Alvar Aalto, Lina Bo Bardi, Atelier Bow-Wow, Hermann Czech, Diller Scofidio + Renfro, Edge Design Institute, Yona Friedman, Antoni Gaudí, The Jerde Partnership, Lux Guyer, Steven Holl Architects, Lacaton & Vassal, Rudolf Olgiati, Charlotte Perriand, R&Sie(n), Theiss & Jaksch, Schwalm-Theiss, Karl Schwanzer, SOM Skidmore, Owings & Merrill, UNStudio, Venturi Scott Brown & Associates: ezt a húsz építészt és irodát tanulmányozta több mint két éven keresztül a kiállítás kurátora, Elke Krasny. Mindegyik stúdió esetében egy projekt tervezésének teljes fejlődéstörténetét kísérhetjük végig fotók, vázlatok, rajzok, makettek segítségével. Az építészek saját(os) tervezési és munkamódszerére, inspirációs forrásaira vonatkozó szövegei gazdagítják e sajátos nézőpontú kiállítás anyagát.
Így építetek ti – akár ezt a címet is adhatnánk a bécsi Architekturzentrum (Az W) új kiállításának, mely az építészek alkotói módszereit, eszközeit, inspirációs forrásait térképezi fel.
Míg az egyik párizsi építészirodában agyagtéglára lőnek, egy másikban orchideákat ültetnek inspirációul, s leginkább szóban terveznek. A szóban forgó építészek R&Sie(n) és Lacaton & Vassal. Ben van Berkel szenvedélyes eszközhasználónak vallja magát, s az építész szerepét egy John Cage típusú karmesterként képzeli el, a zenekar középpontjában. Gary Chang (Edge Design Institute, Hong Kong) a gyorsítósávos design specialistája s előszeretettel használ színes Lego kockákat, hogy gyorsan szétszedhető kis modelleket építsen. Ezzel szöges ellentétben a tokiói Atelier Bow-Wow akár 50–60 méterarányos makettet is megépít épületenként, amelyek hihetetlen precizitással dokumentálják a tervezés-építés minden kis térbeli változtatását. A SOM Skidmore, Owings & Merrill, a maga 1600 fős tervezőcsapatával a világ legnagyobb építész irodái közé tartozik, ők "ereszették szélnek" a világ legmagasabb épületét, a több mint 1000 m magas Burj Dubait (befejezés 2009-ben).
Amíg Lux Guyer, az egyik első svájci építésznő, akit saját irodát mondhat magáénak, leginkább ágyban fekve szeret tervezni, egy kis fa háromszöget használva segédeszközül, addig Lina Bo Bardi, aki Olaszországból emigrált Brazíliába a II. világháború után, egy Portacabinban állította fel a stúdióját az építkezés helyszínén, s ott helyben oldotta meg a felmerülő tervezési és technikai problémákat a team többi tagjának közreműködésével, s gyakran bármilyen papírra vetett terv nélkül. Yona Friedman 1973-ban kiutasította a komputert a stúdiójából azzal, hogy az túlságosan megkötötte a kezét. Alvar Aalto számára a tervezés kulcsa a legendás 6B volt, a sárga Koh-i-Noor töltőceruza, valamint a finn Tervakoski rajzpapír, melyet még ma is gyártanak. Egy régi Aalto vázlat egy Klubi 77 Klubb cigarettásdobozon szintén a kiállítás egyik darabja.
A kiállítást német és angol nyelvű katalógus egészíti ki.
A kiállítás megtekinthető: 2008. október 16. és 2009. február 2. között
Nyitva: naponta 10 és 19 óra között
Helyszín: Architekturzentrum Wien, Old Hall
Museumsplatz 1
További információ a honlapon