Innovációs Központ, Kiskunfélegyháza, Szt. János tér 2.
Felelős tervező: Építészműhely Kft.
"Mindez az elfogadott kánon szerint nem egészen helyénvaló, de azt gondolom, hogy itt bizony az adminisztratív kényszer záloga lett valóságos városképvédelem!"
A tervezés tárgya Kiskunfélegyháza főtere utolsó megmaradt történeti térfalának (foghíj) eleme. A háztól jobbra évtizedek óta üresen álló telek (volt), attól jobbra - a városházával szemközt - a XX. sz. elején épült, három utcára néző, enyhén szecessziós egyemeletes épület. A tervezés tárgyától balra műemlék épület áll, némiképp védtelenül és kiszolgáltatva, hisz' a földszintes, vályogból épült hajdani paraszt-polgári porta adott helyzetben nehezen tudna ellenállni egy - a telekért esetleg vevőként - jelentkező befektetőnek. Pedig az épület gyönyörű példája a XIX. sz. trendi vonalának, a "népi építészet"-nek (emlékezik ilyesmire még valaki?). Viszonylag jó állapota a benne dolgozó népművelők (művház) lelkiismeretességének és a vékonyan, de azért rendszeresen folydogáló szerény összegeknek köszönhető.
A város sajnos teljes egészében értékesítette a jobb oldali üres telket, annak dacára, hogy pár évvel ezelőtt egy pályázaton minden résztvevő egy keskeny (6-7 m-es) köz (terület) kialakítását javasolta. Ezáltal épületünk a köz felé homlokzatosítható lett volna, a maradék telek pedig háromutcás saroktelekként kedvezőbb beépíthetőségre tett volna szert. Az innovációs központ, mint feladat, akkor került irodánkhoz, amikor erre a szomszéd telekre már kész tervek voltak. Természetesen (és tényleg természetesen) zártsorú beépítés, földszint + 2 emelet + tetőtér hasznosítással - a két utcára néző telek, mindkét utcafrontja mentén.
A cél a toldott-foldott épület "eredetijének" kibontása lehetett, a meglévő (és még eredeti) szerkezetek és részletek stabilizálása azokkal a területi és szerkezeti kiegészítésekkel, melyek az új funkció miatt szükségessé váltak. Ilyen kiegészítések: az új szárny - léptékénél fogva nincs szükség az újdonsága különösebb fitogtatására; a folyamatos belső közlekedés megteremtése - ez szárnyanként (az adottságok folytán) más-más megoldást jelent: az utcai szárnyon egy áttetsző kiegészítést, az összekötő szárnyon a helyreállított tornác "beüvegezését", némi árnyékolással (tájolás), a hátsón pedig a közlekedő a telekhatáron húzódik.
Ilyen kiegészítések számomra azok a kis pációk is, amik az összekötő szárny irodáinak természetes megvilágítását lehetővé teszik (hisz' nem lett a telekhatáron közterület.). A rekonstrukció (-átalakítás-bővítés) PHARE-pályázati pénzek felhasználásával tudott megvalósulni. A kiviteli tervek készítésének időszakában oly mértékű állagromlás következett be a vályogházon (tetőbeázások, a melléépítés következményei stb.), hogy a megbízóval egyetértésben az épület elbontása mellett döntöttünk. A PHARE adminisztratív kötöttségei azonban lehetetlenné tették egy más épület, pláne egy bővített program létrejöttét, így maradt az eredeti engedélyezési tervben foglalt épület, és a felújítási koncepció (némi szerkezeti anyagváltással) "ráfagyasztva" egy teljesen új építésű házra.
Mindez az elfogadott kánon szerint nem egészen helyénvaló, de azt gondolom, hogy itt bizony az adminisztratív kényszer záloga lett valóságos városképvédelem! Azzal, hogy a telken "betonba öntve" rögzült az eredeti állapot, védettebb helyzetbe került a balra álló népi-műemlék épület, megállt a tömbben a befektetői fejlesztés struktúraromboló lehetősége, és nem mellesleg létrejött a Polgármesteri Hivatal egy új irodaháza - itt is korszerű körülmények között -, egy paraszt-polgári portán.
Boros Pál
Fotó: Vas Tibor
Megbízó: Kiskunfélegyháza Önkormányzata
Felelős tervező: Építészműhely Kft. (Kecskemét)
Építészet: Boros Pál
Statika: Sipos Szabó István - Statikus Mérnöki Iroda
Épületszerkezetek: Horváth Sándor, Horváth László - Pataky és Horváth Építész Iroda
Épületgépészet: Kővágó Gyula, Faragó László - Generál Mérnöki Iroda
Elektromos: Lévai Gábor, Bakos Csaba - Polár 2 Kft.
Gyengeáram: Fazekas Dénes - Secutity Alarm Service Vagyonvédelmi Kft.
Külső környezet: Nagy Ágnes
