Ilyen volt a World Architectural Festival

Idén Szingapúrban tartották a világ legnagyobb nemzetközi építészeti versenyének fináléját, a World Architectural Festivalt (WAF). A 12 finalista egy érdekes, felfújható buborékban mutatta be elkészült munkáit, terveit a nemzetközi zsűrinek. Hegyi Andrea beszámolója.

A feszitvált az impozáns Marina Bay Sands egyik fesztivál termében tartották, ahol a kiállítóteret 12 felfújható „buborék” vette körül, amelyekben a döntőbe beválasztott finalisták elkészült munkáit, terveit láthatta a nemzetközi zsűri. A vezető építészek és építészirodák aktuális projekteinek és vízióinak bemutatása, az ehhez kapcsolódó kerekasztal beszélgetések párhuzamosan, két színpadon folytak. Ezen kívül egy külön helyszínt biztosítottak egy másik versenynek, az Inside-nak, amely egy a legjobbakat felsorakoztató és díjazó belsőépítészeti verseny.

A versenyző főkategóriák:

• megépült, megvalósult munkák
• jövőbeli projektek
• tájépítészet
• urbanisztika
• kis projektek
• színek az építészetben és belsóépítészetben
• belsőépítészet

A fesztivál mindhárom napján a bemutatott alkategóriákban a zsűri még aznap eredményt hirdetett, ugyanakkor a WAF kiemelt győztesének kiléte csak az utolsó este megrendezett díjátadó gálán derült ki. A fő- és alkategóriákról részletesen itt olvashat. 

Az év épülete: The Interlace, Singapore - tervező: Ole Scheeren (OMA)

Az első nap kategória győztesei itt, míg a második napé itt látható. Az abszolút győztesek kiléte a WAF honlapján elérhető. 

Az idei év fesztiválja - mind a WAF, mind az Inside - rendkívül sűrű, izgalmas és tanulságos programmal várta az érdeklődőket. Hallhattunk egy előadást két megaváros, Szingapúr és Sanghaj elmúlt és a következő 50 évéről. Mindkét város hihetetlen sebességgel változik és növekedik, próbálja felvenni a versenyt a gazdasági és populáris növekedéssel, változással. A városrendezési tervek és elképzelések olyan, mindenhol érvényes szempontokat vesznek figyelembe, mint a kivádorlás és migráció, fentarthatóság, a hatalmas „embertömegek” lakásának és lakhatásának megoldása, valamint a szükséges oktatási, egészségügyi és egyéb ellátási funkciók biztosítása. Külön téma a közösségi terek használata és sűrűsége, valamint a már meglevő régi lakóterületek mai igényeknek megfelelő „élhetővé” tétele.

Szingapúr célkitűzése a „Garden City State”, azaz a legzöldebb város víziója, amely minél több zöldterület, kert létrejöttét jelentené - lent és fent is. Ez együtt jár az újra és újra felmerülő kérdéssel, hogy a város vertikálisan vagy horizontálisan terjeszkedjen. Miközben gombamód nőnek az újabb és újabb magas épületek, tervben van a mostani teherforgalmi dokkok megszüntetése, áthelyezése, és a terület rendezésével a város újabb területnyerésére számítanak. Felmerülhet a kérdés, hogy az ilyen gyors változással, ahol érteni kell a befektetők és a lakosok igényeit, az elkészült tervek milyen gyorsan változnak, mi marad meg vízió szinten és mi válik valóra.

Márkák, viselkedés és határok a belsőépítészetben - kerekasztalbeszélgetés Justin Long (HJGHER) építésszel és Mike Lim (DP Design) tervezővel. Moderátor: Suzanne Miao (Pespective)

A beszélgetés a közösségi terekkel, a tér és a használó egymásra hatásával foglalkozott, fókuszálva az irodák és bevásárló központok üzleteinek belsejére. Ha a tér tervezése egyben a viselkedés tervezését jelenti, akkor vajon hol van ennek etikai határa? A jelen tervezésében a digitális, interaktív médiát fizikai produktumként is használjuk, azaz a tér maga is szuper-érzékennyé válhat. Vajon hogyan és meddig lehet fejleszteni ennek határát, azaz a felhasználói felületet?

A felhozott példák között a japán irodaépítészetről is szó esett, ahol a dolgozók helyét nem csak a beosztásuk változásával helyezik át, hanem rendszeresen átépítik és alakítják az irodákat, hogy kipróbálják melyikben a leghatékonyabb a munka, hol érzik magukat lejobban a dolgozók. Ez is az interaktivitás egyik módja.

A bevásárló központok belső tere emberek tömegeire hat, amellett, hogy már a városban való elhelyezkedésével is befolyásolja a vásárlókat. A hely és a szokások egyértelműen meghatározóak, de befolyásolhatók. A beszélgetők szerint minden tér olyan, mintegy színház, amiben a benne levők a színészek, és ehhez kell megalkotni a díszletet. A most oly divatos pop-up store-okra ez különösen igaz.

Ha az üzletbelsők egy márkához tartoznak, akkor annak követők kellenek, épp úgy mint a médiában egy műsor vagy blog számára. Ezért mindig kell valami újdonság, pl. a statikus átépítés helyett interaktív belső. A figyelmet fenntartani nehéz, ezért a jelen az intenzív interktivitással foglalkozik.

Nők az építészetben - kerekasztalbeszélgetés Julie Eizenberg (Konig Eizenberg) és Gonca Pasolar (Emre Arolat Artchitects) építészekkel, moderátor: Christine Murray (The Architectural Review)

Vezető építésznők beszélgettek személyes tapasztalataikról, esélyekről és lehetőségekről a világ vezető tervezői közé való bekerülésről. A tényeket tekintve, míg 2000-es évek elején a szingapúri építészkar hallgatóinak csak 30 százaléka volt nő, mára ez a szám 65 százalékra emelkedett. Annak ellenére, hogy az építészirodák dolgozóinak fele nő, az ikonikus építészek még mindig férfiak. A beszélgetők szerint sikerben sokkal nagyobb szerepe van a körülményekne, a körbevevő kulturális adottságoknak, mint a nemnek. A megrendelők részéről és az építkezéseken még mindig lehet találkozni kivédhetetlen előítéletekkel, ám ezt a tendenciát határozottan javulónak érzik.

A fesztivál különlegessége a LEGO Alkosd meg saját városod játékfelhívása volt, ahol az építészek, érdeklődők kis kockákból rakhatták össze elképzelt vagy már megvalósult munkáikat.

A jövő technológiáinak kutatásával, megjelenítésével, a vizualizáció tudományos felhasználásával is foglalkoztak ezen a rendezvényen. Alex McDowell stúdiója, az 5D Global Studio filmek és várostervezési projektek helyszíneinek kidolgozásával foglalkozik. Várostervezési gyakorlataként a World Building Institute (WBI) diákjaival közösen alkották meg egy elképzelt, tökéletes város prototípusát: a Rilaót. A tervezésben az építészet együtt dolgozik a robotika a terraformálás, és egyéb más tudományokkal.

Átalakítva a science fiction jelenséget „Science of Fiction”, azaz a képzelet tudományával, keresik a lehetőségeket a bolygó újratervezésére, keresve benne az embert és az individiumot. Saját munkájukat így jellemzik: „valami, aminek még nem adtunk nevet.”

A fesztivál fő szponzora az Akzo Nobel volt. A jövő évi World Architctural Fesztivál Berlinben lesz.

Hegyi Andrea, építész