Hol van Közép-Európa? - a Visegrádi Négyek és az elrabolt Nyugat

Mi is történt környezetünkben az elmúlt közel negyed évszázad alatt? Megszűnt a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Varsói szerződés és a KGST, szomszédaink velünk együtt tagjai lettek az Európai Uniónak, a NATO-nak. A szocializmus gazdaságfilozófiáját felváltotta a kapitalizmusé. A Kelet nyugati perifériájából a Nyugat keleti perifériájává váltunk - de jártak-e mások is hasonlóan? Rigó Mihály írása Magyarország helyéről Európában.

Mi is történt környezetünkben az elmúlt közel negyed évszázad alatt? Megszűnt a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Varsói szerződés és a KGST, szomszédaink velünk együtt tagjai lettek az Európai Uniónak, a NATO-nak. A szocializmus gazdaságfilozófiáját felváltotta a kapitalizmusé. Újabban pedig sokat hallani a többsebességes Európáról, melyben az eddigi – főleg élet-színvonalbeli - különbségek nemhogy csökkentek volna, hanem tovább nőttek. Röviden: eddig Kelet nyugati perifériája voltunk, majd mára a Nyugat keleti perifériája lettünk. A keleti gyarmatosítót felváltotta a nyugati, csak a gyarmat maradt ugyanaz.

Ez felveti azt a kérdést is, hogy jártak-e más országok hozzánk hasonlóan? Kezdünk rájönni, hogy a mi adottságaink, országunk jellemzői jobban hasonlítunk a szlovákokéhoz, a csehekéhez, a lengyelekéhez, mint az osztrákokéhoz, németekéhez, franciákéhoz.

Voltak, akik már korábban is felismerték a hasonlóságokat: „Milan Kundera meglátása szerint Közép-Európa – tehát az elrabolt Nyugat – 1945-ig a nyugati világ valamennyi jelentős kulturális áramlatának a részese volt, a kereszténységtől a reneszánszon és felvilágosodáson át az expresszionizmusig és a kubizmusig. A második világháború után azonban szögesdróttal és aknamezőkkel vették körül, s a Kelet foglyává vált. Az orosz sztyeppei muzsikok elrabolták a Nyugattól, kifosztották és gulággá változtatták. [...] Kelet-Európa fogalma csupán az itteni koncentrációs tábor fedőneveként funkcionált, miként korábban a népi demokrácia fogalma a totalitárius diktatúrát jelentette.”

Kundera szerint a közelségen túl közös hasonlósága az itteni néhány országnak az, hogy 1945 előtti nyugati orientációt felváltotta 1945-ben az erőszakos keleti orientáció, melynek során jó néhány országot mintegy kiraboltak a Nyugatból. E néhány ország hasonlósága a sorsközössége lett. Azaz egy országcsoportból erőszakosan átsoroltak bennünket egy másik országcsoportba.

Hol élünk? Mi minden voltunk már! Hány helyre tartoztunk, hány helyre soroltak bennünket? Aki kíváncsi a történelem során felmerülő változatos definíciókra, illetve arra, hogy milyen közös utak kínálkoznak a hasonló helyzetben lévő országokkal, ide kattintva letöltheti Rigó Mihály teljes írását.

Rigó Mihály