Épületek/Középület

Hommage á Szabó István - a Tours-i Szent Márton Plébániatemplom

2017.11.03. 14:20

"Jelentős tervező jelentős épületének átépítése és bővítése esetében fontos koncepcionális tervezői döntést igényel, hogy mit tekintünk a meglévő épületből a kiindulási alapnak. Ez mindig vizsgálat és mérlegelés tárgya. A tervezett épület a Szabó István-i idea továbbírása, de nem annak hű megépítése vagy rekonstruálása." - írja Berecz Tamás építész a Tours-i Szent Márton és Flüei Szent Miklós-plébániatemplom átalakításának koncepciójában. 

A hozzánk közel álló korok építészeti örökségének megítélése problémát jelent a kortárs építészek számára. Míg az ötven évvel ezelőtti épületek és alkotóik munkássága már elismert, a fiatalabbakkal szemben kezdeti egységes elutasítás tapasztalható. Az emlékezet és elismerés hullámai most kezdik felemelni az előző évtizedek építészetét, ahogy ezt korábban a szocreállal is megtették.

 

Szabó István

Szabó István munkásságának jelentős része erre az időszakra tevődik. Aposztrofálják őt építésznek, belsőépítésznek, bútortervezőnek, képzőművésznek egyaránt. Munkái is arról tanúskodnak, hogy az építészetnek és határterületeinek kiemelkedő alkotója volt. Tervezői tevékenysége két élesen elkülönülő részre, az aktív szakmagyakorlásra és a nyugdíjas évei alatti alkotásaira bontható. Az Iparművészeti Főiskola Belsőépítészeti Szakosztály diplomájának megszerzése után saját irodát alapított, ahol belsőépítészként kezdett el dolgozni, majd a II. világháború után középületeket tervezett nagynevű állami tervezőirodákban.

Nyugdíjas éveiben kezdett el foglalkozni egyházi épületek tervezésével. Templomépítészete még a modern hagyományokat követi, mind racionális szerkesztésével, mind formai kísérleteivel. A szocializmusban templomai elfogadottságához hozzájárult, hogy az iparosított technológiák bevonásának kísérletei megfeleltek a politikai ideológia racionalitásra való törekvéseinek. Templomépítészetében végig jellemző volt az ipari és az egyedi közötti feszültség keresése és az ezzel való kísérletezés.

Életében nyolc temploma épült fel Budapesten és vidéken. A két legjelentősebb, melyek közé szakrális alkotásai befeszülnek, az 1977-ben felszentelt farkasréti Mindenszentek Plébániatemplom és az 1981-re elkészülő Ildikó téri református templom. A Vizafogói Tours-i Szent Márton Plébániatemplom, mely a Váci út–Fáy utca sarkán áll, az életében megépült utolsó temploma.



Fellelt dokumentáció

A templom irattárából 2014 őszén páratlan dokumentumok kerültek elő. Olyan összegyűjtött, de feledésbe merült anyag, melyben megtalálható a templom tervdokumentációjának egy része, a tervezés és kivitelezés alatti hivatalos levelezés és az építkezést dokumentáló fotók is. Ennek jelentőségét növeli, hogy az épületről a tervező Szabó István örököseinek és a Magyar Építészeti Múzeumnak is csak rendkívül szűkös anyag áll a rendelkezésére.
 

A Vizafogói Tours-i Szent Márton Plébániatemplom átépítése és bővítése

A Váci út rendszerváltás utáni változása, ahogy folyamatos beépülésével a kapitalista ingatlanspekulációk áldozatává vált és mintegy tematikus irodaparkká alakult, mind előkelőbb helyzetbe hozta a kor autonóm tervezői akaratot tükröző templomépületét. Ez az időbeli és térbeli kontextusváltozás teszi fontossá és aktuálissá a templommal kapcsolatos gondolkodást. Az átalakítási feladatot pedig a mára elavult épület épületszerkezeti és energetikai felújításának szükségessége, valamint a használat közben felmerült új igények épületbe való integrálása.



 

A tervezési program

A felújítás léptékével lehetőség nyílt arra, hogy a templom harminc éves életének tanulságait és az ezalatt bekövetkezett változásokat is elvégezhessük az épületen egy átalakítás során. A tanulságok funkcionálisak, melyek a plébánia életében jelentkeznek, az egyházi liturgikus, az adminisztratív feladatok és a hétköznapi élet során. A változások egyházpolitikai fejlődés eredményei. A plébánia nagy hangsúlyt fektet a nyitásra, az egyházi közösség építésére. Ezért olyan épületre van szüksége, ami köztéri kapcsolataiban, megközelíthetőségében, térstruktúrájában is tükrözi ezt a szándékát. Belsejében lehetőséget nyújt a hitéleti tevékenységek elvégzésén túl, kapcsolódó rendezvények megtartására is, a nem kihasznált kert bevonásával.
Tervezési program a rezsiköltségek drasztikus csökkentését irányozta elő, megújuló energiát hasznosító épületgépészeti és épületvillamossági megoldások felhasználásával.



 

Az építészeti koncepció

"...Succisa Virescit..."
("...megnyesve kizöldül...")1

A tervezési koncepció lényege a kor egyházi építészeti lenyomataként meglévő épület továbbélésének biztosítása a felmerült műszaki és funkcionális igények szakmai kezelésével, maximálisan tiszteletben tartva az eredeti alkotó viselkedési és téralkotási szándékát, de korrigálva az esetleges hibákat és gyengeségeket és mindezeket megfeleltetve a kor előírásainak és követelményeinek.

Jelentős tervező jelentős épületének átépítése és bővítése esetében fontos koncepcionális tervezői döntést igényel, hogy mit tekintünk a meglévő épületből a kiindulási alapnak. Ez mindig vizsgálat és mérlegelés tárgya. Jelen esetben a fellelt dokumentáció megkönnyítette a kiindulópont meghatározását, mert a rendelkezésre álló anyag kutatása alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a tervek, melyeket még Szabó István készített, egységesebb és ezért értékesebb épületképet tükröznek, mint a létrejött végeredmény. Így a most tervezett épület a Szabó István-i idea továbbírása - de nem annak hű megépítése vagy rekonstruálása.



 

Építészeti promenád

A Váci út átalakulásában a legjelentősebb a funkcionális átalakulás, az intenzitás és a térfalak növekedése. Bár méretében eltörpült, de ezek ellenére is építészeti értékeiben megerősödött az építésze egyéniségét magán hordozó templomépület. Az áttervezés fő célja a szintbéli kettéválasztottság megszüntetése, a különbejáratú, lábazati szintként értelmezendő parókia és a fölé helyezett, közterületi járdáról induló lépcsővel elérhető templom jelenlegi kapcsolatának felülbírálása és átértékelése. Ennek érdekében a templom tömegéhez sután kapcsolódó lépcsőt elbontották, ami lehetőséget teremt egy új, közvetlenül az utcáról elérhető bejárat kialakítására. Ezzel a módosítással a templom tömegszerkesztése - a támfalakká kiforduló faltestek mentén felhasított tömeg - tisztábban érvényesülhet és a megnövekedett térfalú Váci úton arányosabb lehet.

Az épületbe az elbontott lépcső helyén nyitott új bejáraton keresztül a földszinten kialakított előcsarnokba érkezünk, ahonnan az eredetinél több fő befogadására alkalmas, déli kert kapcsolattal rendelkező tanácsterem, az adminisztrációs helyiségek, vizesblokkok, és a plébánosi lakrész érhető el. Az előtérből indul az akadálymentesség biztosítását szolgáló, földszintet, templomteret és karzatszintet összekötő felvonó és új belső lépcső is. Az emeleti templomtér szintjére egy fénnyel átjárt, szoborszerű belső metszetű, üreges falba elhelyezett lépcsőn keresztül érkezünk. Az új bejárat kilencven fokkal elfordítja a megérkezést, a diagonális elrendezésű liturgikus térbe az északnyugati sarkon, a kereszttengelyben juthatunk be.2



 

A templomhoz kapcsolódó új építés tömegformálása a templom eredeti szerkesztéséből adódik, de attól tömegében jól elválik. A korábban említett falas szerkesztést egy felvastagított járható fallal egészíti ki, ami magába foglal mindent, ami tömegként újonnan megjelenik – a lépcsőket, a gépészetet, a külsőben a harangokat. Ennek az üreges falnak a nyugati oldalra helyezésével kialakul egy pufferzóna a Váci út felé, amely kezelni próbálja a megnövekedett forgalom zavaró hatását is. Ezzel a excentrikus bővítéssel a templomtér térbeli kompozíciója érintetlen marad. A megszűnő bejárat helyén, a karzat alatt, az oltárral szemben elhelyezve kerül be a templom másik névadó szentjéről, Flüei Szent Miklósról elnevezett kápolna.

Az új tömeg, üreges fallal való létrehozása révén, a nyílások egymás mögé helyezésével, alakul ki a templomot jelző, a rohanó Váci út forgatagában egy villanásnyi pillanatra összeálló kereszt szimbólum. Ez a fal foglalja magába a harangokat is, aminek kialakítása az eredeti harangfal kialakításának inverze. Az új tömegrész burkolata az eredetivel megegyező travertin burkolat, ami csak rakásirányával tér el az eredetitől.



 

Az eredeti tervező utolsó tervváltozatára való utalás található a földszint északi és déli homlokzatán megjelenő fémlemez burkolatú sáv. A mára felmagasodott Váci úti térfal legnagyobb hatása, hogy léptéktelenné teszi a templomra eredetileg tervezett keresztet. A terv eredetileg ennek elhagyására tett javaslatot, de később a Váci út felől legjobban belátható homlokzat kőfelületébe integrálódott be. Az átalakítás révén jelentősen kitisztult a templom tömege, ami a részletképzés megváltozásával is járt. A hőszigeteléssel felvastagodott épület befogadja a technológiailag indokolt kiegészítőket.

A földszint funkcionális elosztása szabja meg a kerthasználatot. A plébános személyes része az északi kert, ami sűrű többszintes növényzetével igyekszik kizárni a metrólejáró mellett kialakuló forgalom hatását. A déli legnagyobb és növénytelepítésében a legnyitottabb kertrész a tanácsteremhez kapcsolódó közösségi rendezvények helyszíne. A templomot Szabó István eredetileg egy térre tervezte, így az eredeti tervezői szándékra tett utalásként, az előkert megszűnésével, a melléépítés tömegével a Váci út felé közelítő épület már majdnem beáll a térfal vonalába.

Az emeleti templomtér belsőépítészete három fő beépített elemre épül. A liturgikus tér legjelentősebb belsőépítészeti eleme az álmennyezet. A tagolt formájú fehér térplasztika Szabó István építőlemezekkel borított térbeli rácsos tartójának kortárs formálásmódú megidézése, és egyben az ő egy lemezből hajlított szobraira való utalás. A hossztengely egyik végén elhelyezkedő kápolna a karzat alatt lévő felülvilágított doboz, ami a külső és belső felületének eltérősége miatti kontraszthatásra épül. Kívül tölgy, belül fehér akusztikai burkolatú. Hasonló két színből épül fel az oltár bútorzata, ami az oltár befejezetlenségét hivatott megszűntetni. A kívül tölgy, belül fehérre fújt anyagú és felületű "püspöksüveg" magába integrálja az eredeti feszületet.

Megújultak a mobiliák is, mint a padok, térdeplők, perselyek, gyóntatófülke. A kápolna tömege a bejáratot közrefogó két támpillér közé, az elválasztó üvegfelületek sávjába esik. Az itt kialakuló homlokzati felület azt kívánja, hogy elváljon a travertin burkolatos templom tömegétől és a nyílászárókhoz hasonlatos anyagmegjelenésű legyen. Frekventált pozíciója miatt erre a helyre a későbbiekben egy kortárs társművészeti alkotás kerülhet.



 

Összegzés

Egyedülálló, hogy egy mára már történetivé vált épület tervezés- és építéstörténetét ilyen részletezettséggel utólag fel lehessen tárni és a vizsgálat révén komplex szakmai és korképet is lehessen róla adni. A kutatásakor kiderült, hogy az eredeti elképzelések és a megvalósult terv mennyire eltérnek egymástól. Ez a kiindulópont meghatározásának dilemmáját vetette fel a továbbtervezéskor. Az épület létrejöttének megismerhetősége segítette a mérlegelést és a változatok közötti súlyozást. Ennek eredményeként lehetővé vált a tervhez, sőt részletképzésben a tervező "szelleméhez" való visszanyúlás. Az épület "továbbírásakor" ez a visszanyúlás a jelenlegi térbeli, használati és társadalmi kontextusba helyezhetőség vizsgálatával volt lehetséges.

Berecz Tamás

 

1 Dr Lékai László, bíboros, prímás, esztergomi érsek jelmondata

2 Ez a megoldás hasonlatos Szabó István farkasréti templomának templomtér és bejárat viszonyához. 

 

Többek között a Tours-i Szent Márton és Flüei Szent Miklós-plébániatemplom is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.