Ifjúsági központ Erzsébetvárosban – Andree Henrietta diplomaterve

Andree Henrietta diplomatervében a Városligeti fasor jelenleg parkolóként üzemelő telkére tervezett közösségi házat, több irányba is megnyitva a területet, ami így a tágabb városi szövethez is kapcsolódni próbál, új átjárási pontokat biztosítva a fasor, a Bajza utca és a Damjanich utca között.

Bevezető

A diplomamunka a VII. kerület, valamint a környező kerületek lakosai számára nyújt korlátlan lehetőséget a kikapcsolódásra és a közösségteremtésre. Tervezési helyszínnek a Városligeti fasoron található, jelenleg parkolóként üzemelő telekre esett a választás. A helyszínválasztás saját meglátások alapján történt: ezen a környéken nőttem fel és jártam iskolába. A kerületben a gyerekek és a felnőttek számára is limitáltak a közösségteremtő helyek, azonban az igény és a lehetőség meglenne rá. Ezt a hiányt egy olyan közösségi épülettel orvosoltam, amit – egy közösségi kerttel kiegészítve – beleszőttem az érdekes városi környezetbe.

Kerületi jellemzők

Erzsébetváros Budapest legkisebb területű, de egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete. Előnyei többek között a központi elhelyezkedése és kiváló elérhetősége a belvárosból és a külvárosból egyaránt. Hátránya, hogy zöldfelületekben hiányos kerület, valamint, hogy a jogszabályi háttér miatt a telkek hosszú távon beépítetlenek maradnak, vagy nem megfelelő a hasznosításuk. A kerületi fejlesztések célja egy harmonikus, sokszínű városi környezet, mely javuló életminőséget és harmonikus együttélést eredményez. A kerület fellendítése érdekében a kulturális piacot kellene erősíteni, új kerületi tradíciókat kialakítani és fenntartó közösségi kapcsolatokat, programokat (aktív időskort is beleértve) teremteni.

Történelmi háttér

A 18. század elején a Városligeti fasor a Pestre vezető egyik főút volt, így ez a terület a város gazdasági övezeteként kezdett el fejlődni. A szőlőskertek, konyhakertek mellett elkezdtek építkezni, idővel ezek váltak nyaralóvá. A 19. század vége felé felvetődött a telkek parcellázása és a belső utak kialakítása. A telek első épülete 1908-ban épült, ami a Pesti Izraelita Hitközség Fiú Árvaháza volt, majd az 1960-as években a Videoton Mechanikai Laboratorium vette használatba. Az épület 2008-ban lebontásra került, azóta a terület parkolóként működik.

1944-ben egy nyilas csoport elhurcolta a gyermekotthon lakóit és nevelőit, hat személyt a Dunába lőttek. Pár évvel ezelőtt megemlékezés céljából egy végtelen ugróiskolát rajzoltak a helyszínre. A játékosság miatt a gyerekekre emlékeztet, viszont mivel se eleje, se vége, se elkezdeni, se abbahagyni nem lehet, ezzel szimbolizálva a gyerekek értelmetlen sorsát. A tervezendő épület logója a megemlékezés és az építészeti koncepció összekapcsolásával jött létre. A kültér és a beltér kapcsolatának ábrázolása nem tesz különbséget a kettő között, az emberek lakják be és töltik meg funkcióval.

Tervezési terület

A tervezendő terület két különböző településkarakter találkozásánál található, mely rengeteg potenciált rejt. A Városligeti fasor felől egy közepes beépítési intenzitású terület található magastetős villaépületekkel, míg a Damjanich utca felől jellemzően magastetős, zártsorú beépítésű bérházak, „gangos" udvari épületrészekkel. Ennek a településkarakternek az előnye, hogy sétálózónák, alternatív/városi zöldfelületek tudnak kialakulni.  Ennek az adottságnak a kihasználása minimálisan már megjelenik a Julianna Református Általános Iskola és a Budapest-Fasori Református Egyházközség telekcsatlakozásánál, hiszen itt – magánszemélyeknek csupán, de – át lehet járni.

A tervezés célja, hogy az építési terület egy megnyitott kert legyen a közösség számára, valamint a környező, alulhasznosított átjárók funkcióváltásával egy urbanisztikai háló alakulhasson ki. Ezzel az értékteremtő fejlesztéssel egy helyi egyedi arculatot lehetne kialakítani, az építészeti karakter megőrzése mellett. Ha több ember számára elérhetővé válnának ezek a területek – akár részben, akár korlátok között – az önkormányzat, valamint a lakók is máshogy viszonyulnának ehhez a területhez. Közterületként tudnának működni és ezzel automatikusan is igény lenne a karbantartásra.

Tervezendő épület

Építészeti szempont volt, hogy a földszint és a közösségi kert kapcsolata legyen hangsúlyban. Az átjárhatóságot a lábakon álló és a belsőudvaros épület kombinációja oldja meg. Az épület két bejárattal rendelkezik, egyik egy kávézóba vezet, míg a másik az ifjúsági központba. A két földszinti „dobozban" a körüljárhatóság volt a cél, ezáltal kialakul egy folyamatos kapcsolattartás a kültérrel. A körüljárhatóság miatt mindegyik oldalról kinézve más látvány fogad, ami mozgalmassá teszi a teret. 

Az emeleten négy foglalkoztató terem kapott helyet, ezeket úgy alakítottam ki, hogy bármilyen funkció helyet tudjon kapni bennük létszámtól függően. Itt is megjelenik a körüljárhatóság, azonban itt a belső udvarra való tekintés volt a cél. A nagy fesztávok áthidalása miatt szintmagas Vierendel-tartókat alkalmaztam, a nagy keresztmetszet miatt és a nagy falvastagságok elkerülése végett rejtett polc- és tárolórendszerek kerültek ezeknek a nyomvonalába.

A szintek között beltéri és kültéri vertikális kapcsolatok is megjelennek. Épületen belül a kávézóban és a központ előterében; kültéren a belső udvarhoz hasonlítható nagyterületű szabad tér, valamint a kürtőkhöz hasonlító négy darab elkülönített rész formájában.

Az épület CNC marásos akril panelek segítségével kialakított homlokzata tovább erősíti azt a tényt, hogy nem akar villaépületként viselkedni, hanem bele akar olvadni a környezetébe, visszatükrözi azt.

Tereprendezés

A kertet úgy alakítottam ki, hogy évszaktól függetlenül lehessen használni, az átriumnak és a nagy belmagasságnak köszönhetően. Előadások, koncertek, csoportos órák tarthatók itt. Sok zöldfelülettel lett gazdagítva a terület, valamint egy játszótér, szabadtéri edzőterem és burkolatba rejtett szökőkút is került ide.

A meglévő területen beton burkolat (parkolás miatt) és téglakerítés található, ezeknek az újrahasznosításával megőrizhetjük a múltat. A felbontott betont a fő sétálóúton műgyantával kiegyenlítve, míg a mellék sétálóúton kavicsággyal kiegyenlítve lehet felhasználni. A téglakerítést a sövénykerítés váltja le, illeszkedve a környező telkeken lévő kerítésekhez. A fennmaradt téglából pedig kerti bútorok készülnek.

Andree Henrietta

Szerk.: Hulesch Máté