Helyzetkép a budavári fejlesztésekről - beszámoló

Június 5-én délután a FUGA Breuer Marcell termében tartott rendezvényen Zumbok Ferenc kormánybiztos, Nagy Ervin országos főépítész és Potzner Ferenc vezető tervező ismertette a Budai Várral kapcsolatos két, közelmúltban lefolytatott közbeszerzési eljárás – a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciója és a Várkert Bazár rekonstrukciója – jelenlegi helyzetét. A hallgatóság részéről a legnagyobb kérdést továbbra is a megfelelő jövőbeli funkciók megtalálása és azok életképessége jelentette.

Június 5-én délután a FUGA Budapesti Építészeti Központ Breuer Marcell termében tartott rendezvényen Zumbok Ferenc kormánybiztos, Nagy Ervin országos főépítész és Potzner Ferenc építész-művészettörténész, vezető tervező ismertette a Budai Várral kapcsolatos két, közelmúltban lefolytatott közbeszerzési eljárás – a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciója és a Várkert Bazár rekonstrukciója – jelenlegi helyzetét. A megjelenteket Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara (BÉK) elnöke köszöntötte. A résztvevők száma alacsonyabb volt a hasonló témában tartott korábbi rendezvényekhez képest, amiben a kora délutáni időpont is szerepet játszhatott.

Zumbok Ferenc, a Budai Vár fejlesztésével megbízott kormánybiztos a Várnegyed hosszú távú koncepciójával kapcsolatban kijelentette, hogy „ez elsősorban nem építészeti kérdés”, hanem 15-20 szakma szoros együttműködésével valósulhat meg a jövőbeli teendőkhöz szükséges kiindulási alap megalkotása. A Várkert Bazár rekonstrukciójánál „a legfontosabb feladat a helyes és jó funkciók megtalálása”, amivel a jelenlévők nagy része is egyetértett, ám mint a későbbi ismertetésből kiderült, a határozott elképzelések mellett számos opcionális megoldás is szóba jöhet. Zumbok Ferenc szerint az Ifipark idetelepítése a múltban elhibázott döntés volt, a túlzott használat tönkretette Ybl remekművét. Viszont „ha nem lesz pezsgő élet, hiába csináltunk itt akármit” - meg kell tehát találni az ésszerű egyensúlyt, a történeti környezetet még nem károsító kihasználtság optimális mértékét.

Nagy Ervin országos főépítész a közbeszerzési eljárások építészeti véleményezéséről beszélt. A Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójára összesen két anyag érkezett: „az egyik invenciózusabb volt, a másik realistább”, valamint sok volt bennük a közös pont. Mindkét szakmai anyag színvonalas volt, a készítők arra a következtetésre jutottak, hogy a terület legnagyobb építészeti-városépítészeti problémáját a II. világháború utáni – nagyrészt a műemlékvédelem címén – végzett beavatkozások jelentik, amelyeket orvosolni kell. A Várkert Bazár rekonstrukciója kapcsán három anyag érkezett be – olyan irodáktól és tervezőktől, akik már korábban is foglalkoztak a területtel. Nagy Ervin kevesellte a pályázaton indulók számát – a feltételek azonban igen szigorúak voltak. A koncepciókat a kiírás szerinti funkcionális szempontok alapján rangsorolták, amiből a KÖZTI terve került ki győztesen.

Potzner Ferenc építész-művészettörténész – mindkét közbeszerzési eljárás nyertes vezető tervezője – a Várnegyed 25 éves fejlesztési tervével kapcsolatban elmondta, hogy a most készülő anyagot valójában egy „megvalósíthatósági tanulmánynak” szánják, amelyben a stratégiai alappontokat és fő irányokat kívánják lefektetni a jövőbeli beruházások számára. A koncepció az épületek tekintetében nem „kőbe vésett” funkcionális változtatásokat, hanem helyszínenként opcionális megoldásokat javasol, amelynek részleteit az építész korábban már több rendezvényen és az Építészfórumon is bemutatta. A közlekedés fejlesztése, a terület gyalogos megközelíthetőségének javítása, a mindent elözönlő „vásári parádé” kordában tartása, a turisták által bejárt terület „széthúzása”, a kínálat szélesítése és emellett a lakónegyed polgári jellegének megőrzése jelenti a legfontosabb feladatokat. A Várnegyed füzérbe rendeződő tereinek és környező épületeinek funkcióját az adott helyszín történeti és tárgyi hagyományához kell igazítani, a Palota monokulturális jellegét pedig lazítani, színesíteni szükséges. Számos európai főváros példája mutatja, hogy az egykori uralkodói rezidenciákat a vegyes használat tartja életben. Potzner Ferenc hangsúlyozta, hogy rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik a Várban, amelyekre alapozva „helyükön lévő, jó dolgokat kell létrehozni, amelyek idevonzzák a turistákat”, azonban nem szabad mindent feláldozni az idegenforgalom oltárán. A megalapozott, végleges terv és koncepció kidolgozásához kellő idő és további vizsgálatok (pl. közvélemény-kutatás) szükségesek, amelyekre a pályázat szűkös időtartama alatt nem nyílt lehetőség.

A Várkert Bazár rekonstrukciója a tervezett vári fejlesztések első és fontos üteme, ezzel kapcsolatban a tervező a közbeszerzési pályázatra készített szakmai anyagot ismertette, amely fő vonalaiban hasonló az Építészfórumon korábban bemutatott koncepcióhoz. Potzner Ferenc szerint a legfőbb kérdés az, hogy a Várbazár zárvány marad-e vagy integrálódni tud tágabb környezetébe; ehhez a közlekedési kapcsolatok fejlesztése stratégiai fontosságú, mind a Vár (sétányok, lépcsők, mozgólépcsők, kazamaták), mind Pest irányába (kishajójárat a Vigadó tértől). A rekonstrukció alapját az Ybl-féle koncepció maximális tiszteletben tartása és az ennek alárendelt, kiegyensúlyozott jövőbeli használatra való törekvés adja. Az eredeti állapot visszaállításához nagy segítséget nyújtanak a Kiscelli Múzeumból és a KÖH Tervtárából előkerült eredeti „leszámolási tervek” (Rechnungsplan), amelyek a mai megvalósulási terveknek felelnek meg. A pályázati kiírás viszonylag kötött programot tartalmazott a funkciókra vonatkozóan, ennek alapján a terem falain is bemutatott anyag az együttes két végét lezáró lakóépületekbe kiállítótereket és éttermet, a teraszokra vendéglátóhelyeket javasol, a tervezők az épület mögött, a terepszint alatt pedig többszintes mélygarázst és 1000 fős befogadóképességű, szekcionálható, többfunkciós rendezvényteret alakítanának ki. A terv szerint - a változatos tereplejtésnek köszönhetően - a földalatti terek menekülő lépcsőházai sem jelennének meg a Duna felőli látképben. Az Öntőház-udvar újra kapcsolatba kerülne a Várkerttel a kortinafalon újra megnyitott Ybl-féle átjárón keresztül, azonban angolpark helyett itt egy geometrikus rendszer jönne létre, frissebb, fiatalosabb világgal, amelynek elsődleges funkciója a Várba igyekvők fogadása lenne. Míg az Északi Pavilon klasszikus lépcsőrendszerével elsődlegesen a közlekedést szolgálná, az eredetileg csupán kulisszaként épült Déli (Fülke)-pavilonból csigalépcső vezetne le a közelmúltban feltárt ciszternákhoz, amely ezzel méltó, valódi funkciót ellátó párjává válna északi társának.

A hallgatóság közül többen aggályukat fogalmazták meg a projektben felvillantott funkciók életképességével és tényleges idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban. Potzner Ferenc hangsúlyozta, hogy jelenleg szakértői csoportok foglalkoznak a pontos program és rendeltetés összeállításával, amely a későbbiekben fog véglegessé válni. Ezzel kapcsolatban néhány hozzászóló ismételten felvetette a Palotanegyed funkcionális átalakításának létjogosultságát. Többen a Várkert Bazár előtti tér és a Döbrentei utca gyalogos zónává alakítását szorgalmazták, amely egyfajta rávezető-fogadó területként egészen a Duna-partig kifuthatna. Zumbok Ferenc arról tájékoztatott, hogy most készül az Ybl Miklós tér átalakításának közlekedési hatástanulmánya, amelynek a reálisabb változata kiemelt szegély nélküli burkolatot irányoz elő a Lánchídtól az Apród utcáig – ez alapvető fontosságú lépés lenne a Várbazár hosszú távú „életben maradásához”.

Garai Péter