Idén, 2009. július 30-án a Dezeen nemzetközi internet alapú építészeti fórum és a japán Design Associacion együttesen kiírt egy pályázatot, melynek keretében egy adott méretű konténerbe kellett installációt tervezni, melyet a pályázók a 2009. október 30. – 2009. november 4. között megrendezésre kerülő Tokyo Design Week – Tokiói Design Hét keretében egy nagyszabású nemzetközi kiállítás részeként bemutathatnak. A pályázat maximum 300 000 ¥ erejéig fedezi az installáció költségeit. Az installációt a helyszínen saját kezűleg kell felépíteni.
A csapatunk 2009. augusztus 31-én beadta az általunk elkészített pályázati anyagot, és 2009. szeptember 11-én e-mailben értesítést kaptunk, hogy más nemzetközi kiállítókkal együtt nyertünk ezen a pályázaton, előadást tarthatunk és az általunk tervezett installációt bemutathatjuk a ’Tokyo Design Week’-en.
Téma
Az installáció pályázati témája, és voltaképpen az egész Tokyo Design Week témája a GREEN hívószó köré épül. A fenntartható fejlődés jegyében az öko-barát építészeti és design megoldások bemutatása és kiállítása a cél. A feladat olyan öko-barát megoldások bemutatása és installálása volt, mely a közvetlen környezetünkben felhívja a figyelmet, hogyan élhetünk, cselekedhetünk így, és mindehhez hogyan segít minket hozzá maga a design, a tervezés.
A mi pályázati anyagunk inkább egy felhívás, egy figyelemfelkeltés. A koncepciónk megalkotásakor az installációra és így a designra is mint eszközre tekintettünk. Az installációnk alapvető célja, hogy valóban egyenként mindenkinek fókuszálnia kell a közvetlen környezetére ahhoz, hogy öko-barátként éljen, a környezetére és a fenntarthatóságra odafigyeljen, hiszen egy ilyen globális téma tekintetében könnyű elveszni a kollektív felelősségben.
Az installációnk üzenete tehát, hogy közvetlen környezetünk saját magunk vagyunk, a legfontosabb, hogy mi, egyénenként legyünk ZÖLDEK. Ezért a kiállításunk címe ’CALL ME GREEN’, azaz „HÍVJ ZÖLDNEK!”. A kiállítás működése pedig egy fókuszálási folyamat bemutatása, azaz a kiállítást, a konténert bejárva a látogató a eljut saját közvetlen környezetéig, azaz önmagáig. Éppen ezért az installáció egy közelítés, 5 lépésen keresztül a látogató eljut a konténer belsejéig, és az utolsó lépésben eljut önmagáig, hiszen az utolsó térben tükrökkel találkozik. A közelítést grafikus rajzok ábrázolják, lépésről lépésre a látogató egyik térből a másik térbe jut és minden térben egy-egy grafikával találkozik.
Az installációt újrahasznosított, illetve újrahasznosítható anyagokból állítottuk össze. Az egyes lépéseket alkotó tereket papírhengerekből építjük fel, az installáció elkészítésének lépéseit öko-barát építészeti módszerek kísérletezésére használjuk fel. A közelítést bemutató grafikákat használt vászonra, ponyvára festjük, mi magunk festjük őket meg, az eddigi kísérletezések alapján a grafika alapját még itt Magyarországon elkészítjük, ugyanakkor a helyszínen festjük meg a legutolsó, a konténert ábrázoló grafikát. A tükrök esetében barátok, kollégák és jómagunk gyűjtünk tükröket, és azokat használjuk az installáció elkészítéséhez.
Egy ilyen nemzetközi kiállításon fontos cél, hogy minél inkább lokálisak tudjunk maradni, az installáció legyen kézzel készített, és sugározzon olyan hangulatot, mintha az ember egy kis szobában, ismerős, otthoni környezetben lenne.
Az installáció saját kezű elkészítését és a folyamatot kísérletezésre, egyedi grafikai megjelenítés kidolgozására és csomóponti kísérletek készítésére használjuk fel. Így annak ellenére, hogy a kiállításunk egy felhívás, figyelemfelkeltés, szeretnénk, ha építészeti és design értelemben olyan ökológikus csomópontokkal és megoldásokkal épülne fel, hogy részletmegoldásaiban is kapcsolódjon a kiállítás fő témájához. Az installáció alapanyagainak begyűjtésekor pedig felvettük és folyamatosan felvesszük a kapcsolatot társtervezőkkel, kollégákkal, iparművészekkel és művészekkel. Emellett indítottunk egy blogot és ott folyamatosan nyomon követhető a munka.
Kiss-Gál Zsuzsanna