Háborúból merítkezni? Lina Ghotmeh építészete
Milyen építészet születik egy háború dúlta és romokkal teleszőtt területen? Milyen örökséget hordoz magában az az építész, aki épület csontvázak, golyó lyuggatta házfalak között nő fel? Lina Ghotmeh a pusztításban találta meg a jövőt, az ő építészete ebből virágzik.
Lina Ghotmeh beleszületett a polgárháborús Libanonba. A romok, az egykor dicső, de a jelenben elpusztult emlékek egészen fiatalkora óta magával ragadták, mindig is – ahogy ma is – az ok-okozati kapcsolatokat kereste, hogy hogyan alakította a múlt a jelent. Építészetében éppen ezért egyszerre van jelen a régészet, a művészet, a hely és az idő. Hogyan képes a természet emberibbé tenni a városokat? Mi egy adott épület vagy hely története? Hogyan képesek belakni az emberek a nagy struktúrákat? Egyáltalán, ezek a monumentális épületek hogyan viszonyulnak az emberekhez? Legyen szó kis- vagy nagyléptékű munkáról, múzeumról, étteremről vagy éppen városfejlesztésről, ezeket a kérdéseket teszi fel, miközben keresi azokat a megoldásokat, melyekkel élhető jövőt építhetünk.
Lina Ghotmeh számára milyen ez a jövő? Élettel teli. Az elhagyatott területeket, a lebombázott épületek helyén tátongó űrt élettel tölti meg. Anne Hidalgo, Párizs polgármestere az egész városra kiterjedő fejlesztést kezdeményezett 2015-ben, melynek célja egy zöld, emberközpontú, a jövő generációi számára is élhető város kialakítása, párizs újjáalakítása (Reinventer Paris). A projekt részeként Lina Ghotmeh egy elhagyatott vasútállomást és annak környékét gondolja újra kollégáival, melynek részeként egy olyan 13 emelet magas, fából készült magasházat terveznek, amely behozza a mezőgazdaságot a városba. Az épületben lehetőség lesz vetni, termeszteni, aratni, feldolgozi az alapanyagokat, mindennek a tudatosság, a figyelemfelhívás és a fenntarthatóság a célja. A városi farmon túl a tervek szerint piac, étterem, közösségi terek, koncerthelyszínek és a helyi termelők számára fenntartott lakások kapnak helyet az épületben. S mivel az élelmiszerelőállítástól a -feldolgozásig minden egy helyen van, jó példa a hulladékmentes gazdálkodás és az ökológiai lábnyom csökkentésére is. A projekt várhatóan 2022-re készülhet el.
A városi farm mellett szülővárosában, Bejrútban is egy olyan lakóépületet tervez, amelyben a természetnek szenteli a főszerepet: az épület különböző szintjein megjelenő fákon túl a homlokzat borítása a földet idézi. A Stone Garden egy olyan környezetből nő ki, ahol a polgárháború vagy a város egykori építészeti emlékét elhomályosítják – vagy helyét teljesen átveszik – a csupaüveg, csupabeton toronyházak, melyek otthont leginkább a lakosság egy vékonyrétegének biztosítanak. Ezeket az épületeket falakkal, kamerákkal és biztonsági őrökkel „védik", külön világot alkotnak, melybe a halandó városlakónak nincs bejárása. A jelenleg kivitelezés alatt álló Stone Garden pontosan ennek ellentettje. Sőt, a megfizethető lakások mellett az épületben egy galéria is helyet kap, ami mindenki számára látogatható lesz. Hiszen mi értelme megállás nélkül úgy építeni, hogy azzal csak egy bizonyos réteg jár jól, de az emberek, a környezet és maga a város igazából nem?
„Az építészet, az építész folyamatosan kérdez. Kritikai szemmel és kíváncsisággal kell szemlélnünk a világot. És közben azzal is tisztában kell lennünk, hogy szinte bármikor a hatalom és a politikai ideológiák eszközévé válhatunk. Meg kell találnunk a helyes utat és sosem felejthetjük el, hogy azzal, hogy tervezünk, építünk, megoldunk egy helyzetet, újat generálunk. Valamit, ami hatással van az ember és természet, ember és ember közötti kapcsolatokra."
Lina Ghotmeh építészetét a francia és a libanoni kultúra, a háborús emlékek sajátos keveréke formálja. Bejrútban és Párizsban tanult építészetet, később az École Spéciale d’Architecture intézményén adjunktus is volt. Egyetemi évei után olyan építész irodáknál dolgozott, mint az Ateliers Jean Nouvel vagy a Foster & Partners. 2005-ben megnyerte az Észtország új Nemzeti Múzeumára kiiírt pályázatot, mely után 25 évesen megalapította első irodáját (DGT Architects) Dan Dorell és Tsuyoshi Tane építészekkel közösen. A világ figyelmét 2016-ban hívta fel magára, amikor az elkészült épülettel 2016-ban megnyerték az AFEX Nagydíjat, majd 2017-ben Mies Van der Rohe-díjra is jelölték. A múzeumot pedig azóta is az avantgárd építészet szimbólumaként tartják számon. Jelenleg a Lina Ghotmeh – Architects vezetője, de tervezői praxisa mellett előadások, konferenciák és workshopok kötődnek a nevéhez.
„Építészként tudnunk kell máshogy gondolkodni, új helyzeteket adaptálni, képesnek kell lennünk arra, hogy a gondolatainkat mások számára átadjuk, érthetővé tegyük. Nem válthatjuk meg a világot, de hiszem, hogy építészként képesek vagyunk a mindenki számára egyaránt elérhető, boldogsággal és élettel teli tereket létrehozni."
Fürdős Zsanett
Sorozatunkban azokat az építészeket, várostervezőket, táj- és belsőépítészeket mutatjuk be, akik úttörőknek számítanak szakterületükön, akik az élhető városokban, az élhető terekben és az emberekben hisznek. Akik sosem szűnnek meg a jelen és a jövő kihívásain gondolkodni és ezekre megoldást találni. Azokat, akik munkássága, élete inspiratívan hat ránk – ám ebben a sorozatban most a nőké lesz a főszerep.
Címlapfotó: Lina Ghotmeh – Architecture
