Az Állatvédők Vasi Egyesülete Szombathelyen gazdátlan és sérült állatok (főként kutyák és macskák) mentésével, ideiglenes elhelyezésével, orvosi ellátásával és új gazdához való juttatásával foglalkozik. A munkát a tagok önkéntes alapon végzik. Az állatok jelenleg ideiglenes befogadókhoz kerülnek, vagy ideiglenes örökbefogadó állomásokon helyezik el őket. Az egyesület hosszú távú céljai között szerepelt egy állandó menhely létrehozása a mentett állatok számára.
A diplomamunkám témájaként a szombathelyi állatmenhely továbbgondolását tűztem ki célul. A menhely terve magában foglalná az itt elhelyezett állatok megfelelő életkörülményeinek biztosítását és javítását, továbbá az egyesület által szervezett programoknak is helyet tudna adni (örökbefogadó napok, adománygyűjtő napok), kutyafuttatóval a szombathelyi kutyásoknak és kutyátlanoknak a menhelyi állatok önkéntes sétáltatására.
Mivel az egyesület is önkéntes alapon működik, szeretném a diplomatervemet is erre alapozni, így olyan szerkezetekből képzelem el a jövendőbeli menhely épületét, amelyeknek a megvalósításában az önkéntesek is részt tudnának venni, illetve a már adományozott anyagokat is felhasználhatnák.
Egy állatmenhely megfelelő telepítéséhez mindenképpen nyugodt, csendes, természeti környezetre van szükség, amely a városon kívül esik, vagyis nem zavarja a városlakók nyugalmát a kutyaugatás, és az állatok tartásából eredő kellemetlen szagok. Ugyanakkor szempont a városból való nem túl körülményes megközelítés is egy ilyen épület esetében, hiszen az egyesület több közösségi programot, örökbefogadó napokat, és adománygyűjtéseket is szervez.
A helyszín kiválasztásához az egyesület vezetőivel személyesen egyeztettem. 2016-ban a szombathelyi önkormányzattól kapott az egyesület egy. a menhely kialakítására alkalmas területet. A telket én is alkalmasnak találtam a menhely építésére, így az életszerűség kedvéért erre a területre kezdtem el a diplomamunkám megtervezését. A tervezési terület Szombathely külterületén található Nárai irányában. A telken található a szombathelyi Állatkegyeleti Park is, melynek fogadóépülete leromlott állapotú, környezete kissé gondozatlan. A terület tehát a város szélén, de attól mégis elérhető távolságban van (kerékpárral, tömegközlekedéssel, gépkocsival) - ami fontos az önkéntes programok, illetve az állatok behozása miatt.
A telek főúthoz közelebb eső része a menhely számára kijelölt terület, melyet egy fenyves is jelöl. Ennek a telekrésznek az egészét választottam beépítésre. Mivel az úthoz közel esik, így nem kell az egész telken átvezető utat létrehozni, a meglévő út felhasználásával jól megközelíthető. Ugyanakkor a telek hátsó részében lévő kisállattemető megtartásával, elé a menhely elhelyezésével egy publikusabb funkció kerül az úthoz közel.
A terület fenyvesbe eső részét a fák árnyéka miatt is alkalmasnak találtam az állatok elhelyezésére. A telepített fák struktúrája a telek belseje felé ritkul, így kijelöl egy „udvart”. A menhely épülettömegét is egy udvar köré szerveztem, így maga az épület határolja el belső funkcióit a külvilágtól, és osztja fel a telket. A menhely főbejáratát a már meglévő útra merőlegesen helyeztem el, megtartva az út oldala mentén a parkolósávot.
Az udvart keretező tömeg ad helyet a kenneleknek és a kiszolgáló épületnek, az udvar a rendezvényeknek és egy a kutyák számára kialakított játszótérnek, az épület körüli fás terület pedig egy kutyafuttatónak.
A fűtött funkciók egy kétszintes épületrészbe kerültek a főúttal párhuzamosan a telek északi oldalára. Így a kiszolgáló épület tömege védi az állatok szálláshelyét az északi széltől és az út zajától. A kialakult alaprajzi struktúra befelé nyílik, az udvar irányából gondozhatóak az állatok, az összes funkció megközelíthető az épületen körülfutó fedett-nyitott folyosóról. Tehát az épület feltárása belülről történik, a kennelek kifutói ugyanakkor az épületegyüttesből kifelé, az erdős területek felé néznek, nyugalmat biztosítva a kutyák számára.
Az épület formálását a faszerkezet miatt szigorú – ugyanakkor légies - raszter jellemzi. A kenneleket egy lebegő félnyeregtető fogja egybe, és az elválasztófalakról leforduló faszerkezet, amely az állatok gondozására kialakított fedett folyosót hozza létre. A főépület tömegéről is hasonlóan fordul le a folyosót alkotó faszerkezet és borul rá a félnyeregtető.
A magasságkülönbségekkel tarkított tömegeket a szerkezeti hasonlóságok és az udvar felé néző nyitott felületek fogják össze. Az épületből kifelé néző kennelek sorolt kialakítását is igyekeztem oldani a filigrán határolószerkezetekkel és a különböző méretekkel. Így a tető alól kinyúló, cikk-cakkosan kialakított kerítések a fák esetleges ritmusát igyekszenek felvenni, illetve biztosítják az állatok megközelítését, ellenőrzését is kívülről.
A telken kialakított épületegyüttes megjelenésében két részre tagolódik. Az első a kutyák elhelyezésére szolgáló keretesen kialakított kennelsor, a második pedig főépület, amelyben a fűtött és a kiszolgáló funkciókat helyeztem el. A kutyák szálláshelyét képező épületrészen kétféle méretű kennel sorolódik, a kisebb 9 m2-es, egy férőhelyes, a nagyobb pedig 18 m2-es két férőhelyes, mindegyikben a férőhelyek számának megfelelő hőszigetelt kutyaházakkal. A férőhelyek száma a kutyák méretétől függően változhat. A különböző méretű kennelekre a kutyák szeparálása miatt volt szükség, hiszen előfordulhat, hogy némelyik agresszívabb természetű, így csak egyedül tartható.
A kennelek udvar felé néző része szélvédettebb, itt vannak a kutyaházak is, a másik fele képezi a kifutót, amely a természeti környezet felé néz. Az udvar felé néző részhez csatlakozik a kenneleket kiszolgáló fedett folyosó, amely az állatok ellátását és megtekintését a menhelyet látogatók számára rossz időben is lehetővé teszi. A kennelsornak a főépülethez kapcsolódó részében alakítottam ki a kutyakarantént, ami három egy férőhelyes kennelnek felel meg, amelyeknek a kifutó része zárt, illetve a kiszolgáló folyosó része is el van kerítve, hogy az udvarba kiengedett kutyák ne kerülhessenek a beteg állatokkal kapcsolatba.
A keretesen kialakított kennelsorok sarkaiban nem tartottam megfelelőnek állatok elhelyezését, hiszen itt háttérbe szorultak volna, így itt nyitott tárolókat alakítottam ki, az egyesület rendezvényein használatos kerti bútorok, és a kennelek, kutyaházak téliesítését szolgáló szalmabálák, takarók számára.
A főépület kétszintes tömege előtt szintén végighúzódik a kennelek előtt lévőhöz hasonló nyitott folyosó, amely az épületben elhelyezett funkciók külső, és külön megközelítésére szolgál. Közvetlenül az udvart keretező épülettömeg bejárata mellett található a nyitott lépcsőház, amely a kiszolgáló folyosóval egységben van, a lépcső alatt szeméttároló kialakítására is van lehetőség. A főépület földszintjén az állatokkal kapcsolatos további funkciókat helyeztem el, itt kapott helyet a kutyakölykök szálláshelye, mivel fűtött helyet igényelnek, a fürdető helyiség, az állateledel raktár, és az állateledel előkészítésére, porciózására alkalmas konyha, ezek mögött egy gépészeti helyiség. A kisebb műtétek, vizsgálatok lebonyolítására alkalmas állatorvosi vizsgáló és műtő egy lábadozó helyiséggel is itt kapott helyet, illetve ettől külön bejárattal a macskák karanténja is a földszintre került, mivel az állatorvosi ellenőrzéshez megfelelő közelségben van. A macskák elkülönítője azért nem lehetett fűtetlen térben, mivel jóval kisebb testű állat a kutyánál.
A főépület emeletén leginkább az emberek által használt funkciókat szerettem volna elhelyezni, hogy az állatoktól megfelelően elkülönüljenek - bár a macskák számára kialakított szoba is ide került, azonban a macskakifutóval kapcsolatban van az udvarral is. Ide került az iroda, amely az egyesület és a kisállattemető adminisztrációs feladatainak ellátására szolgál, a látogatók és itt dolgozó önkéntesek számára a mosdó, wc és zuhanyozó. Az önkéntesek számára az emeletre terveztem egy teakonyhát, amely a pihenés tere is, összekapcsolja egy oktatóteremmel. Ezt azért láttam indokoltnak, mivel a publikus funkciók időszakosak, és az önkéntesek száma sem állandó (általában 8-10 fő dolgozna a menhelyen), esetleg ha többen lennének, az oktatóterem közösségi térként is funkcionálhat, a teakonyhával egybenyitva.
Pócza Viktória
"Az épület funkcionális felépítése egyszerű és egyben nagyvonalú, jól áttekinthető. A belső, hangulatos udvarról történik az állatok gondozása. A körülfutó "kerengő" egyben az árnyékolást is megoldja. Egyanakkor a kennelek kifutói kifele vannak az erdős rész felé tájolva, nyugalmat biztosítva a kutyák számára. Minden kutya természetes fényhez és a szabadba való kilátáshoz jut.
Gazdaságos ötlet a fűtött funkciók összefogása az északi kétszintes épülettömegben, amely egyben védi a kenneleket a közút forgalmától és az észak-nyugati széltől is.
[...]
A diplomaterv koncepcionális állásfoglalása és építészeti minősége minden tekintetben megfelelő. Meggyőződésem, hogy az érzékeny témaválasztással is jó alapokra építi további építészeti pályafutását."
Tirbus Ferenc