Hajóállomás és csónakház terve — Győr

Román László diplomamunkája, 2008.
Széchenyi István Egyetem (Győr), Műszaki Tudományi kar
Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet
Építészmérnök egyetemi szak

Magyarország, de annak is az észak-dunántúli része vizekben gazdag. Számtalan folyó szeli át a vidéket, míg leér a kisalföldi síkságra, és annak a legmélyebb pontjába, Győr városába. Itt találkozik a Mosoni-Dunával a Rábca, a Rába. A kedvező fekvésű, régen gazdag vízi életű város ma arra törekszik, hogy visszahozza medrébe és polgárai tudatába a folyókat. A hajóállomás terve a már elkészült folyószabályozással és annak hatásaival számol.

Telepítési koncepció
A víz felől érkezve legyen messziről észrevehető. A partról érkezve – akár a sétányról, akár a belvárosból – legyen az épület izgalmas. A hajóforgalom Győrben újjászülető közlekedési eszköz, mind ennek, mind pedig a rendbehozott vízi életnek az állomása kell legyen az épület. Az épületből jól látható legyen a víz, az érkező és induló hajók. A várakozással töltött idő legyen felkészülési idő a vízi útra. Az értékes, patinás óváros közelsége és a terület rejtőzködő park jellege, hamar megértette velem, hogy az épület telepítésének a legfontosabb eleme a meglévő helyszín hangulatának megtartása. Rálátás a Káptalandombra, onnan a folyóra.

A másik szempont, mely a funkcióból ered, az volt, hogy amennyire lehet, a vízhez közel helyezzem el az épületet. Ez utóbbi kijelölt egy vonalat, amelyen „csúszkálhat” az épület a megfelelő helyet keresve. Tudatos építészeti döntés volt, hogy az épületnek nem kell épületnek látszódnia. Ebben a parkban az épület a Hittudományi Főiskola és a várfal, a háttér Győr legjellegzetesebb sziluettje a székesegyházzal és a csonka toronnyal. Az ezeken kívüli ember alkotta tárgyak, tereptárgyak, melyek közül a legmarkánsabb a folyópart terméskőből kirakott partfala. E két felismerés eredőjéből következett az épület tömege, mely ebből a jelenlévő, de nem harsogó folytonos partfalból nől ki, gyűrődik, hajlik, mint egy szalag.

Működés
A vízszinti csónakház elárasztható, szerepe fontos az épület felúszás elleni védelmében. A földszinti váró- és fogyasztó teret árvíz idején víznyomás álló ajtó védi. A bejárat, amely mind az alsó, mind pedig a felső sétányról elérhető, összeköti őket. Az épület, beleértve a tetőteraszt is, használatban is szervesen a parkoz, sétányokhoz kapcsolódik. Az épület helyszíne, állomása a vízi túráknak, hajóutaknak.

Megjelenés
A külső és belső anyaghasználatot egyaránt az egyszerű anyaghasználat és részletmegoldások jellemzik. A terek tiszták, a változatosságot a beáramló fény játéka, a folyó látványa biztosítja.

Román László diplomamunkája, 2008.
Széchenyi István Egyetem (Győr), Műszaki Tudományi kar
Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet
Építészmérnök egyetemi szak

Konzulens: Zsuffa Zsolt
Opponens: Bach Péter