Hogyan költöztessünk el egy várost - a hét nemzetközi eseményei
Santiago Calatrava ortodox templomot épít Manhattanben. Fél évtizedes vita után új Munch Múzeum nyílik Oslóban. Műemlékké nyilvánítottak egy gördeszka pályát Angliában, különleges évforduló Berlinben és költözni készül egy komplett svéd város. A 44. hét külföldi eseményeiből Bán Dávid szemlézett.
Calatrava manhattani ortodox temploma
Megkezdődött annak az eredetileg 19. századi görögkeleti templomnak az újjáépítése New Yorkban, ami a 2001. szeptember 11-i terrortámadás során a World Trade Center ikertornyaival együtt pusztult el. A templom a spanyol Santiago Calatrava tervei alapján kel új életre, fő karakterisztikájában pedig a bizánci ortodox templomok, leginkább az isztambuli Hagia Szophia vonalait követi, ami egyben a legfőbb ihletadó is volt a tervező számára. A hófehér épület kupolájának kialakításában vermonti márványt használnak, különleges fényáteresztő képességének hála pedig, sötétben belülről kifelé világlik majd ki környezetéből. A Saint Nicolas National Shrine a tervezett 2016-os újraszentelés után megmarad az egyházmegye templomának, de ugyanakkor a 9-11 emlékpark és –múzeum mellett egy spirituális jelzőtűz szerepét is szolgálni kívánja minden betérő számára. A belső térben is a letisztultság, visszafogottság uralkodik, a szintén bizánci ihletésű mozaikok jóval kisebb felületen jelennek majd meg a falakon, mint a nagy elődöknél. Az egyházmegye több tucat terv közül választotta ki Calatrava munkáját és úgy gondolják, hogy Alsó-Manhattan ezáltal egy kisékszerdobozzal gazdagodik. Ugyanakkor, néhány méterre a templomtól már javában épül és a tervek szerint 2015 decemberében átadásra is kerül az az intermodális közlekedési központot, amit szintén Calatrava tervezett, több állomásépületéhez hasonlóan zoopomorf stílusban, némi spirituális többletgondolattal.
Zöld utat kapott az új Munch Múzeum Oslóban
Hosszas vita után a héten végül az oslói városi tanács is áldását adta a Bjørvika partjára tervezett új Munch Múzeum megépítésére. Az átalakuló kikötő új kulturális központjára kiírt nemzetközi építészeti pályázatot 2009-ben a spanyol Herreros iroda nyerte el. A kiírás értelmében a jelenlegi múzeum méreteit és funkcióját lényegesen fölülmúlná az új intézmény, ami a legismertebb norvég festő munkásságának bemutatásán kívül egy városi agora szerepét is be kívánja tölteni, napi szinten szeretne részt venni a város életében. A tervezett dinamikus programokhoz kiemelkedő, a környezetétől határozottan elváló épületet álmodtak meg a pályázat kiírói. Épp emiatt alakult ki a több éves késés, hiszen hosszas politikai és társadalmi vita előzte meg a mostani pozitív döntést. Sokan úgy gondolták, hogy az épület szokatlan formája – erről kapta a „Lambda” elnevezést – eltereli majd a figyelmet a 200 méterrel odébb fekvő, pár éve átadott, Mies van der Rohe díjban részesült új operaházról, vagy éppen túlságosan beletakar majd a klasszikus építésű belváros látványába. A 2,8 milliárd norvég koronából (102 milliárd forint) megépülő új múzeum körül a várostervezők, a kikötő túloldalához hasonlóan egy új városközpont kialakítását is tervezik, lakó- és irodaházakkal, tetőkerttel, amihez a napokban szavazza meg a városi tanács a terület beépíthetőségi átsorolását.
Műemléki gördeszkapálya
Az English Heritage műemlékké nyilvánította a Rom elnevezésű gördeszkapályát Hornchurch-ben, London elővárosában. Ez az első ilyen jellegű létesítmény, ami Európában műemléki listára került és a világon is a második a tampai „Bro Bowl” után, ami tavaly került be az amerikai műemléki örökségi lajstromba. A Romot 1978-ban nyitották meg és a maga korában is úttörő volt, hiszen ez volt a szigetország egyik első, kifejezetten a gördeszkások számára kialakított pályája. Az Adrian Rolt és a G-Force csapat által tervezett pálya sokat merített amerikai társaitól, hiszen akárcsak maga a szenvedély, az erre a célra kialakított mesterséges terepek iránti igény is a tengeren túlról ered. A különböző élményfürdők által ihletett, váltakozó formájú, lekerekített betonmedencék és –csatornák a 70-es évek óta alapformái lettek a hasonló sportparkoknak. Az English Heritage indoklásában kiemelte, hogy a gördeszka jóval több mint egy sport, ez egy olyan szenvedély, ami meghatározza a 70-es évek városi kultúráját és ezzel egy kiemelkedő 20. századi jelenséggé vált.
Kiruna városa átköltözik
A legészakabb svéd város, Kiruna története egyidős a mellette működő és a lakók nagy részének munkát adó állami vasérc bányavállalatéval. A gigantikus bánya lelőhelyei egyre közelebb kerültek a városhoz, a kitermelés már a városszéli házak állagát fenyegeti. Az is kiderült, hogy maga a város is hatalmas, még kiaknázatlan lelőhelyek tetején fekszik. 2004-ben merül fel a gondolat, hogy a város megélhetését és Európa vasérctermelésének 90 százalékát adó bánya terjeszkedése érdekében el kell költöztetni magát a várost. A gigantikus tervvel a stockholmi White építészirodát bízták meg, ami kulturális antropológusok segítségével közel 10 év alatt készítette elő a költözés építészeti és társadalmi vonatkozású terveit. Krister Lindstedt építész szerint ez egy keserű döntés volt, de választani kellett a bánya bezárásával járó hatalmas munkanélküliség és a város fennmaradása, modernizálása, így a fiatalok számára is perspektívát nyújtó jövője között. A hosszas egyeztetések és tervezések után most döntötték el a költözés módját és ütemezését, amit a városvezetés hagyott jóvá. A jelenlegitől 3 kilométerre keletre új városközpont létesül, amit egy, a mostaninál jóval koncentráltabb, ezáltal a zord időjárási viszonyoknak is ellenállóbb lakóövezet vesz körül. A 23.000 lakost számláló város kiemelt jelentőségű épületeit felmérték, abból 20-at darabjaira szednek és az eredeti formájában raknak össze az új városban. A mostani laza szerkezetű, az időjárás viszontagságainak, így leginkább a hófúvásnak kitett lakóövezeteket jóval koncentráltabb zónák váltják majd fel. A többnyire olcsó bérlakásokban élő lakókat a bányavállalat a jelenlegi lakásuk értékén felüli összeggel kompenzálja és segíti az új otthonok megteremtését. Az építkezéshez szeretnének minél több elbontott anyagot újrahasznosítani, így létrehoznak egy hatalmas fedett „hulladékudvart”, amiből az új házakhoz szabadon lehet majd válogatni.
Három napra ismét kettéválik Berlin
A Berlin fal leomlásának 25. évfordulójára különleges látvánnyal készül a városvezetés. November 7-9. között, ha ténylegesen nem is, de szimbolikusan újraépül a várost évtizedekig megosztó fal. 8000 darab, könnyűszerkezetű oszlopon álló fénylő ballon jelöli ki három napra a lebontott fal egy 15 kilométeres szakaszát. A fényinstalláció végighúzódik egészen a legismertebb, korábban elválasztott helyektől, mint a Brandenburgi kapu, a Potsdamer Platz vagy a Checkpoint Charlie egészen a fás ligetekig, de végigvonul a Spree partjának egy szakaszán is. A Lichtgrenze (a fény határa) elnevezésű koncepciót a Bauderfilm és a WHITEvoid cég dolgozta ki.
