Hosszúra nyúlt múlt

Szavak helyett gesztus -  A XII. kerületi '56-os Emlékhely tervpályázatára a Láris Barnabás és Vesztergom Ádám által benyújtott pályamű terve az emlékezés fonalát gombolyítaná tovább, lassan behálózva a helyszínként választott Gesztenyéskertet.

Jelen állapot
A tervezési helyszín a kerület egyik legnagyobb, összefüggő zöldterületén, a Gesztenyéskertben van. A területen rövid ideig temető volt. Az ekkor ültetett gesztenyefákról kapta a ma is használatos nevét, mely a néven túl egyedi hangulatot, mikroklímát takar. A parkban 1981-ben épült fel a Novotel szálló, 1984-ben pedig a Budapest Kongresszusi Központ. A park gesztenyefa - állományát szintúgy magas kőrisek és platánok gazdagítják. A parkot a hegy felőli oldalról a kerületi MOM Művelődési Központ határolja, melynek felújítása, funkcióinak parkkal való szorosabb összefűzése éppen folyamatban van. A parkban jelenleg található egy Finta József által tervezett  emlékmű, melynek áthelyezését a jelen pályázat kivitelezésével párhuzamosan szándékozik az önkormányzat megvalósítani.

 

 

A koncepció

A környezet
A közvetlen környezetet alkotó Gesztenyéskert az idők során egyre kisebb lett; legutóbb itt épült fel a kerület új uszodája és sportcsarnoka. Az épület fizikai méretével tovább szűkítette a park terét. A park jövőjének szempontjából fontosnak tartjuk, hogy olyan emlékmű kerüljön ide, mely a park területét nem osztja, abból további területet nem vesz el. Olyan „tett” kivitelezését javasoljuk, mely a meglévő szabadidős funkciókon túl képes tematizálni a parkot, annak szerves részévé válva.

A téma
A pályázat témája a magyar történelem egyik fontos eseménye, az 1956-os forradalom. Történelmünknek ez a XX. századi eseménye bizonyos értelemben mind a mai napig hétköznapjaink meghatározó része. Azon túl, hogy maga a forradalom október 23-án robbant ki, rendkívül fontos az események időbeni folyamata. Ezen események térbeli leképezésére törekedtünk. Az emlékmű történetet mesél el, melynek fókuszában 56 októbere, novembere áll. A tervezett tárgy kezdete a sétány felőli oldalon induló penge, melynek vonalát követve az események részesei lehetünk. A felénk törő pengeszerű test geometriája folyamatosan változik, ahogy 23-át követően folytak az események. A test magassága fokozatosan csökken, kvázi maga alá szorítja a szemlélőt, ezzel kifejezve azt a pressziót, mely az országot érte. A fej felett lebegő lemez bezuhanva a földbe, s tovább folytatódik a padlózatból kiemelkedő rámpában. A vonalvezetés további része már a parkban történik, ahol a linearitás egyet törve tovább folyik egészen napjainkig, követve az idő vonalát.

 

 

A jövő
Az emlékműnek fontos része a kontinuitás, mellyel az emlékezetet folyamatosan fenntarthatjuk. Ennek eredményeként a tervezett lemez, park területén elhelyezkedő részéhez minden évben, a megemlékezéssel egy időben egy újabb szakaszt helyeznek el a park felületében, tovább építve az emlékművet. Ezáltal az idő múlásával a történet fonala behálózza a park egészét.

Kialakítás
Az emlékmű szerkezete fehér impregnált vasbeton, mely rozsdamentes acél oszlopokra támaszkodik. Az aljzatot alkotó térkő burkolat a jelenleg ittlévő emlékmű környezetét adó bazaltkőből készülne. Tehát csupán a változó keresztmetszetű, de mindig azonos keresztmetszeti területű vasbeton lebegő szerkezete kerülne új elemként a helyszínre. A lemez alsó felületére a folyamat egyes elemeinek címszó-szerű megjelenítését javasoljuk. A dramaturgia szerint tehát a szemlélő először a feje felett olvashatja az eseményeket, majd a függőleges felületen a forradalom részletei láthatók. Később pedig a földön láthatóak az események. A betontest felülete a sétány felőli oldalon absztrakt szitázott. A lemez alatt a nagyfokú transzparencia révén az emlékmű a helyszín részévé válhat. A terület világítása a burkolatba süllyesztett világítótestekkel megoldott. A világítás segítségével a parkban az emlékmű igazodási pontként szerepelhet. A szoborhoz egy darab pihenőpad csatlakozik.

Láris Barnabás, Vesztergom Ádám