázium által az iskola környékére tervezett madáretetőket ítélte megvalósításra alkalmasnak, míg a közönség az alagút tetején kialakítandó romantikus találkozóhely kialakítására voksolt. A Művészeti Gimnázium több projekttel is szerepelt a kiállításon, céljuk az iskola jelenlétének aktív megmutatása volt valamilyen, a környéken megjelenő vizuális üzenet formájában. A szakmai zsűri további hét ötletet sorolt „megvalósításra javasolt” kategóriába, ezek közé tartozik például a szociális helyzet szempontjából a spektrum másik végpontján elhelyezkedő, kizárólag hátrányos helyzetű, roma gyerekek által látogatott iskola projektje, akik az iskola környékén található elhanyagolt területet, a kutyafuttatót szeretnék focipályává alakítani. A főépítész különdíjjal jutalmazta a Rákóczi útra tervezett gerilla kerékpárutat.
A legjobbnak ítélt és a legtöbb szavazatot kapó ötletet 2016 tavaszán a kultúrAktív Egyesület a diákokkal és a PTE Műszaki és Informatikai Kar építész hallgatóival közösen valósítja meg. Továbbá tervek színvonalát látva a helyi döntéshozók és építészek több ötlet megvalósulását is szívesen látnák, támogatnák, és buzdítják a megvalósításra javasolt ötletek kidolgozóit a köztéri beavatkozások létrehozására.

Eredmények, következtetések

A diákokkal folytatott bevezető beszélgetés többnyire azt az eredményt hozta, hogy a fiatalok nem érzik a helyüket és szerepüket a várost alakító folyamatokban. A városi közterek kialakítását a városvezetés, illetve meglepő(?) módon Orbán Viktor feladatának tartják. Sem késztetésük, sem információik nem voltak a saját esetleges lehetőségeiket illetően. A részvétel lehetőségeit bemutató társasjáték gyorsan és közvetlen módon indította be a fantáziájukat és az aktivitásukat. Ötleteik életképességét jelzi, hogy a 15 kiállított munka közül a zsűri végül hetet tartott megvalósításra méltónak, amelynek közösségi kivitelezésére bátorította a tervet megalkotó iskolákat. Az ötletek nyomán kirajzolódott, hogy melyek Pécs közösségi fejlesztésre szoruló területei, ebben a diákok nagy egyetértést mutattak. A felnőtt városlakók által is elhanyagoltnak érzett park, a Kodály központ és a Zsolnay negyed közvetlen szomszédságában található Balokány liget mellett a főtér, a színház előtti tér, az alagút teteje, és a buszvégállomás magától értetődő terepet kínáltak a beavatkozáshoz, melyek között az utcabútorokon túl üzenőfalak, graffiti felületek utaltak a tervezők életkorára és igényeire. Preferált helyszínnek bizonyult az iskolák környéke, a praktikus ötleteken túl (lépcsők, rámpák, korlátok) itt is megnyilvánult a fiatalok kreativitása, például a lakótelepi parkokban a fákra rögzített, egymáshoz közel elhelyezett ücsörgő hinták formájában, melyek a lakók ismerkedését tudnák hatékonyan szolgálni.

Több ötlet a városi élet szociális vonatkozásaira fókuszált, akár egészen konkrét formában, mint a plázában megrendezendő flashmob, de olyan áttételes módon is, mint a főtéri teaosztás pécsi infokat ábrázoló bögrékben, amely a vidékről bejáró diákok beilleszkedéséhez nyújtana segítséget. A plázához vezető bicikliút kialakítását egy gerillaakció során kivitelezett úttest-festéssel próbálnák meggyorsítani. Az egyes iskolák saját konkrét igényeikre is igyekeztek megoldást keresni, ilyen volt a már említett két nyertes terv, amely jól mutatja, hogy mekkora különbségek vannak még az azonos életkorú diákok igényei között is, ha a szociális körülményeik nagyon különbözőek. A művészeti középiskolások számára a tevékenységük kommunikálása tűnt fontosnak, e célt szolgálná az általuk tervezett madáretetők kihelyezése, vagy másik tervük, az iskola buszmegállójának kifestése. A városszéli hátrányos helyzetű gyerekek álma sokkal prózaibb: egyszerűen élhető közterület a bezárt aknához vezető senkiföldjén.





Az iskolai program megmutatta, hogy rengeteg kihasználatlan szellemi potenciál rejlik a fiatalok kreativitásában, a kiállítás – melynek megnyitóján a városi döntéshozók is részt vettek - pedig arra példa, hogy ez a potenciál könnyen becsatornázható lehet a város alakításának folyamatába.

Program adatai:

Foglalkozásvezetők: Tóth Eszter, Tóthné Pfaff Éva
Önkéntesek: Borbás Renáta, Borbás Réka, Divéki Lili, Gál Bence, Mózes Anett, Zilahi Péter
Látványtervek: Borbás Renáta, Borbás Réka
Installáció: Zilahi Péter
Szöveg: Tóth Eszter
ParticiPécs játékfejlesztők: Garamvölgyi Róbert, Gyergyák János, Herner Ákos, Ignácz Dávid, Katona Réka, Nagy Csilla, Németh Réka, Orcsik Dávid, Plutzer Anikó, Schillinger Laura, Tóth Eszter
ParticiPécs grafika: Sirály Dóri
Fotó: Hegyi Júlia Lili
Szakmai zsűri: 
Csaba Ders, főépítész
Horváth András, Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöke
Gyergyák János, PTE PMMIK, Urbanisztika Tanszék adjunktusa

Az Alakítsd a városod! program Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával valósult meg, „Városi civil pályázat 2015” keretében.

Az ütemezés: 

2013. szeptember 2014. május: ParticiPécs játék fejlesztése, majd tesztelés
2014. szeptember 2015. február: kreatív kiegészítő fejlesztése, foglalkozások megtervezése és tesztelése
2015. március: ParticiHét

2015. október - november: Alakítsd a várost! foglalkozások
2015. január 7 - 14. Kiállítás a Civil Közösségek Házában 

Kapcsolódó anyagok:
Fókusztémák (fileok közül letölthető)
Kiállított ötletek leírása (fileok közül letölthető)
A diákok ötletei a program facebook oldalán.