Ingyenbusszal a templomba - Örökösföld új római katolikus temploma

Örökösföldeknek Nyíregyháza keleti határán lévő tanyabokrokat nevezték, amelyek gyümölcsösökkel Orosig húzódtak. De itt volt Tukacs úr csemete kertje is, ahonnan a városi kertek oszlopos borókái származtak. A hetvenes években ide jelölte ki a városfejlesztési terv a város második lakótelepének helyét, a földszintes beépítésű Család utca keleti oldalára. 

Domszky Tamás VÁTI-ban készült rendezési terve szerint 12.000 lakás épült néhány év alatt a korban szokásos lakótelepi komforttal: alapfokú gyermekintézményekkel és szolgáltatásokkal, a körben futó lakóutakról zsákutcás parkoló utakkal megközelíthetően, a Debreceni Házgyár három típus-szekciójával beépítve. Északkeleti sarkára került a városi buszjáratok végállomása.

Ekkor már nem jutott pénz a parképítésre, és a fásítás is a lakók buzgalmára volt bízva. A facsemetéket társadalmi munkában ültették el, amelyek aztán az első években áldozatul estek a mostoha körülményeknek és a vandál kezeknek. A lakótelep közepén ma is nagy, fátlan üresség tátong. Ez egy mély fekvésű, vízállásos terület volt, amit nem volt gazdaságos beépíteni panellal. Ez lett a közpark helye, de azóta se sikerült beültetni, belakni. Efféle központi hely lehetett a történelmi városok építése idején a polgárházakkal körülépített főtér, a templom és a közösség épületei számára. Szilvamag alakú vagy geometrikus, piactérnek használták vagy csak utak metszéspontja volt, de közösségi téré vált, pellengérrel, vagy hősök szobraival.

Az örökösföldi lakótelep nem ilyen. A hetvenes években ABC, szolgáltató ház patyolattal, orvosi rendelő, és gyógyszertár jelentette a lakosságról való gondoskodás formáit. A biológiánk táplálására, a ruházat tisztán tartására, a testi egészség gondozására és gyógyítására.

A mentális egyensúly megtartása és a lelki gondozás a kisétteremre és az ABC előtti kerékpár állvány ülőkéire volt bízva feles-üvegekkel, kör-sörökkel. Templom nevű szolgáltatóház nem volt a normatívákban, nem is engedett újat építeni az Állami Egyházügyi Hivatal, csak visszapótlásként, azonos alapterülettel. De igény se nagyon volt rá, mert a fiatalok, akik sorbanálltak a lakásokért KISZ tagok illetve párttagok voltak, és jó ha meg voltak keresztelve.

Mára már elavult, megöregedett a lakótelep is, panelprogramok gyógyítják, és a hetvenes évek fiataljai is jobbára nyugdíjasok. Gondolni kell a temetésre. Koporsós vagy hamvasztásos legyen? És ma már a lakótelepen is egyre többen gondolnak az üdvözülésre. Templom igénye jelentkezett.

Az egyházak is érzékelik, hogy városközpont műemléki templomai a kertvárosok és a lakótelepek vallásos lakóit nem képesek kiszolgálni, mert sokan már nem vezetnek autót, gyalog messze vannak, a buszjáratok meg vasárnap kimaradoznak. Így határozták el a történelmi egyházak itt is, hogy templomot építenek, a római katolikus püspök kezdte, és négy év alatt meg is valósult.

A 2011-es népszámláláskor a 120.000 lakosú Nyíregyházán 25.132 vallotta magát római katolikusnak. Vannak, akik csak kirándulni járnak a templomokba, és mint egy szépséges tárgyat, műalkotást szemlélik. És vannak, akik Isten házának tekintik ma is, és ott imádkoznak.

[A maga módján vallásosság és szekularizáció, és az ökumené mozgalom sem ebben a funkcióban látja a mai közösségek Mies van der Rohe által deklarált, "korok térben kifejezett akaratát", mely az utókorban reprezentálhatja őket. Jó, ha nem rombolta le a fölöslegesnek és haszontalannak ítélt katedrálisokat. Ahol megtette, most nem győzi visszaépíteni, lásd Oroszország.]

Az egyházak a nemzeti tudat ápolói, a népek identitásának őrzői voltak a történelem folyamán. Amelyik nemzet mínuszban érzi magát és kisebbségben, templomokat épít, hogy előnybe kerüljön és megmaradjon. Új hittérítő az önmegvalósítás. Erdélyben történelmi ellensúlyként, ma sorra épülnek az ortodox templomok. A Világállam híveinek - középről, a liberalizmus felől vagy baloldalról - elegük van a templomokból. De akinek a megmaradás és a túlélés fontos, vagy csak a megbocsátás eszközének tartja a vallást és szentélyeit, az épít, prédikál, miséz, igét hirdet, tanúságot tesz. Lengyelországban a lakosság 51%-a hetente jár templomba, Romániában 26%, Magyarországon 9% - egy 2007-es statisztika szerint.

Ha a lakótelepen lakó katolikusok számaránya – itt is, mint az össznépességben - 20%, és ha Örökösföldön is csak az országos átlagnak megfelelő 9% jár templomba, akkor igény jelentkezik itt a római katolikusok részéről templom építésére. Ha leszámítjuk a gyerekeket és azt, hogy a felnőtteknek is csak fele jár hetente misére, - akárhogyan számolunk – minden vasárnap tele lehet egy 250-300 fős templom - mérlegelte Várady atya anno, az azóta elhunyt plébános. Bosák Nándor püspök úr is utánaszámolt, és finanszírozta ezt a beruházást. Örökösföld Római Katolikus templomának története 2013-ban folytatódott.

A templom szoborszerű tömegével a semleges szemlélő számára is tájékozódási pont, figyelemfelkeltő, mint az út menti kereszt, vagy sírok a sztráda mentén.
Az egyházak kérésére a város vezetése a közterületek fehér foltjain kijelölt egy-egy kápolnányi területet, talált helyeket a lakótelep szélén, lehetőleg úgy, hogy soha ne lehessen körülöttük egyházi fundus – parókiával, egyházi óvodával, iskolával, közösségi házzal.

A katolikus templom telkét is a lakótelep puha végén, egy lakóparkból kiszakított flekken szabályozta ki, ide készült az első terv. Kortárs épületnek ígérkezett, alapkövét is lerakták már, amikor a kortárs lakók – a rossz nyelvek szerint állítólag – megtudták valahonnan, hogy itt harangozni is fognak, ráadásul vasárnap. Petícióban kérték az Önkormányzatot a templom engedélyének visszavonására. Az jogerős volt már, de az egyház nem akart keresztes háborút a lakókkal, a vallási türelem szellemében nem érvényesítette jogait, új telket kért. A Közgyűlés tanulva az esetből, a lakótelep északkeleti sarkában, a buszvégállomás melletti amorf területet jelölte ki az egyház számára. Jó távol a lakóházaktól, jó közel a buszparkolókhoz, a járatok végállomásánál. Végül is ez is utak metszéspontja. Az egyház elfogadta, megbocsátott a vasárnapi „hétalvóknak" - ez a küldetése - és erre az új területre készült el a lakótelep első temploma. Szentháromság térnek szeretnék elnevezni ezt a nevesincs közlekedési csomópontot, mert az utca másik oldalán – már külterületen – meg egy görög katolikus templom kapott telket.

A telek beépítése oldalkertjei között szabadon álló. A templom-sziget a főtéren ma már a történelmi múlté, de ha valaki stílusosan bibliai hasonlattal akar sorsszerűséget találni erre az újkori a helykijelölésre, akkor annak ismerni kell, hogy a szentírás szerint Jézus Krisztus a szegletkő, és Péter apostol a szikla, akire az egyházat építette. Ez meg itt a lakótelep szeglete, egy új isten házával. Minden templom egy kvázi apostol is, amelyben az igét hirdető, miséző pap gyülekezetet pásztorolhat, erősíthet meg hitében.

Az utak találkozása kissé forgalmas és hangos. A parkolók felőli oldalon zárt kerítés készült a zaj és az intimitás védelme miatt, a kerítés pedig kolumbárium hátfala. Máshol áttört pálcasor mutatja meg az épület tömegét. A bejárati telekszakasz nem lehetett a járda kiteresedése, mert temetési szertartás nem történhet közterületen. Így a templom kerítések közzé került, de ezt kívánja az urnatemető is a falak között. A telek mérete és közlekedési kapcsolatai a sarokra vagy keletre diktálták a lehetséges főbejáratot, úgyhogy a szentély keletelése nem valósulhatott meg, de ez ma már nem is kötelező.

Végül is egy 250 személy befogadó képességű templom lett a tervezés feladata, a liturgiához szükséges kiszolgáló helyiségekkel és terekkel. A templomtérhez hittanterem illeszkedik, mely a templomhajóval vizuálisan is összekacsolódó térbővület, ahonnan a kisgyerekes anyák és a gyerekek is részt vehetnek a mise liturgiájában. A bejárat felett karzat készült az énekkar és az orgona részére. A hittanterem tömegében papi pihenő kapott helyet, amely parókia is lehet, ha önálló papja lesz a gyülekezetnek.

Az építész mindig kortárs szeretne lenni. Ismeri a történelmi példákat és a jelenkoriakat is. A II. Vatikáni Zsinat megengedéseit örömmel fedezi fel pályatársai templomaiban. A tervezők is láthatóan tanulmányozták az egyik legprogresszívabb hazai példát, Ferencz István avasi együttesét és Mario Botta Evry-ben épített katedrálisát. Ezekre lehetett hivatkozni a megrendelőkkel folytatott vitákban, ha a katolikus egyház döntéshozói nem fiatal emberek.

Örökösföld temploma a püspök úr nyugállományba vonulása előtti búcsú-ígérete Nyíregyházának. II. Gyula pápa és Michelangelo konfliktusa ma is gyakran megismétlődik a hivatal és a szakma alsóbb szintjein is. A döntéshozók – ha magyarok – emlékeztetnek Csaba László Hollóházi templomára, Szabó István Márkháza katolikus templomára applikált alumínium kálváriára, és a hívők kezdeti elutasításaira is. A templom nem az építész emlékműve, nem is a kegyúré, hanem az az intim hely, ahol a hívő közösség a transzcendens világgal kapcsolatba kerülhet, a szakrális tér Isten létét és jelenlétét közvetítse. Ha a befogadó közösség kora miatt is előképeiben érzi ezt az utat, papja se akarhat mást. Az építész viszont évezredek óta keresi Isten és ember viszonyának új kifejezési formáit, ezért tanulmányozhatók legjobban az építészettörténeti stílusok az azonos funkció megjelenésében.

A város társszékesegyházát 1905-ben szentelték fel, amit Nagy Virgil tervezett neoromán-koragót stílusban. Idomtéglával díszített tégla-architektúrájú, ez volt számukra az etalon. A tégla időtlenné teszi az épületeket, kortársassá csak Alvar Aalto, Ferencz, vagy Botta rakataival, valamilyen szabálytalan, vagy esetleges kötési rendszerrel válik. Itt csak a boltozatok, párkányok és nyíláskeretezések lekötéseire figyelhetett az építész a vékony burkoló téglákból. De az ősi anyaghasználattal így is sok templomelődjével együtt hirdeti: „az én anyagomból gyúrt az alkotó téged is".

A templom tömegén a funkciók olvashatók. A kolumbárium falától a sekrestye, a szentély, a templomhajók, a torony, a kereszt nagyság szerint állnak a szakrális tornasorban. A bejárati oldal tátongó kapuja betérít, megtérít, befogad – kit hogyan kell.

A torony a tömegek súlypontjában, aszimmetrikusan áll a bejárat mellett, 29 méteres magassága a lakótelep 10 emeletes házainak szól, kijelöli annak északkeleti sarkát. A haragház felett a torony áttört jelképe között nagyméretű kereszt uralkodik, az acélvázú torony oszlopai között a fémburkolatú pengefal folytatásaként. A harangházból kiemelkedő traverzek némi rokonságot mutatnak Kruppa Gábor Újpalotán, a Salkaházi Sára tiszteletére felszentelt katolikus templom tornyával, ez teszi kortársi hivatkozásként jövőnek üzenő virtuális idődobozba ezt a föld égetett anyagaiból építkező hagyománykövető szakrális épületet. A saroktelek henger alakú templomteret sugallt a tervezőknek. Honorius Augustodunensis szerint a kör alakú forma arra utal, hogy az egyház a föld kerekségében a szeretet által válik az örökkévalóság koronájának abroncsává. Ezért készült annyi körtemplom a világban. Botta tüskés bokrokat tervezett Evryben a falak tetejére, utalva „Krisztus koronájára," a töviskoszorúra. Itt a templomtér körül 14 pillér támasztja alá a felső karimát kijelölve a valamikori plasztika-stációk helyét. A katolikus templomok liturgikus tere soha nincs kész, berendezése, oltárai, képzőművészeti alkotásai a hívő közösség és az egyházfenntartók mindenkori áldozatával gazdagodnak. A felszentelt templom a szakralitás jegyeit láttatni köteles, de hihetővé is kell tenni azt a szertartásban.

A templom felszentelése, a tervek szerint 2013 novemberében meg is történt, a telek a közlekedés által szabályozott szabálytalan terület, a falazott kerítésébe épített zajvédő urnafal választja el a közterülettől. A kiszolgáló helyiségek már a telek beépítési lehetőségeit követik. A henger alakú templomtér felett hagyományos főhajó magasodik fel, a hossztengelyen bazilikális bevilágítást biztosítva, miközben, az oldalhajószerű ívszelet ablakain is megvilágított a csarnoktér. Keskeny ablakain délről a fény küllői látványos orgonasípokat képeznek a falakon. Az oltár keresztje XVI. Benedek pápa ajánlása szerint a szentély fölé van függesztve a színes üvegablakok transzcendens fényei felemelik a lelket, és visszavezetik a fény forrásához, a világi fényt szakrálissá átlényegítve. A magasan elhelyezett ablakokon áthullámzó színsávok lebegése a figyelmet a szentélyre irányítja. A finn és a japán kápolnák szentélyeinek látványos természeti kapcsolatairól itt nem lehetett szó, de azok nem is katolikusok. A főhajó nyeregtetős tömegét a hengeres mellékhajó felett áttört pillérsor fogja össze, és kitámasztó gerendák követik. Az összetett tömeget az erőtan logikáját kifejező egyre kikönnyülő torony szervezi, a főbejáratot az hangsúlyosan íves kapuzat. A szentély terének íve is a teremtett világra utal mely az égre nyitott. A belső terek, az apszis bútorozását és a templomtér szakrális jelképeit a miséző plébános kanonok úr koordinálta, tervezte. A fehér hátfal előtt aránytalanul kicsik, és a sztereotip részletek elaprózzák a liturgia kellékeit. A szentély felülvilágított, az előírt arcus triumfális résein átvilágító tíz tadaóandói kereszt a magyarországi katolikusság tíz évszázadát idézi itt is. A templomot az Isteni Irgalmasság tiszteletére szentelték fel, Boldog Fausztína Kowalska látomásának oltárképével. A stációkat Szeifried Zoltán festette, aki az üvegablakok kompozícióját is formába öntötte. A fények gregorián dallamok hullámzásával az északi és a déli íveken minden napszakban kizárják a külvilágot, magába fordítják a szemlélőt.

A lakótelepen lakó hívek a felszentelés óta ideszoktak, a távolabbi kertvárosi részekről buszon érkeznek – ingyenbusszal a templomba is, mert a hatvanöt éven felülieknek jár ez a kedvezmény – és ők a leghűségesebb látogatók. A vicces sofőr bemondja vasárnap: isten háza, végállomás.

Kulcsár Attila DLA