Hamarosan megkezdődhet az MTA székház felújításának első üteme
Friedrich August Stüler fővárosunkba tervezett munkáját a KÖZTI újítja fel, mely során a homlokzat elemeit restaurálják, visszakerülnek a szfinxek is az épület tetejére. A projekt magában foglalja a főépület és az MTA Könyvtár és Információs Központ épületének egybenyitását is.
A több mint fél évszázados hagyományokra visszatekintő KÖZTI már korábban is dolgozott együtt az MTA-val, például a ´80-as években, a könyvtár átalakítások, illetve az udvarsarok beépítése kapcsán.
Kelemen Bálint, a KÖZTI projektvezető építésze hangsúlyozta: "a KÖZTI számára megtisztelő feladat, hogy visszatérő szereplője lehet a Magyar Tudományos Akadémia megújulásának. Az elkészült tervek alapján az épület külső megjelenésében is megegyezik majd az ikonikus szfinxekről is jól ismert eredeti állapotával, illetve az épületegyüttes minden elemében meg fog felelni a XXI. század elvárásainak is."
A projekt magában foglalja a főépület és az MTA Könyvtár és Információs Központ épületének egybenyitását (amely egybecseng a XIX. századi tervezési alapgondolattal is). Emellett a tervek a térszín alatti bővítéseket, valamint a Magyar Tudományos Akadémia kincseit bemutató, állandó kiállítási tér megújítását is tartalmazzák. A tervezett felújítás további fontos eleme, hogy a teljes gépészeti, energetikai felújítást a KÖZTI megújuló energiaforrások bevonásával tervezte a műemléki értékek teljeskörű megóvása mellett. A terveket a Magyar Tudományos Akadémia több ütemre bontva tervezi megvalósítani.
Az 1865-ben átadott épületen legutóbb az 1950-es években végeztek funkcionális átalakításokat és azokat követő rekhabilitációs munkákat, a kor akkori színvonalára emelve az épület elektromos és gépészeti rendszereit. Az elmúlt években egyre több olyan probléma jelentkezett, amelyek elodázhatatlanná teszik a megújítást. A felújításra az épület minél teljesebb körű használata, illetve a lassan 200 éves neoreneszánsz palota értékeinek megóvása érdekében is szükség van.
A Duna-part egyik leglátványosabb architektúrája komoly viták keresztüzében született. Tulajdonképpen ennek az épületnek a stíluskérdésével foglalkozott úgy igazán először a közvélemény is. Az MTA székházának külleme a nemzeti stílust kellett volna a magyarok szerint prezentálnia, Szkalnitzky Antal építész volt hát, aki a sajtóban is felvetette azt a jogos kérést, hogy itt mindenképpen nyílt tervpályázatot kell meghirdetni. A nemzeti stílus meghatározása vált tehát témává ezen középület megtervezésével egyidőben, a tervpályázaton pedig sok válasz született erre – közülük Henszlmann Imre, művészettörténész, építész és régész szinte tényként jelentette ki, hogy a neogótikus stílus tudná képviselni leginkább a magyar identitást.(Heinrich Ferstel például ilyen stílusban indította pályaművét.) Azonban az építési bizottság tagjai végül elvetették e tervpályázat munkáit és meghívták Leo von Klenze bajor királyi építészt és Friedrich August Stülert, Poroszország neves építészét, aki többek között például a berlini Neues Museum terveit is készítette. Így esett hát, hogy a nemzeti öntudat egyik legszimbolikusabb épületét végül mégsem magyar építész tervezte.
