Hogyan válasszunk hőszigetelő anyagot?
Bár korábban nem helyeztek nagyobb hangsúlyt a mezőgazdasági csarnokok hőszigetelésére, a kérdés egyre gyakrabban merül fel ilyen épületek esetében is, hiszen a környezettudatosság és a csarnokok fűthetősége mindinkább előtérbe kerül. Egy ma épülő épület esetében ez nem jelent gondot, de mit kezdjünk a már meglévőkkel?
Minden csarnoképület utólagos szigetelésénél elsődleges szempont, hogy a beépítendő hőszigetelés alacsony testsűrűségű legyen, mert ezzel elkerülhetjük a tetőszerkezet túlterhelését. Emellett fontos gyakorlati tanács, hogy úgy alakítsuk ki a tető új rétegrendjét, hogy ne alakuljanak ki hőhidak, amelyek a jelentős hőveszteségen túl penészesedéshez, majd a szerkezetek korróziójának erősödéséhez, végül az anyag meggyengüléséhez vezetnek.
A tetők tartószerkezeteiben leggyakrabban alkalmazott anyagok sokkal rosszabb hőszigetelési értékekkel rendelkeznek a hőszigetelő anyagoknál: a szerkezeti acél ~2300-szor, a rozsdamentes acél ~700-szor, a vasbeton ~100-szor, míg a szerkezeti fa ~12-szer rosszabb hatásfokkal szigetel, mint pl. a BACHL által erre a feladatra szánt PIR keményhab szigetelés. Ez azért nagyon lényeges, mert az épületek szerkezeti anyagainak eltérő szigetelési értékei miatt hőhidak keletkeznek. Fontos tehát, hogy a tetőszerkezet hőszigetelését úgy építsük be, hogy tartószerkezet elemei ne szakítsák meg a szigetelést, csak így kerülhető el a hőhidak kialakulása, ami legtöbbször csak a tartószerkezet alsó oldalán elhelyezett táblás hőszigetelésekkel valósítható meg.
A különböző szerkezetekhez eltérő szigetelőanyagokat érdemes használni, az ideális szigetelésnek azonban vannak általánosan figyelembe vehető szempontjai, amelyek közül az alábbiak a legfontosabbak:
- kedvező hőszigetelési érték, így lehet vékony rétegben is hatékony
- magas nyomószilárdság, így nem kell megerősíteni a tartószerkezetet
- ellenállóság a nedvességgel szemben
- a tartószerkezet kialakításához igazodó méret
- önálló védelemmel való ellátottság, ne kelljen a hőszigetelést burkolni
A fenti követelmények szerint a BACHL poliuretán táblák kiváló lehetőséget adnak az utólagos szigetelésre, a poliuretán a hagyományos hőszigetelő anyagoknál 30-40%-kal kedvezőbb értékekkel bír. Mivel leggyakrabban a már meglévő csarnokok felújítása során merül fel a külön szigetelés kérdése, a tulajdonosok ilyen esetekben minél kisebb helyet szeretnének elveszíteni a már eredendően adott belső térből, de ugyanilyen fontos elvárás, hogy a munka az épület minimális bontásával valósulhasson meg.
A zártcellás kialakítású PIR táblák kétoldali alufólia kasírozással rendelkeznek, így nem kell külön védelemmel ellátni a hőszigetelést a lecsapódó nedvesség ellen. A lapok szélessége 1,25 méter, míg hossza egyedi igények alapján akár 5 méter is lehet. A táblák lépcsős vagy nútféderes élkialakítással is rendelhetők, ami minden helyzetben megadja a pontos és hőhídmentes elemkapcsolódás lehetőségét. Ezek a megoldások teszik lehetővé, hogy méretek igazíthatók legyenek a csarnokok meglévő tartószerkezeti kialakításához. A PIR magas szilárdsági paramétereinek köszönhetően a lapok nem deformálódnak, továbbá alacsony testsűrűségük miatt (30-33 kg/m3) nem terhelik meg a meglévő tartószerkezetet.
Hűtőházak oldalfalainak és tetőinek hőszigeteléséhez is kiválóan alkalmazhatók a PIR lapok, amelyeknek ráadásul nincsenek kedvezőtlen fiziológiai, biológiai hatásai az emberi szervezetre: nem peregnek ki szálak a lapokból, mint más termékeknél (ezért is készül minden hűtőszekrény hőszigetelése ugyanebből a habból). A padlók hőszigetelésére is kiválóan alkalmazható az anyag, ahol különösen fontos a magas szilárdsági követelmény és a jó hőszigetelő képesség, mert ez teszi lehetővé, hogy a lehető legvékonyabb rétegben lehessen megoldani a hőszigetelés kialakítását.
szerkesztette Móré Levente, a Bachl technikai információi alapján
