Hol tart most a Liget?
A Liget Projekt tájépítészeti terveinek elkészítésére kiírt pályázatot 2016-ban a Garten Studio nyerte meg, a vázlattervek már készen vannak, a kiviteli tervek várhatóan jövő tavaszra készülnek el. S hol tart most, milyenek lesznek a Városliget megújuló zöldfelületei és a park létesítményei?
A győztes tájépítészeti terv megvalósítására, a Városliget parki funkcióinak megújítására, a meglévő zöldfelület és növényállomány védelmére, területének és biológiai aktivitásának növelésére 15 milliárd forintot költ a Városliget Zrt. az évtized végéig. Magyarországon közpark kialakítására vagy megújítására soha még ekkora összeget nem fordítottak.
A Garten Studio csapata arra a feladatra vállalkozott, hogy a Liget Budapest Projekt keretében létrehozzák azt az összetett családbarát kulturális-szabadidőparkot, mely az új épületek befogadásával együtt is igyekszik a legtöbbet megőrizni eredeti jellegéből. A Városliget a világ első népkertje, melyet a város saját költségén létesített mintegy 200 évvel ezelőtt. Az akkori tervpályázaton győztes Nebbien Henrik páratlan precizitással komponált mesterterve alapján megépült park ma is őrzi szerkezetében az eredeti koncepció lényeges elemeit. Szloszjár György és csapata pedig ezt a koncepciót szeretné helyreállítani, ahol lehet ennek térszerkezetéhez, arányaihoz térnek vissza. Tehát a tervek szerint visszaalakítják a Városligeti tavat, megszüntetik az Olof Palme sétányt, s autómentessé teszik a Kós Károly sétányt. Miért is? "Az Olof Palme sétány megszüntetése a Nebbien-féle térszerkezet, különösen a rondó körüli területek visszaalakítása miatt történik. A Városligeti fasor vonalában az egykori rondó körkörös, háromosztatú útvonalakkal körbezárt körsétány volt, egy kapumotívummal a fasor felé. Körülötte pedig sejtes, gömbölyded formákba rendezett ágyások, növényfelületek terültek el, közöttük szabálytalan útrendszerrel." A sétány hiányának köszönhetően azonban az Olof Palme ház visszanyeri eredeti bejáratát a keleti oldalon, hiszen ahonnan mostanában a bejárás történt, valójában a hátulja. Előtte rózsakert és szökőkút létesül, ami felértékeli az érkezési pontot, és helyrebillenti a ház arányait. A királydomb felőli hátsó terasz pedig a nyitott, zöld térségre néz majd.
A Kós Károly sétány is megszűnik mint autóút. Ez mindenki által pozitívan értékelt része a tervnek. Azonban a nyomvonala megmarad és egy kockaköves valódi sétány válik belőle. Az út két szélén a két járda ténylegesen zöldfelületté válik. Tehát a – járdákkal együtt - körülbelül tizenhét méter széles út mintegy tízre keskenyedik, melynek egy része aszfalt, másik része sima, vágott felületű kőburkolat lesz. Így a korzózók és a biciklisek egyaránt kényelmesen közlekedhetnek majd itt. A Liget Projekt garantálta és a szerződésnek is része, hogy a zöldfelületi fedettségnek nőnie kell, legalább 65%-nak kell lennie a számított értéknek, amiből 61% terepszinten teljesül. "Ezeket a számokat tudja a vázlatterv, és tudni fogja a park, némi tartalékunk is van még. A növekedés egyrészt abból adódik, hogy ténylegesen elbontunk jelentős aszfalt- és betonburkolatokat, például a felvonulási téren lévő nagyparkolót, amelynek helyén fásított promenád lesz. De beleszámít az élővé tett tó is, amelynek jelenleg csak egy része számít zöldfelületnek, az, amelyben állandó vízborítás található."
A Városligeti tó jelenleg a Széchenyi Fürdő vizéből táplálkozik, ezt a vízinövények nem bírják, nem is sikerült őket eddig maradandóan visszatelepíteni, de a tómeder lebetonozott alja sem segít a víz élővilágának. A tájépítész stúdió erre is megoldást ad tervében. "Továbbra is alapvetően a használt termálvízzel számolunk a tó táplálásánál, de fogunk telepíteni egy tisztítóművet és sokkal több helyen engedjük be, illetve ki a vizet, ezzel is javítva a tó vízkormányzását, oxigénellátását. Négy-öt helyen tervezünk új befolyót. A projekt kapcsán a termálvíz energetikai célú hasznosítása is szóba került. Ami azt jelenti, hogy ezzel tudnák fűteni az új épületeket, a hűtéshez pedig hidegvizes kutakat fúrnának, adott esetben ezek vizét szintén hasznosíthatjuk a tó táplálására, illetve öntözésre is. Alaptörekvésünk arra irányul, hogy a jelenlegi öntözés nélküli zöldfelületek vízegyensúlyát helyreállítsuk.
Élővé szeretnénk tenni a tavat, ezért el kell érni, hogy csak a műjég területe legyen az, amelyet télre vízmentesítünk, mobilgátak segítségével, mégpedig úgy, hogy ehhez ne kelljen leereszteni az egész tavat, mert azzal az élővilág sérül. A jelenlegi betonmederrel az is baj, hogy egyenletes a mélysége, nincsenek benne mélyebb telelőhelyek a halak számára, márpedig ilyenekre szükség van, már csak ezért is bontani kell. Noha nem lehet teljes egészében a betonmedret felszámolni, egyebek mellett azért, mert a tó alatti réteg vízáteresztő. Ha fölnyitjuk a betont, valami mással kell szigetelni a tavat, például bentonit paplanos szigeteléssel, amelyen a nád gyökérzete már át tud nőni."
Nebbien tervén egy olyan közpark látható, amelyben a ligetes, bokros részek és a nyílt gyepek harmóniában vannak egymással. A tájépítész csapat feladata, hogy ezt a karaktert erősítsék, az évek alatt elhanyagolt, sarjakról, magról nőtt gyomfákkal teli ligetet helyreállítsák. A ligetbe - elviekben - több fa kerül. Termszetesen lesz platán, hiszen ők szeretnek a ligetben lenni, de lesz hárs, juhar, kőris és fűzek is.
A fajgazdag, biodiverz életközösségek, a játszó- és sporttereken is megjelenő természet, a kutyafuttatók, a futókörök, az egységes kiszolgáló épületrendszer, a rózsakert egyelőre nettó 15 milliárdba kerülhet, a kiviteli tervek első üteme 2018 áprilisára lesz kész.
forrás: ligetbudapest.hu
