Helyreigazítás másképp - Eltér István levele

Eltér István, a Fővárosi Tervtanács mb. elnökének véleménye a Foster terv tervtanácsi határozatával és az azt követő eseményekkel kapcsolatban.

A Belváros vitájához nem kívántam hozzászólni. Most mégis megteszem, mert az ügynek személyes résztvevője voltam, tervtanácsi tagként. Úgy érzem, hogy a vita sok helyen félrecsúszott. A vita nagy hangzavarában sokan kaptak  hideget-meleget érdemtelenül.

Így járt többek között a befektető (Csipak Acquisition) aki az elmúlt fél évtizedben már bizonyította kiváló fejlesztő tevékenységét, hogy amit a Belvárosban tett ( Fashion Street és a Deák Ferenc utca 15. sz. átépítése) az mintaértékű.

Így járt a tervező (Sir Norman Foster), akinek irodái biztosan a világ legjobbjai közé tartoznak. Ehhez nem fér kétség.

Így járt a tervtanács és összes jelenlévő tagja, az is, aki hozzászólt, elmondta véleményét, az is, aki hallgatott.

A Tervtanácsok minimum fél évszázada működnek. Nem lenne jó, ha egy-egy hibás döntésért mindjárt a megszüntetésükért kiáltanánk. Ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel, mert a tervtanácsok legalább olyan fontos és nélkülözhetetlen intézményei szakmánknak, mint a Kamara, vagy a MÉSZ.

Most azonban tényleg történt néhány furcsaság, amely eddig nem fordult elő vagy nem volt szokásos.

1. Az összevont tervtanácsnak több, mint 100 tagja van, amelyből most viszonylag kevés tag lett meghívva. Különösen a téma fontosságát tekintve.
2. A tervtanácson a tervezők angol nyelven ismertették a tervet, ami szerintem elfogadhatatlan. (Függetlenül attól, hogy szinkrontolmács is volt.)
3. A tervtanácson két szavazás is volt. Az egyik un. név szerinti szavazás, ami addig még nem fordult elő tudomásom szerint. Nincs is rá szükség.
4. A tervtanácsi összefoglaló nem tükrözte pontosan az elhangzottakat, így még a jelenlévőkben is nagy bizonytalanságot hagyott. Vajon mind az öt tömb bontása szabad utat kapott, vagy csak három? Vagy mit jelent az, hogy úgy bontják az öt épületet, hogy „Gulyás Zoltán épületének szellemét megőrizve” készítik el a tervezők az építési engedélyterveket?
5. Ami igazán nem szokványos az Kálmán Ernő a MÉSZ elnökének „helyreigazítási kérelme”. Ő ugyanis tervtanácsi tag. Meghívó hiányában is bármikor részt vehet a tervtanács munkájában, nem kell a MÉK elnökének kérésére résztvennie. Egyébként sem jogosult két szervezetet képviselni sem Ő, sem más. A tervtanácsi tagok nem képviselnek szervezeteket, hanem pusztán felkért tagok vagy szervezetek által delegáltak és saját véleményüket közlik. Ha eljött, jól tette. Akkor pedig szavazhatott is. Szavazott is IGEN-nel... A helyreigazítás szövege pedig döntően az ellenkezője, mint amit az ülésen mondott. Ez a hangfelvétel alapján szó szerint így szólt.

Részlet a 2010. jún. 30-i tervtanácsi hangarchívumból; 1. napirend - Foster&Partners:

Kálmán Ernő, 2 ó 01’ 10’’:
„Csupán meg szeretném azt erősíteni, hogy a Belvárosban egy ilyen nagy beavatkozás – ugye nagyléptékű beavatkozás – rengeteg veszélyt rejt magában. És abszolút egyetértek a Finta Józsefnek az egész felvetésével meg felvezetésével, ez az egyik leglényegesebb kérdés, hogy ezt a kontinuitást hogyan lehet itt biztosítani. Tehát amikor öt tömböt építünk át egyszerre, azért az mindig egy jó nagy rizikó. Valóban el kellene gondolkodni azon, hogy a Gulyás-féle házat, esetleg a többi háznak az utalásszerű megjelenítését, hogyan lehetne integrálni ezzel a modern építészeti elemet és egy új gesztust a városba hozó Zeppelinnel, mire úgy gondolom, hogy a Foster iroda kellően avatott és felkészült, tehát a további tervezésnek a menete valóban mehetne ebben az irányban.”

Az új, általa kért helyreigazítás:

Az alábbi helyreigazítást kérem a MÉSZ és a saját nevemben a belvárosi Foster tervvel kapcsolatban:

A MÉK elnökének kérésére jelentem meg a tervtanácson mindkét szervezet érdekében, de nem mint meghívott és szavazati joggal jelen levő, így nem is szavazhattam, tehát téves ez az információ. Véleményemet azonban elmondhattam, amely lényege a következő:
A budapesti belváros értéke a folyamatosság s ez a folyamatosság példaértékű egész Európában.

Ezt képviseli a Petőfi Sándor utca, melynek megújítása érthető igény, valamint szükséges a belvárosi élet fellendítéséhez és a polgári fejlődés beindításához.

Ennek veszélyes eszköze a nagymértékű beavatkozás. A Foster iroda által készített tervet egy magas színvonalú ötletnek tartom, amelynek kidolgozása azonban nincs összhangban a belváros mértékével és morfológiájával. Ezért úgy vélem, a továbbtervezés során szükséges a koncepciónak az újragondolása és több lépésben történő jelentős átdolgozása a meglévő épületek megtartásával. Szükségesnek tartom értékalapú elemzés készítését, ami segítene abban, hogy társadalmilag elfogadott program jöhessen létre a belvárosban, megtartva a meglévő értékes épületeket, mely Budapest belvárosának jellegzetessége.

Ezen túlmenően elfogadhatatlan, hogy miközben a magyar építészirodák folyamatosan küzdenek a létükért, külföldi úgynevezett sztárok segítségül hívásával saját értékeinket degradáljuk ahelyett, hogy saját kultúránkat és értékeinket vigyáznánk, melyre a világ is elismeréssel tekint.

Kálmán Ernő DLA

Ezt nem lehet félreérteni és nem lehet helyreigazítani. Különösen az építészirodákra
vonatkozó teljesen ellentétes véleményt. A Tervtanácsok működésében a legfontosabb, hogy a tagok őszintén mondják el saját véleményüket a tervről. Semmiféle érdek ne vezérelje őket csak és kizárólag a szakmai szempontok és a minőség.

Nem értek egyet Dobai Jánossal sem. A Tervtanács tagjai – akikre igen nagy felelősség hárul minden döntésnél – ne szégyelljék magukat. Bátran és meggyőződésből mondjanak IGEN-t, vagy NEM-et, de azt vállalják. Vállalják később is. Legfeljebb, ha rájönnek, hogy nagyot tévedtek, mondjanak le.

Az egész problémahalmaz gyökere azonban nem itt van, hanem máshol keresendő: Nevezetesen Budapest közel másfél évszázados történetében mindig büszke lehetett városrendezési, városszabályozási terveire. Mert európai minőségűek voltak.

Most azonban nem. Az FSZKT illetve a KSZT-k alkalmatlanok a város korszerű és szakszerű fejlesztésére  és ameddig nem készül új, gyakran számíthatunk még hasonló botrányokra, vitákra.  ( Lásd: Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Zsidó Negyed átépítése, Közraktárak, Várnegyed pályázatai, Belváros, Bécsi utca – Szervita tér – Városháza projekt – Vörösmarty tér házai, stb.)

Budapest, 2010. július 21.

Eltér István
a Fővárosi Tervtanács mb. elnöke,
és a Központi Tervtanács tagja