Pályamű víziója, építészeti megfogalmazása
A Miskolc, Dózsa György utca 2. sz. alatt lévő egykori Központi Leánykollégium épülete Krisztik Pál építész tervei alapján épült az 1960-as években, a modern építészeti felfogásnak megfelelően. A szomszédos szakközépiskolával egy időben készült el, amely egy típusterv szerinti 12 tantermes gimnázium épület.
A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiírt ötletpályázat tárgya a jelenleg üresen álló épület „A kategóriás” irodaház feltételeit teljesítő, inkubátorház funkcióra alkalmas fejlesztése, ezzel párhuzamosan a város számára egy kortárs, karakteres épület létrehozása, előremutató minta állítása.
A meglévő épület fegyelmet, kortalanságot, a divatoktól mentes minőséget sugároz. Átalakításához szakmai alázatra van szükség. A feladat aktuális, az építészeti múlt megóvása és a funkcióváltás lehetőségeinek keresése fontos kérdéseket vet fel.
A tervezett 560 fős inkubátorház terei alkalmasak kisebb vállalkozások, szolgáltató központok vagy egyedül karriert építő, pályakezdő fiatalok befogadására, a szükséges háttér-infrastruktúra biztosításával. Az irodaterek flexibilisek, a változó igényekhez mérten igazíthatók. A közös külső és belső terek találkozásra, kapcsolatépítésre, tudás és tapasztalat megosztására ösztönöznek.
Az új funkció új arculat megteremtésének feladatát is maga után vonja. Ezt a meglévő adottságokhoz és az épület elhelyezkedéséhez igazítva a hullámvonalakban találtuk meg, amely utal az egykor itt folyó Pece patakra, friss, megújult közeget teremt, ellenpontozva az épület szigorúságát.
Az épület részletes ismertetése
A tervezés során elsősorban a jelenleg fennálló problémák megoldására kerestük a válaszokat. Az irodaterek kialakítására két alaprajzi rendszert vázoltunk fel. A cellás rendszer esetében a középső sávban elhelyezett közösségi terekkel oldottuk a zártságot, míg az egyterű irodák esetében, ennek inverzeként a zárt kiszolgáló dobozok alapterületét minimalizáltuk. A tényleges közlekedők területét mindkét esetben a lehető legkisebbre csökkentettük, integrálva őket a nyitott, tágas terekbe. A kiszolgáló tereket az épület középső sávjába helyeztük át, annak érdekében, hogy a fő funkciók, a munkaállomások elhelyezése a lehető legtöbb természetes fény mellett történjen.
Az épületen belüli teraszok, izgalmas térkapcsolatok létrehozását a funkcióváltás indokolja, növeli az irodaterület minőségét és értékét. Hangsúlyos, egységes elemként vonul végig az épület alaprajzi szervezésében és homlokzatain is. Az ezzel elvett alapterület pótlása érdekében, egy új traktust terveztünk az alacsonyabb épületszárnyhoz, amely vizuálisan elválaszt az iskola tömegétől, és amelynek köszönhetően mélységében hasonlóvá válik a főépülethez.
Mára az épületszerkezetek károsodtak, a nyílászárók elavultak, a homlokzati anyagok tönkrementek, az épület az energetikai igényeknek semmilyen szempontból nem felel meg. Ugyanakkor, a meglévő szigorú homlokzati rendszer meghatározó értéknek tekinthető. A vizuális korszerűsítést egy új homlokzati réteg létrehozásával oldottuk meg. Ezzel a gesztussal a függönyfal mögött őriztük meg az épület eredeti karakterét, a játékos „rátét” árnyékoló lamellák közvetítésével a megjelenés frissességet sugároz. A hullámos, változtatható szögű, lamellás külső árnyékoló szerkezet a déli homlokzaton energetikai szempontból kiemelten fontos. Másrészt, az épület főhomlokzatán hangsúlyos, figyelemfelkeltő arculati elemként jelenik meg.
A régi és új elemek, épületrészek hangsúlyos megkülönböztetésével a meglévő épület iránti tiszteletünket fejezzük ki. Az épület nagy, tömör harántfalainak ellenpontjaként üvegfelületeket és az átalakítások esetében élénk színeket használtunk.
Külső térhasználat
A belvároshoz közeli elhelyezkedés sok potenciált rejt magában, amit jelenleg a zárt, környezetével nem kommunikáló épület kihasználatlanul hagy. A telken belül kialakított felszíni parkolóhelyek tovább növelik a várostól való elszakadást. A parkolás megoldására ezért kétszintes, 150 férőhelyes mélygarázs létesül a belső udvar alatt, amely kerékpártárolókkal egészül ki, ösztönözve ezzel a városon belüli kerékpárhasználatot. Ezek kialakítása a tágabb környezet szempontjából is előnyös.
A földszinti tereket közhasználat számára nyitottan alakítottuk ki, ahol étterem, kávézó, üzletek kapnak helyet, amelyek működése igény esetén önálló egységként is elképzelhető. Az utcai térrel és belső udvarral való kapcsolat szintén meghatározó; kültéri események is megrendezhetők. A Palóczy utca mentén, az alacsonyabb tömegű épület földszintjén üzlethelyiségeket, bemutatótereket alakítottunk ki, amelyeknek közvetlen kapcsolata az utcaszinttel elengedhetetlen. Ezért a terep lejtését kihasználva a meglévő magasföldszint födémét lesüllyesztettük az iskola bejáratánál lévő utcaszintre. Az épületek bejáratai közötti szintek áthidalására lépcsőket és rámpákat terveztünk.
A meglévő épület árkádos kialakítása az egykor itt folyó patakhoz igazodott. Ezt az elemet fontosnak tartjuk visszahozni a jelenbe utalás szintjén, a burkolatban megjelenő sávban, terepalakításban.
Az üzemeltetés és hasznosíthatóság gazdaságosságát és a fenntartható működést biztosító megoldások ismertetése
A felhasználókat tekintve széles körű a paletta. Az irodák esetében lehetőség van az egyes cellák külön-külön való, rövid idejű bérléséhez, a tárgyalók alkalomszerű használatához. A hosszú távú bérlés vagy az egyes szintek teljes használata is elképzelhető. Ezen túl, a már említett flexibilis terek lehetőséget biztosítanak a leendő bérlők igényeinek magasabb fokú kielégítéséhez. A terveken bemutatott rendszer könnyen átalakítható, a funkciók ideális helyeit jelöli ki, de ezen belül az irodák falai áthelyezhetők, összenyithatók. A földszinti terek önállóan, az irodáktól függetlenül is működhetnek.
Annak érdekében, hogy az irodaház fenntarthatóan és hosszútávon gazdaságosan üzemeltethető legyen, megújuló energiaforrásokat hasznosító gépészeti rendszerek beépítését javasoltuk tervünkben. A környezettudatos gondolkodást, a tervezés egésze alatt szem előtt tartva, építészeti eszközökkel, terek megalkotásával erősítettük.
Az alkotók