Hátizsákos turizmus műemlékben
A szentendrei volt Nagy-kúria átalakításához készített koncepciót Borbás Péter DLA. A hátizsákos turizmust kiszolgáló szálláshely mellett magas komfortfokozatú szobák, vendéglátó egység és egy rendezvényterem is helyet kaphat a műemléki védett épületben, amely egyelőre befektetőkre vár.
Szentendre Város Önkormányzata 2014-ben meghívásos pályázatot hirdetett a Bükkös-patak partján álló egykori Nagy-kúria, majd 1941-től leventeotthonként, az államosítás után rendelőintézetként működő épület új hasznosításához kapcsolódó koncepció tervének elkészítésére. A turisztikai célú funkció fő pillére a hátizsákos turizmust kiszolgáló szálláshely kialakítása, kiegészítve magasabb komfortfokozatú szobákkal, vendéglátó egységgel, külön üzemeltethető nagyteremmel.
A nyertes pályamű tervezése során fő hangsúlyt kapott a Bükkös-patak felőli bezárt helyzet oldása, amelynek elsődleges eszköze a jelenlegi szűkös lépcső megnyitása szélesedő tereplécsővel, valamint az alagsori helyiségek kávézóként történő hasznosításával.
A fő funkcionális egységeket a következőképpen helyeztem el: az alagsori szinten kapott helyet a kávézó kiszolgáló tereivel valamint egy klubteremmel, egy külön bejárattal megközelíthető nagyterem, valamint a meglévő pincerendszer külön bejárata, amely adott esetben összenyitásra kerülhet a nagyteremmel. Ezek a funkcionális egységek a Bükkös-patak gyalogos forgalmára orientáltak.
A földszinten, a délnyugati oldal felől kapott helyet a szálló főbejárata, amely így a gépjárművekkel könnyen megközelíthető udvarra nyílik. A földszinten található a hall, a reggeliző, a magasabb igényszintű, külön fürdőszobás szobák, valamint a melegítőkonyha. A hallhoz kapcsolódó lépcsőház lehetővé teszi az alagsori funkciók megközelítését is.
A tetőtérben találhatóak a nagyobb, emeletes ágyas "hátizsákos" szobák közös vizes blokkal, igény esetén közösségi térrel, valamint a gépészet.
A tervezés során a megvalósítás szakaszolhatósága kiemelt fontosságú volt, ezért a nagyterem az épülettől függetenül került a terepszint alá. Ennek a funkciónak egy alternatív elhelyezési lehetősége lehet a telekbe beékelődött szép arányú, tégla trafóház, amennyiben lehetőség nyílik az elavult technológia lecserélésével szabaddá tenni az épületet.
Az épület külső tömegképzése nem változik, a jelenlegi tetőtéri kubatúra lehetővé teszi a padlástér használatát. A műemléki védett épület homlokzatait minimális mértékben alakítják át, a vakolatarchitektúra és a színezés helyreállításán és a funkcionális igényeknek megfelelő csekély módosításán kívül gyakorlatilag nem változnak. A beépített tetőtér lazán szerkesztett, síkban tartott tetőablakokkal nyílik meg a város és az udvar felé.
A nyertes pályamű sorsa egyelőre tőke és befektető hiányában lebeg, de remélhetőleg előbb-utóbb hasznosításra kerül Szentendre e jobb sorsra érdemes épülete.
Borbás Péter DLA
