Épülettervek/Hallgatói terv
Infó- és tudástároló // Központ – Csiha András diplomaterve
2021.07.18. 12:01
Diplomamunkámban a Székesfehérvári Fűtőerőmű barnamezős rehabilitálásának és területfejlesztésének lehetőségét vizsgálom. Tervemmel kísérletet teszek ennek a városi zárványnak egy lehetséges megnyitására. Munkám középpontjában egy ipari épület áll, egy volt fűtőolaj tároló, amit újrahasznosítok és átfogalmazok. Vajon lehet más a sorsa, mint a bontás?
„Ipari rehabilitáció, barnamezős beruházások, ipari örökség újrapozícionálása... Lassan unalomig ismételt kifejezések. Az ipari területek becsatornázása, újrahasznosítás az egyik legerősebb potenciálja a tudatos, fenntartható városfejlesztéseknek. Ennek ellenére a Ganz-telep (mai nevén Millenáris park) első üteme és az ózdi emlékparkon kívül sajnos kevés az igazán átfogó, sikeres hazai példa. Bár akcióterületeket bőven hagyott ránk a múlt, Miskolc, Kazincbarcika és sok település nem tudott eddig igazán mit kezdeni kiürülő ipari múltjával. Nem sikerült fenntartható, hosszú távon is érvényes funkciótársításokat, működő modelleket létrehozni.
András diplomájának felvezetésében, alapállításában egy reális funkció társítást látok kibontakozni. A Székesfehérvár belvárosa és az egyetemi terület között elhelyezkedő ipari zárvány túl jó lokációval rendelkezik. Egyetemi campus, kreatívipar és pihenőpark, kiegészítve a terület gazdasági hátterét biztosító irodákkal, műhelyekkel ideális funkcióknak tűnnek. A felvázolt hosszútávú fejlesztési elképzelés kellően megalapozott. A jól megválasztott ütemezett megvalósíthatóság és a gyakran hiányzó átláthatóság itt fontos lapelemként definiálódik. A terület értékelemzéséből, a mindenre kiterjedő sokrétű vizsgálatból arányos területhasználati válaszok születnek. A megújulási folyamatot beindító “első fecskének" egy fűtőolaj tárolóra esett a választás, ez lett a diplomaterv fókusza.
Egy nyers betonkeret és egy gyönyörű, karakteres acélhenger romantikája. Ez az alapfelállás. És persze van egy “kéménytorony" is, de az már csak hab a tortán. A lecsupaszított építészeti feladat belakni a két erős alapelem közötti teret és helyzetbe hozni a pusztulásra ítélt műtárgyakat. Egyszerűnek tűnik a képlet, és András okosan meg is találja a fogásokat."
/ Frikker Zsolt opponenciájából
ELŐSZÓ
Pár évvel ezelőtt, egyetemi tanulmányút keretein belül Sziléziát járva ismerkedtem meg a valaha ipari szerepet betöltő, barnamezős területekben rejlő potenciál lehetőségével. Inspiráló volt látni, hogyan használják ezeket az ipari maradványokat a jelenben, milyen vizuális, kulturális és építészeti örökséget hordoznak magukban. Elgondolkodtatott, hogy ezeket a már létrejött tereket, és megoldásokat hogyan lehetne a kor elvárásainak megfelelően új köntösben hasznosítani, így egyfajta láthatatlan hidat képezni a múlt és a jelen között.
TÉZIS 1
Minden város rendelkezik használaton kívüli, vagy nem jól hasznosított épített örökséggel – jelen esetben barnamezős épületállománnyal. Ezek, a városi szövet elhaltnak tűnő szálai, sokszor kiaknázatlan használati értéket képviselnek.
TÉZIS 2
Egy nagy iparterület rehabilitálása sokszereplős, hosszú folyamat melynek kellő mértékű transzparenségét szükséges biztosítani a jövőbeni használó, tehát a lakosság és a szakmai résztvevők felé egyaránt.
HELYSZÍN
Székesfehérváron nőttem fel, így ösztönösen került figyelmem középpontjába a város.
Már az 1800-as évek vége óta közmű-ipari funkció sűrűsödik a Gáz utca-Királysor-Budai út által bezárt háromszög északi részén. A belvárostól séta távra lévő terület kezdetben a település peremén helyezkedett el. Mára körülöleli a város, indusztriális zárvánnyá vált. A Királysori Fűtőerőműt (SZÉPHŐ Zrt.) is magába foglaló helyszín a jövőben felszabadul. Az aktuális tervek szerint 1-2 éven belül befejeződik az erőmű teljes átköltöztetése másik lokáció(k)ra, ezzel lehetőséget adva a zóna revitalizálására.
TERÜLET FELTÁRÁSI VÍZIÓ
A közel 150.000 m2 területű Királysori Fűtőerőmű megújult minőségben kerülne fel a városlakók mentális térképére. A tároló épületének rehabilitálása elindítana egy hosszú évtizedeken át tartó, fegyelmezett és céltudatos területfejlesztést.
Fő szándék, hogy a terület egészítse ki a jelenlegi belvárosi kulturális tengelyt, létrehozva egy kreatívipari és ipartörténeti platformot. Kulturális, ipartörténeti, alkotói, irodai és lakó funkció mix találná meg a maga helyét a területen, teret biztosítva a különböző szférák közti párbeszédre, együttdolgozásra.
Cél, hogy a jelenlegi városszövetben iparterületi zárványként úszó zóna Székesfehérvár szerves részévé váljon, bekapcsolódva a városi vérkeringésbe. Hiszen ehhez igazán jó lokációval bír. Létrejöhet egy székesfehérvári „adaptive reuse"-ként egy új kulturális- és oktatási negyed a városban?
TÁROLÓ ÉS KÉMÉNY
A terület fő közlekedési tengelyeinek metszésében, az önmagában is jelszerű acél tároló áll. A hengeres tároló mára teljesen kitisztított, kármentesített acél építmény. A fűtőerőmű 1902-03-as indulásakor szénnel, majd fűtőolajjal (pakura), végül gázzal táplálták a kazánokat. Ennek a fűtőolajnak a tárolására hozták létre a ~5000 m3 térfogatú tárolót.
A tároló közvetlen szomszédságában található egy 1977-78-ban épült, 105 méter magas, kéthéjú kémény. A kémény városszerte jól látható, egyértelmű vertikális hangsúly. A két építmény sorsa összefonódik, mivel mindkettő hangsúlyos jelként viselkedik a területen.
TÁROLÓ HASZNOSÍTÁSA
A területrevitalizálási folyamatnak első szikrája lenne a jelenleg kihasználatlan, de műszakilag jó állapotban lévő tároló épület. Innen kiindulva finoman, lépésről lépésre bontakozna ki a zóna új élete. Első fecskeként hívogatóan hatna, belülről résnyire nyitná a jelenleg zárványként működő ipari területet.
A tervezett épületnek két fő életperiódusa van. Előhasznosításként, amíg a hosszú területfejlesztés tart mint infopont teremt aktív kapcsolatot a lakosság, a szakmai érdeklődők és a területfejlesztés között. A területfejlesztés befejeztével pedig integrálódik az akkorra kialakuló egyetemi campus épület állományába, mint auditórium és egyetemi munkatér (irodák, stúdiók).
TÖMEG
Az épület magja a tároló. Az azt körülvevő vasbeton kármentő fal külső keretként fogja körbe a leendő épületet, melyen a hártyaként feszülő, égtájanként változó áttörtségű acélháló hívogatóan hat. Ettől befelé, visszahúzott pozícióban kerül kialakításra az új épület térelhatároló kontúrja. Így létrehozva különböző minőségű téri helyzeteket: szélfogó, terasz, növényfal. A kármentő fal csak két helyen, a fő közlekedés irányában kerül átlyukasztásra: a bejáratnál és a zöldterület felé nyitó kávézó teraszán.
A dupla belmagasságú térbe lépve, egyből érzékelhető az auditórumként hasznosított tároló hatalmas dimenziója. Hangsúlyosan szervezi a körülötte lévő pillérvázas térnegyedeket: bejárati zóna, bemutató tér, rendezvény tér, kávézó. A kiszolgáló funkciók két sávban az épület peremén kerülnek kialakításra.
ANYAG-SZERKEZET
Az anyaghasználat monokróm környezetet biztosít, amibe egyedüli hangsúlyként a rozsdás acél tároló kerül. A tároló belsejében koncentrikusan visszahúzott akusztikai fal kap helyet, ezzel meghagyva a tároló eredeti acél falának rajzolatát és segítve a teremakusztikát.
A szomszédos kémény felé, a leendő kilátóba egy dedikált útvonalon jutunk. A tároló körüli bevilágító gyűrű alatt csavarodó lépcsőn keresztül érjük el a zöldtetőt. Onnan egy nagy fesztávú utófeszített UHPC híd teremt közvetlen kapcsolatot a kilátóval.
Csiha András
Források:
A meglévő épületek műszaki tartalmát alátámasztó terveket, adatokat, információkat a SZÉPHŐ Zrt. és a Székesfehérvári Főépítészi Iroda biztosított
Székesfehérvár MJV ITS 2014-2020
Fűtőerőmű Kft. (2003): 100 éves a székesfehérvári erőmű, Székesfehérvár
Frikker Zsolt opponenciája
Szerk.: Winkler Márk
